bélyegkép|260px|A 'rakomány' elhelyezése egy rabszolgahajón A Meermin (Hableány) a Holland Kelet-indiai Társaság (Vereenigde Oost-Indische Compagnie, VOC) hoeker típusú rabszolgahajója volt. Építését 1759-ben kezdték, első útjára 1761-ben indult. 1766-ban egy rabszolgalázadásban a legénység felét megölték, utána szándékosan egy homokpadra futtatták a dél-afrikai partoknál. Miután a malgas lázadókat elfogták vagy megölték, a hajót helyben szétbontották. 2004-ben egy dél-afrikai múzeum kutatást kezdeményezett a hajó maradványainak megkeresésére. Építése A Meermin, egy háromárbócos, négyszögvitorlás, 480 tonnás hoeker gerincét 1759-ben fektették le a Holland Kelet-indiai Társaság amszterdami dokkjában. A hoeker eredetileg egy- vagy kétárbócos halászhajó volt, de az 1660-as évek közepén a második angol-holland háborúban ágyúkkal felszerelve gyakran alkalmazták a halászflották védelmére. A VOC szívesen alkalmazta ezt a hajótípust a Jóreménység foka körül mert tapasztalatuk szerint lekerekített tatja ellenállóbb volt az erős hullámzás deformáló hatásával szemben és a szögletes tattal rendelkező hajók mikor még a trópusi napsütés szárító hatásának is ki voltak téve, gyakran szivárogni kezdtek. A Meermin nagyobb volt az átlagos hoekereknél, tölgyfából épült és ívelt, "galion" típusú orra volt amely ritkaság volt a kisebb kereskedőhajóknál. A hajó a VOC afrikai rabszolgakereskedelmének kiszolgálására készült: 1658 és 1799 között a Társaság 63 000 fekete rabszolgát szállított dél-afrikai gyarmataira. Első útjára 1761. január 21-én indult a hollandiai Texel szigetéről Hendrik Worms parancsnoksága alatt; a Jóreménység fokához június 15-re érkezett meg. A rabszolgalázadás A Meermin 56 fős legénységével Gerrit Muller vezetésével 1765 decemberétől Madagaszkár partjainál gyűjtötte be az "árut", malgas férfiakat, nőket és gyerekeket. Mintegy 140 rabszolgával a fedélzetén 1766. január 20-án a sziget északnyugati partvidéke felé indult. Mivel több malgas megbetegedett, a kereskedelmi megbízott, Johann Krause meggyőzte a kapitányt hogy a rabszolgák egy csoportját engedje fel a fedélzetre levegőzni és testmozgás céljából. A malgas férfiak segítettek a fedélzeti munkákban, a nők pedig tánccal és énekkel szórakoztatták a legénységet. Február 18-án Krause utasítást adott, hogy a partvidéken gyűjtött lándzsákat és kardokat tisztíttassák meg a rabszolgákkal. Miután a malgasok megtisztogatták a fegyvereket, nem adták azokat vissza, hanem a legénységre támadtak és mindenkit megöltek a fedélzeten, beleértve Krausét is és hatalmukba kerítették a hajót. A maradék legénység a taton levő fegyverkamrába szorult. A kapitányt három lándzsaszúrás érte, de sikerült a kabinjába menekülni, ahol kimászott az ablakon és a kormánylapáton lemászva csatlakozott a többiekhez a fegyverkamrában. Egy másik matróz az árbóc kötélzetére menekült de a lázadók a vízbe lökték, ám körbeúszta a hajót és társai egy kötelet ledobva behúzták a kamrába. A lázadás leverése A malgasok célja az volt, hogy visszatérjenek Madagaszkárra, de rá kellett döbbenniük, hogy nem tudják irányítani a hajót. A Meermin három napig sodródott, a legénység ezalatt megpróbált kitörni de visszaverték őket. Végül a malgasok megállapodtak a túlélő legénységgel, hogy megkímélik az életüket, ha hazaszállítják őket. Muller kapitány úgy vélte, hogy a rabszolgák nem értenek a navigációhoz, ezért a dél-afrikai partok felé vette az irányt. Mintegy három nap múlva látták meg az Agulhas-fokot és meggyőzték a lázadókat, hogy Madagaszkárra értek. A lázadás vezetője mintegy 50-70 társával csónakkal kievezett a partra. Eközben a helyi holland farmerek is észrevették a hajót és látva, hogy nem húzott fel zászlót úgy vélték hogy valami gond van a fedélzeten. A muskétákkal felfegyverzett gyarmatosok egy farmnál találkoztak össze a lázadókkal, egy részüket lelőtték, a többieket pedig foglyul ejtették. A történtekről értesítették a kormányzót aki katonákat és két hajót, a Neptunust és a Snelheidet küldte a Meermin segítségére. A hajók azonban már későn érkeztek. A Meerminen rekedt legénység palackpostával értesítette a gyarmati hatóságokat, hogy milyen füstjelzést adott volna le a malgas főnök siker esetén, ennek alapján csapdát állítottak a megmaradt 90 rabszolgának. A malgasok a jelzés láttán elvágták a horgonykötelet és a hajó egy homokpadra sodródott. A helyi milícia ezután vagy megölte vagy foglyul ejtette őket. Az eredeti 140-ből 112-en rabszolgaként végezték, mintegy harmincan haltak meg a harcokban.
Miután a Társaság úgy ítélte meg, hogy a Meermin menthetetlen, a felszerelését kimenekítették, a hajót pedig sorsára hagyták a zátonyon. Régészeti kutatás 2004-ben az Iziko Dél-Afrikai Múzeum egy kutatási programot indított a Meermin maradványainak megkeresésére, melyet részben a Dél-Afrikai Nemzeti Lottó finanszírozott. Egy légi magnetometriai felderítéssel (mellyel a roncsok vasból készült alkatrészeit detektálják) 22 hajóroncsot találtak, amelyből 11-ről lehetett feltételezni hogy a Meerminé. 2011-ig ezekből hatot sikerült kizárni, mivel nem tölgyfából, hanem fenyőből készült hajók maradványai voltak. Források Alexander, A. (2007a), "Negotiation, Trade and the Rituals of Encounter: An Examination of the Slave-Trading Voyage of De Zon, 1775–1776", Itinerario 31, pp. 39–58 Alexander, A. (2007b), "Shipboard Slave Uprisings on the Malagasy Coast: The Meermin (1766) and De Zon (1775)", Kronos 33, pp. 84–111 Chandler, G. (2009), Hunting for a lost ship under two and a half centuries of shifting sands , Earthexplorer.com Collins, T. (2001), "From Hoekers to Hookers: A Survey of the Literature and Annotated Bibliography on the Origins of the *Galway Hooker", Journal of the Galway Archaeological and Historical Society 53 Konijnenburg, van, E. (1913), Shipbuilding from its Beginnings 1, Permanent International Association of Congresses of Navigation LaFraniere, S. (2005), "Tracing a Mutiny by Slaves Off South Africa in 1766", New York Times International Malan, A. (2008), "Unearthing Slavery: The Complex Role of Archaeology", Iziko Museums Freedom Day Lecture, University of Cape Town Mountain, A. (2005), An Unsung Heritage: Perspectives on Slavery, David Philip, Webster, J. (2008), "Slave Ships and Maritime Archaeology: An Overview", International Journal of Historical Archaeology 12 Külső hivatkozások A Meermin tervrajza
Fordítás
Kategória:Vitorláshajók