A Jelenetek a bábuk életéből (eredeti német címén: Aus dem Leben der Marionetten) egy 1980-ban bemutatott színes, fekete-fehér, NSZK–svéd filmdráma, tévéfilm Ingmar Bergman rendezésében, melynek a forgatókönyvét is ő írta. Bergman a magas svéd adók miatt ezt a filmjét Münchenben, az NSZK-ban készítette el. A film főszereplői, Peter és Katarina már megjelentek korábban a Jelenetek egy házasságból c. tévéfilmjének első részében mint Johan és Marianne barátai, de ekkor még Bergman nem adott nekik vezetéknevet. Abban a filmben Petert Jan Malmsjö (magyar hangja: Dunai Tamás), míg Katarinát Bibi Andersson (magyar hangja: Igó Éva) alakította.
Miután azonban stábjával Nyugat-Németországban készítette el Peter és Katarina házasságának a katasztrófájáról szóló filmjét, nevük „új hazájuk” után EgermannAz Egerman nevet már korábban többször is felhasználja Bergman a filmjei szereplőinek névadásakor, egyrészt az Egy nyári éj mosolya c. 1955-ös filmjében, ahol a főszereplő, Fredrik Egerman ügyvéd és a családtagjai viselik, másrészt az 1958-as Arc c. filmjében használta Abraham Egerman konzul és felesége, Ottilia Egerman megnevezésére egy n-nel. lett, és bár Bergman a Fårőn írt és 1979. január 25-ére keltezett filmnovellájában még egy n-nel írta hősei nevét, a filmben már a két n-es Egermann változatot használja a jelenetek címeiben. Ugyanakkor a filmből nem derül ki egyértelműen, hogy valójában hol is játszódik a történet, Nyugat-Németországban vagy Svédországban, legfeljebb csak halványan utalnak rá, hogy a helyszín talán Svédország lehet. A 9. jelenetben ugyanis Johan és Marianne is szóba kerül, akikről két nappal a katasztrófa előtt tesznek említést Peter barátjának, és akiket előző este meglátogattak, azonban ők maguk, Johanék, ahogy utalnak rájuk, nem jelennek meg ebben a filmben. Megtudjuk azonban, hogy mint akkor, Peter és Katarina most is botrányosan viselkedik Johan és Marianne jelenlétében. A svédországi helyszínt erősíti még az a képkocka a 11. jelenetben, melyben Peter felkeresi a prostituáltat az Eros House nevű peep-show-ban, amikor az egyik falon egy pillanatra feltűnik egy újságcikk, mely ugyan a film nyelvén, németül van, de Szilvia svéd királyné újszülött fiának, Károly Fülöp hercegnek a születéséről ad hírt, aki 1979. május 13-án Stockholmban jött a világra.
A film Peter és Katarina Egermann házasságának a válságát tárja fel időben ide-oda ugrálva, és arra keresi a választ, hogy egy jómódú, jóképű, eminens és a környezetének mindig megfelelő, fejlett kötelességtudattal, magas fokú önfegyelemmel rendelkező, feltűnően intelligens (a sakkgépet is megveri), valamint rendkívül ambiciózus fiatalember hogyan veszíthette el a teljes önkontrollját, hogy egy peep-show-ban megöljön egy prostituáltat, majd pedig análisan közösüljön a halottal. A filmben Bergman mind a látens, Peter személyében, mind pedig a nyíltan vállalt homoszexualitást, Katarina kollégája, Tim személyében megjeleníti. A filmet 1997-ben az ATV, 2005-ben pedig Bergman kilenc filmje és a Bergman-sorozat keretében a Magyar Televízió tűzte műsorára.
Alkotói Rendező: Ingmar Bergman Írta: Ingmar Bergman Forgatókönyvíró: Ingmar Bergman Zene: Rolf A. Wilhelm Operatőr: Sven Nykvist Vágó: Petra v. Oelffen Jelmeztervező: Charlotte Flemming Díszlettervező: Rolf Zehetbauer Hangmérnök: Peter Beil
1. magyar változat: Szinkronrendező: Kiss Beáta
2. magyar változat: Magyar szöveg: Niklosz Krisztina Szerkesztő: Bíró László Hangmérnök: Kardos Péter Vágó: Simkóné Varga Erzsébet Gyártásvezető: Sarodi Tamás Szinkronrendező: Rehorovszky Béla
Szereplők A szerepeket játszó eredeti színészek mellett a táblázat feltünteti az első (1982, szinkronrendező: Kiss Beáta) és a második (2005, szinkronrendező: Rehorovszky Béla) változat magyar szinkronhangjait is. A szereplők neveinek a helyesírása a film jeleneteinek címében megjelenő írott formát követi.
Szerep Megjegyzés Színész Magyar hang1. magyar változat (1982) Magyar hang2. magyar változat (2005) Peter Egermann mérnök, üzletember, a gyilkos Robert Atzorn Balkay Géza Széles Tamás Katarina Egermann Divattervező, 10 éve Peter felesége, de a válást fontolgatja Peterrel, akinek a férfiasságát számos esetben nagy nyilvánosság előtt is kétségbe vonja, kifigurázza, így megszégyenítve a férjét, aki fölött gyakran anyáskodik, és nem nézi jó szemmel a szoros anya–fiú kapcsolatot Peter és az anyja között. Christine Buchegger Bodnár Erika Schell Judit Cordelia Egermann Egykori színésznő, Peter édesanyja, nemrégiben lett özvegy. Peter házasságát Katarinával kezdettől fogva rossz szemmel nézi. Lola Müthel Margitai Ági Molnár Piroska Katarina Krafft „Ka”, a prostituált, az áldozat, Tim barátja, aki inkább anyáskodóan viselkedik Peterrel, semmint potenciális „kuncsaftként” kezelné. Peter jelentős mennyiségű alkoholt fogyaszt Kánál, így a gyilkosságot alkoholos befolyásoltság alatt követi el az Eros House peep-show-ban. Rita Russek Szerencsi Éva Pikali Gerda Mogens Jensen pszichiáter professzor, Petert 20 éve ismeri, mégis „megdöbben” a tettein, miközben Peter feleségét próbálja elcsábítani Martin Benrath Szabó Ottó Helyey László Tim Tomas Isidor Mandelbaum, azaz a nevének a kezdőbetűiből áll a művészneve, divattervező, Katarina Egermann munkatársa 15 éve és 12 éve tulajdonostársa, valamint homoszexuális barátja, de riválisa is a férje szerelméért. A felügyelő kérdésére elmondja, hogy szeretett volna szexuális viszonyt kialakítani Peterrel, de kézfogáson kívül nem volt semmi testi kapcsolatuk, viszont azt szerette volna, ha Peter közeledik hozzá, hiszen állítása szerint kizárt, hogy tévedne abban, hogy Peter is vágyott egy férfival való intim kapcsolatra. Ugyanakkor „Ka” barátja is, aki a vallomása szerint „összehozza a gyilkost és áldozatát” Walter Schmidinger Reviczky Gábor Mikó István Andersné Peter titkárnője, kapcsolatuk pusztán kollegiális, alá- fölérendeltségi viszony, Peter hűvös és távolságtartó, de ugyanakkor udvarias vele Gaby Dohm Felügyelő a gyilkossági nyomozás vezetője Karl-Heinz Pelser Rosta Sándor Portás az Eros House peep-show-ban Toni Berger Arthur Brenner Peter kollégája és barátja, akit Katarina hív segítségül, mikor Peter öngyilkosságot próbál elkövetni Heinz Bennent Varga Tamás Nővér a pszichiátrián, ahol Mogens Jensen is dolgozik pszichiáterként, és ahol Petert kezelik, miután elkövette a gyilkosságot. Ruth Olafs Ruttkay Laura Katarina Egermann titkárnője Doris Jensen Gondnok Cordelia Egermann házában Erwin Faber nem szólal meg nem szólal meg Jack bárpultos a szálloda bárjában Michel Wagner
Előzmények Ingmar Bergman a Münchenben írt és 1978. március 4-ével keltezett Szerelem szeretők nélkül című filmnovellájában már feldolgozta Peter és Katarina történetét, akik elsőként még csak mellékszereplőként a Jelenetek egy házasságból c. filmsorozat első részében jelentek meg. „Ezt a kéziratot három, rendkívül lelkiismeretes producer is visszautasította. [...] Ebből az anyagból nem lehet filmet csinálni. Anyagi csőd lenne. Katasztrófa. Öngyilkosság. Lassacskán én is magamévá tettem lehangoló véleményüket, és a kéziratomat az elfekvő anyagok fiókjába süllyesztettem.”Stockholm, 1999. december 20., lásd Bergman (2002: 185).
Bergmant azonban nem hagyta nyugodni a dolog, és jelentősen megrövidítve, valamint csak a fő szálra, Peter és Katarina élettörténetére koncentrálva 1979 januárjában átdolgozta a forgatókönyvet most már a Bábok életéből címet adva neki. „A Jelenetek egy házasságból első részében felbukkan két dühös és szerencsétlen ember, akiket Peternek és Katarinának neveztem. [...] Sokat markoló, ám egészében véve félresikerült forgatókönyvemnek – Szerelem szeretők nélkül – egyik témája Peter és Katarina házasságának katasztrófája volt. A filmből semmi se lett, ők ketten mégsem kerültek a süllyesztőbe. [...] A cselekmény több idősíkon zajlik (a katasztrófa előtt és után), [...] Az érthetőség kedvéért az egyes részeknek címet adtam, és mindenhol feltüntettem az időt; [...] A forgatókönyveimhez írt bevezetőkben általában megpróbálom kifejteni, hogy miért írtam a filmet. [...] miért keletkezik rövidzárlat egy minden tekintetben jól alkalmazkodó és rendezett életű emberben. [...] hősünk cselekedetei végzetesek, és egy másik embert is érintenek. Nem avatkozom bele semmibe; az objektivitás persze még így is puszta illúzió marad. Mindamellett a szereplők sem vállalkozhatnak arra, hogy a drámát megmagyarázzák [...] (A pszichiáter – akitől hivatása miatt ezt leginkább elvárhatnánk – a legkevésbé.)”Fårö, 1979. január 25., lásd Bergman (1999: 153–154).
Történet
Jelenetek: Bergman a filmjében minden egyes jelenetet ellátott címmel, melyek a jelenetek elején megjelennek feliratként is. Az alábbiakban ezek szerepelnek dőlt betűkkel, majd pedig mellette zárójelben szerepel az is, hogy eredetileg mi volt a címe, és hogy a darab első változatában hol is helyezkedett el. A film alapvetően fekete-fehér, csak az első jelenet elején és az utolsó jelenet egészében színes, bár a filmnovellájában még másképp képzelte Bergman, ez is látható alább:
jelenet: Prológus: színesen indul, a film legelső mondata Peter szájából (és ez lesz majd Peter legutolsó mondata is a 11. jelenetben): „Fáradt vagyok.” A gyilkosság után fekete-fehér lesz. (A filmnovellából teljes egészében hiányzik ez a jelenet) jelenet: 20 órával a gyilkosság után Mogens Jensen pszichiáter professzor a nyomozás vezetőjével beszél. (I. Beszélgetés magas szinten) jelenet: 14 nappal a katasztrófa előtt Peter Egermann felkeresi Mogens Jensen professzort a rendelőjében. A filmben a név 2 n-nel íródik. (II. Péter az orvosnál) jelenet: Egy héttel a gyilkosság után a nyomozás vezetője Peter Egermann édesanyjával beszélget. (III. Beszélgetés Peter Egerman anyjával; a filmnovellában egy n-nel íródik a név.) jelenet: Öt nappal a katasztrófa előtt Katarina és Peter Egermann nem tud elaludni. (IV. Farkasok órája és VIII. Peter Egerman feljegyzést diktál. Andersnénak) jelenet: Négy nappal a katasztrófa előtt Katarina Egermann a divatbemutatójára készül. (VI. Katarina és Tim) jelenet: Három nappal a gyilkosság után a felügyelő kikérdezi Timet. (a második magyar szinkronban a narrátor 2 nappal-nak mondja) (VII. Beszélgetés Tomas Isidor Mandelbaummal) jelenet: Peter Egermann írt egy levelet Jensen professzornak, amit sohasem adott fel. Ez is fekete-fehér (IX. Peter Egerman levelet ír Jensen professzornak. Soha nem küldte el. Színes.) jelenet: Két nappal a katasztrófa előtt Peter Egermann öngyilkossággal fenyegetőzik. (X. Jelenet) jelenet: Három héttel a katasztrófa után Katarina Egermann meglátogatja Peter édesanyját. (XI.Katarina Egerman meglátogatja anyósát) jelenet: 50 perccel a katasztrófa előtt Peter Egermann felkeresi a prostituált Katarina Krafftot. A jelenet utolsó mondata (és Peter legutolsó mondata is egyben, ami a film kezdő mondata is volt): „Fáradt vagyok.” (XII. Peter és Ka) jelenet: Négy héttel később egyik este Mogens Jensen pszichiáter professzor előzetes összefoglalást diktál az esetről. Színesre vált a jelenet végén, amikor a gyilkosságról és a közösülésről beszél, miközben Peter arcát mutatják. (XIII. Záróbeszélgetés magas szinten) jelenet: Epilógus: színes, Bartók zenéje mégse csendül fel. (V. Közjáték: Bartók Béla: Zene húros hangszerekre, ütőkre és celestára. Harmadik tétel, Adagio.)
Fogadtatás Magyarországi bemutatójára 1982. december 16-án filmszínházban került sor, ekkor még szakmai közönség előtt. Majd csak 1983. januárjától kezdve vetítették a hazai mozik szerte az országban, még ha eredetileg tévéfilmnek készült. A hazai televíziós vetítésére azonban 1997-ig várni kellett, viszont a kritikák kezdettől fogva vegyes érzelmekkel viseltettek Bergman e filmje iránt, ami e két alábbi 1982-es elemzésből is kiviláglik: