Az albán nyelv (albánul ) az indoeurópai nyelvcsalád egy önálló ágának egyetlen tagja. A nyelv Albánia (Shqipëria) hivatalos nyelve, a 2011. évi népszámlálás alapján a lakosság 98,8%-a, azaz anyanyelveként használja. Az albánt beszélik még Koszovóban, Montenegróban és Szerbiában (együtt 3 millió beszélő), Észak-Macedóniában (), Görögországban (), valamint Törökországban (2-2,5 millió), Olaszországban (ez utóbbi helyen tősgyökeres albán csoportok az arberes nyelvet beszélik), Romániában, Bulgáriában, Ukrajnában, és Európán kívül Szíriában, Egyiptomban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Argentínában és Ausztráliában.

Az albán ábécé

A betűk: A, B, C, Ç, D, Dh, E, Ë, F, G, Gj, H, I, J, K, L, Ll, M, N, Nj, O, P, Q, R, Rr, S, Sh, T, Th, U, V, X, Xh, Y, Z, Zh

A betűk nevei: a, bë, cë, çë, dë, dhë, e, ë, fë, gë, gjë, hë, i, jë, kë, lë, llë, më, në, një, o, pë, që, rë, rrë, së, shë, të, thë, u, vë, xë, xhë, y, zë, zhë

A w csak idegen nevekben fordul elő (nagyon ritka).

Gyakori a jésítés: gj,nj,q ez utóbbi palatális k hangot jelöl.

Sohasem választjuk el a következő betűket: dh, gj, ll, nj, rr, sh, th, xh, zh.

Kiejtés Magánhangzók a: megfelel a magyar palóc nyelvjárásbeli rövid á-nak [a]: kam [kam] e: megfelel a csak a magyar nyelvjárásokban létező zárt, kissé é-s színezetű e-nek [e]: qesh [ceʃ] ë: kiejtése rövid, semleges ö-szerű hang, melyet a szakirodalomban schwa néven ismernek (jellemző a német, angol, francia hangsúlytalan e hang ejtésekor) [ə]: unë ['unə] i: megfelel a magyar i-nek [i]: libër ['libər] o: megfelel a magyar o-nak [o]: thom [θom] u: megfelel a magyar u-nak [u]: punoj ['punoj] y: megfelel a magyar ü-nek [y]: dyzet ['dyzet]

Az egyes hangok nyelvjárásonként változhatnak. A gegben sokszor más hangot ejtenek az ë helyett, igen sok az orrhang, melyet az ^ ékezet jelöl, és általában a szóbeli r helyett n-et ejtenek: toszk rërë ['rərə] – geg rânë ['rãnə].

Az olaszországi nyelvjárásra jellemző, hogy az y betűt [i]-nek ejtik, valamint az ë behelyettesítése más hanggal (pl: [e], [o], [u]), amely olykor szélsőséges kiejtést is eredményezhet (lásd még a mássalhangzókat is!): dyzet ['dizet], vëlla [vwa].

Kettőshangzók Az albánban kevés kettőshangzót találunk, a legjellemzőbbek az ie [ie], ua [ua], ue [ue] (egyes nyelvjárásokban egyszerű [u:]), ye [ye] kapcsolatok.

Mássalhangzók A b, c, d, f, g, j, k, m, n, p, r, t, v, z betűk kiejtése megegyezik a magyarral ([b], [ts], [d], [f], [g], [j], [k], [m], [n], [p], [r], [t], [v], [z]). Példák: libër [lib'ər], Jacy [ja'tsy], di [di], flas [flas], grua [grua], je [je], mik [mik], motrë [mot'rə], janë [ja'nə], punoj [pu'noj], gruaja ['gruaja], këtu [kə'tu], vëlla [və'lla], Erzeni [erze'ni].

A többi betűt a következő módon ejtjük: ç: magyar cs [t͡ʃ]: Kuçi [ku't͡ʃi] dh: mint az angol th a then szóban [ð]: Hardhista [harðis'ta] gj: magyar gy [ɟ]: Gjërgj [ɟərɟ] h: magyar h [h], de nyelvjárásokban (főleg Olaszországban) előfordulhatnak zöngésebb változatai [x], [γ]: hamë [ha'mə]/[xa'mə]/[γa'mə] l: mint a magyar l [l], az olaszországi nyelvjárásokban lehet lágy is [ʎ]: libër [lib'ər] ([ʎib'ər]) ll: mint a magyar hosszú ll [ll], az olasz nyelvjárásokban (Greçi, Këmarini, Munxhifuni, Ruri, Kazallveqi, Shen Kogi, Puhëriu, Karfici, Mashqiti, Hora të Arbëreshëvet, Sëndastinës) gargalizáláskor ejtett gégehanghoz hasonlít (gh) [γ], ilyenkor u után gyakran nem ejtik: vëlla [və'lla] ([və'γa] sőt [vwa]) nj: magyar ny [ɲ]: një[ɲə] q: magyar ty [c]: qesh [ceʃ] rr: erősen pergetett r [rr]: rreth [rreθ] s: magyar sz [s]: motrës [mot'rəs] sh: magyar s [ʃ]: është [əʃ'tə] th: mint az angol th a think szóban [θ]: thuash [θu'aʃ] x: magyar dz [d͡z]: Rranxa [rran'd͡za] xh: magyar dzs [d͡ʒ]: Hoxha [ho'd͡ʒa] zh: magyar zs [ʒ]: Librazhdi [libraʒ'di]

A toszk és arbëresh nyelvjárásokban a szó végi zöngés mássalhangzók zöngétlenné válhatnak, valamint a zöngétlen mássalhangzók zöngések előtt szintén zöngésekké válnak: Gjërgj [ɟərc]; ishmë [iʒm].

Olaszországban a h egyes helyeken hasonlóan hangzik, mint az ll [γ], de sohasem ott, ahol az ll-t is így ejtik!.

Hangsúly A hangsúly általában az utolsó vagy az utolsó előtti szótagon van, nem jelölik; általában ragozás közben is megőrzi helyét, bár többes számban eltolódhat: njeriu [ɲe'ri.u] – njerëzit ['ɲerəzit]. Az összetett szavaknál csak az utolsó tag hangsúlya marad meg.

Itt a hangsúlyos magánhangzót dőlt betűvel jelezzük.

Nyelvjárások thumb|Albán nyelvjárások Három dialektusa ismert: Albániában északon a geg (gegërishte) nyelvjárást, délen a toszkot (toskërishte) beszélik, az elválasztóvonal a Shkumbin folyó. A harmadik az Olaszországban beszélt nyelvjárás, az arberesek nyelve (arbërisht, arbëreshë), amelyet azonban számos ember és nyelvész is úgy ítél, hogy lehet külön nyelvnek tekinteni, mivel elég régóta beszélt nyelv és az itáliai albánok nem vették át az irodalmi nyelvet. Az irodalmi albán nyelv (gjuha letrare shqipe) a toszk nyelvjáráson alapul, de sok geg elem is belekerült. Az egyes nyelvjárásoknak alnyelvjárásai is kialakultak, de ezek leginkább csak szókincsükben különböznek egymástól.

Irodalmi Toszk Geg Fordítás Shqipëri Shqipëri Shqypni Albánia është është âsht van bëj bëj bâj csinál emër emër êmën név pjekuri pjekuri pjekuni érettség gjendje gjëndje gjêndje szituáció zog zok zog madár mbret mbret mret király për të punuar për të punuar me punue dolgozni rërë rërë rânë homok qenë qënë qenë van (mn. in.) A geg nyelvjárást beszélik Koszovóban, valamint Kelet-Európa többi részén, míg Törökországban és Görögországban a toszk a domináns. Az olaszországi albánok mind az arberes nyelvet beszélik.

Története thumb|250px|Meshari

Alaktan Névelők Az albán határozatlan névelő a një (egyes szám) és a ca (többes szám). A határozott névelőt ragokkal fejezik ki, hím- és semlegesnemben -i, nőnemben -(j)a.

Főnevek Az albán három nyelvtani nemet különböztet meg (hím-, nő- és semlegesnem – ez utóbbiak nagy része hímneműként ragozódik). Ezen belül megkülönböztetjük a határozott névelővel álló alakokat.

Az albán szótárakban a főnevek négy alakját adják meg: az egyes szám alanyesetű határozatlan alakot; az egyes szám alanyesetű határozott alakot; a többes szám alanyesetű határozatlan alakot; valamint a többes szám alanyesetű határozott alakot: det, deti, dete, detet.

A főneveket ragozásuk szerint három csoportra oszthatjuk. Az első ragozásba a főnevek kb. 35%-a, főleg hímneműek tartoznak. A másodikba kb. 5%, szintén hímneműek (és semlegesek), jellegzetessége a lágyítás. Végül a harmadikba a főnevek maradéka tartozik, melyek nőneműek.

Az első ragozású főnevek det – tenger

Egyes szám,határozatlan Egyes szám,határozott Többes szám,határozatlan Többes szám,határozott Alanyeset det deti dete detet Birtokos eset i deti i detit i deteve i deteve Részeshatározós eset deti detit deteve deteve Tárgyeset det detin dete detet Eredethatározó eset deti detit deteve,detesh deteve

<div align="center">ujë i një deti të ftohtë – egy friss tenger vizeujë i detit Adriatik – az Adriai-tenger vize</div>

Egyes főnevek ragozás közben elvesztik utolsó szótagukból a hangsúlytalan ë hangot: libër – könyv.

Egyes szám,határozatlan Egyes szám,határozott Többes szám,határozatlan Többes szám,határozott Alanyeset libër libri libra librat Birtokos eset i libri i librit i librave i librave Részeshatározós eset libri librit librave librave Tárgyeset libër librin libra librat Eredethatározó eset libri librit librave, librash librave

A második ragozású főnevek mik – barát, prag – esernyő

Egyes szám,határozatlan Egyes szám,határozott Többes szám,határozatlan Többes szám,határozott Alanyeset mik,prag miku,pragu miq,pragje miqtë,pragjet Birtokos eset i miku,i pragu i mikuti pragut i miqvei pragjeve i miqvei pragjeve Részeshatározós eset mikupragu mikutpragut miqpragjeve miqtëpragjet Tárgyeset mik,prag mikun,pragun miq,pragje miqtë,pragjet Eredethatározó eset miku,pragu mikutpragut miqvepragjeve miqve, miqëshpragjeve, pragjesh

A harmadik ragozású főnevek motër – lánytestvér

Egyes szám,határozatlan Egyes szám,határozott Többes szám,határozatlan Többes szám,határozott Alanyeset motërgrua motragruaja motragra motratgratë Birtokos eset i motrei gruaje i motrësi gruas i motravei grave i motravei grave Részeshatározós eset motregruaje motrësgruas motravegrave motravegrave Tárgyeset motërgrua motrëngruan motragra motratgratë Eredethatározó eset motregruaje motrësgruas motrave, motrashgrave motravegrave

Az -a, -e, -e, -o, -o tövű főnevek -e végződés helyett -je-t kapnak: mace – macejeHangsúlyos magánhangzóra végződő szavak -ës helyett -së végződést kapnak, hangsúlytalan magánhangzóra végződők pedig egyszerű -s-t: mace – maces.

Az olaszországi nyelvjárások egyes esetekben eltérhetnek az itt megadottaktól (főként az ë használatában).

A semlegesnemű főnevek ragozása A semlegesnemű főnevek egyes számban hímneműként, többes számban nőneműként ragozódnak.

Birtokviszony Az albán birtokos, valamint jelzős szerkezetben használnunk kell egy kapcsolószót, ami i, e, së, të lehet. Használatuk: i-t használunk alanyesetű egyes számú hímnemű főnév esetén; e-t használunk alanyesetű egyes számú nőnemű főnév; tárgyesetű egyes számú főnév; alany- vagy tárgyesetű többes számú főnév esetén; së-t használunk egyéb esetű egyes számú határozott nőnemű főnév esetén; të-t használunk minden más esetben.

Melléknevek A melléknevek csak akkor kaphatnak végartikulust, ha megelőzik a főnevet. Normál esetben a jelző a vonatkozószó után áll.

Névmások Személyes névmások Ragozásuk a következő (Alany-, Birtokos-, Részeshatározós- (hangsúlyos/hangsúlytalan), Tárgy- (hangsúlyos/hangsúlytalan), Eszközhatározós eset; Részeshatározós eset + e; Részeshatározós eset + i): Egyes szám első személy – én: unë, –, mua/më, mua/më, meje; ma; m'i Egyes szám második személy – te: ti, –, ty/të, ty/të, teje; ta; t'i Egyes szám harmadik személy – ő (hímnem – nőnem): ai – ajo, i atiji – i asaji, atiji/i – asaji/i, atë/e, tij – saj; ia; ia Többes szám első személy – mi: ne, –, neve/na, ne/na, nesh; na e; na i Többes szám második személy – ti: ju, –, juve/ju, ju, jush; jua; jua Többes szám harmadik személy – ők (hímnem – nőnem): ata – ato, i atyre, atyre/u, ata/i – ato/i, tyre; ua; ua

Birtokos névmások Ragozásuk a következő (Egy birtok → Ae, Be, Re, Te, Ee (hangsúlyos/hangsúlytalan alakok); Több birtok → Ae, Be, Re, Te, Ee): Hangsúlytalan alakok: Egyes szám első személy – az én …-m (hímnem – nőnem): im – ime, tim – sime, tim – sime, tim – time, tim – sime; e mi – e mia, të mi – të mia, të mi – të mia, e mi – e mia, të mi – të mia Egyes szám második személy – a te …-d (hímnem – nőnem): yt – jote/jot, tënd/tyt – sate/sat, tënd/tyt – sate/sat, tënd/tët – tënde/tët, tënd/tyt – sate/sat; e tu – e tua, të tu – të tua, të tu – të tua, e tu – e tua, të tu – të tua Egyes szám harmadik személy – az ő …-je (hímnem hímnemű – nőnemű birtok): i tij – e tij, të tij – së tij, të tij – së tij, e tij, të tij – së tij; e tij, të tij, të tij, e tij, të tij Egyes szám harmadik személy – az ő …-je (nőnem hímnemű – nőnemű birtok): i saj – e saj, të saj – së saj, të saj – së saj, e saj, të saj – së saj; e saj, të saj, të saj, e saj, të saj Egyes szám harmadik személy – a saját …-ja (hímnemű – nőnemű birtok): i vet – e vet, të vet – së vet, të vet – së vet, e vet, të vet – së vet; e vet, të vet, të vet, e vet, të vet Többes szám első személy – a mi …-nk (hímnem – nőnem): ynë – jonë, tonë – sonë, tonë – sonë, tonë, tonë – sonë; e tanë – e tona, të tanë – të tona, të tanë – të tona, e tanë – e tona, të tanë – të tona Többes szám második személy – a ti …-tek (hímnem – nőnem): juaj, tuaj – suaj, tuaj – suaj, tuaj, tuaj – suaj; e tuaj – e tuaja, të tuaj – të tuaja, të tuaj – të tuaja, e tuaj – e tuaja, të tuaj – të tuaja Többes szám harmadik személy – az ő …-jü;k (hímnem – nőnem): i tyre, të tyre, të tyre, e tyre, të tyre; e tyre, të tyre, të tyre, e tyre, të tyre Hangsúlyos alakok: