Jan Oskar Sverre Lucien Henri Guillou (Södertälje, Stockholm megye, 1944. január 17. –) svéd író, újságíró.
Pályafutása
Családja és tanulmányai Jan Guillou, Charles és Marianne Guillou (sz. Botolfsen) fiaként született. Az anyja egy gazdag norvég családból származik, az apja francia származású, és úgy jött Svédországba, mint a stockholmi francia nagykövetség gondnokának a fia. Mivel az apja francia állampolgár volt, Guillou születésekor megkapta a francia állampolgárságot. 1975 óta svéd állampolgár.
Szülei elváltak, amikor Guillou apja elköltözött Helsinkibe, ahova nagyapját áthelyezték a finnországi francia nagykövetségre. Az anyja újra férjhez ment.
Guillou kiváltságos körülmények között nőtt fel, az anyjával és annak új férjével, a Saltsjöbaden és Näsby Park-ban, Stockholmon kívül.
A Vasa Reálgimnáziumban tanult Stockholmban, de kizárták az iskolából rossz magaviselet miatt (többek között volt fizikai bántalmazás, lopás és zsarolás). Ezután tanulmányait két évig a Solbacka bentlakásos iskolában folytatta, ahonnan szintén kizárták. Az érettségi vizsgáját a Viggbyholm bentlakásos gimnáziumban tette le 1964-ben.
Guillou ezt az időszakot, a folyamatos fizikai bántalmazást a szadista mostohaapja által, és a durva bánásmódot az Solbacka iskolában a félig önéletrajzi regényében, az Ondskan-ban örökítette meg (1981). A regényt 2003-ban megfilmesítették (Könyörtelenek címmel). Guillou könyveinek igazságtartalmát, különösen a Ondskan regényét, megkérdőjelezte többek között az anyja, a féltestvére, néhány tanár és iskolatársa.
Újságírói karrier Újságírói pályafutását mint riporter kezdte a FIB aktuellt magazinnál 1960-ban. Az itt eltöltött idő képezi részben az alapját „Det stora avslöjandet” című szatirikus regényének (A nagy leleplezés), amit 1974-ben adtak ki.
Azután különböző baloldali és szolidaritásmozgalmi kiadványoknak írt, elsősorban a Folket i Bild-nek (A nép képekben). 1973-ban Peter Bratt-tal együtt közöltek egy cikksorozatot az IB-ről, Informationsbyrån (titkos része a svéd katonai hírszerzésnek). Ez vezetett az úgynevezett IB-ügyhöz. A szerepéért a leleplezésben kémkedés vádjával 10 hónapi börtönbüntetésre ítélték.
1984-ben megkapta a Stora Journalistpris-et (Nagy Újságíródíj), mivel a cikkei hozzájárultak Keith Cederholm felmentéséhez.
2000-2004 között Guillou a Publicistklubben (Svéd Sajtóklub) elnöke volt.
TV-karrier Guillou volt a házigazdája a Magazine (1981-1984), Record Magazine tévéműsoroknak (az utolsó évben Göran Skytte-vel), valamint a Grabbarna på Fagerhult (A srácok Fagerhultban) (Leif GW Persson-nal és Pär Lorentzon-nal közösen). Gyakori vendége különböző talk show műsoroknak a svéd televízióban és a TV4-en.
2004 januárjában mutatták be az ötrészes Arns rike (Arn Királysága) című tv-dokumentumfilmet, arról az időkről a svéd történelemben, amelyikben a könyvsorozat Arn Magnussonról játszódik. 2005 decemberében mutatták be tv-dokumentumfilm sorozatát Häxornas tid (Boszorkányok ideje) ami Guillou Häxornas försvarare (Boszorkányok védője) című könyvén alapszik.
Ő és társszerzője, Henning Mankell (Wallander könyvek szerzője) saját magukat játszották a Talismanen televíziós sorozatban, amit 2003-ban sugároztak a TV4-en.
Munkássága
Guillou legismertebb könyvei a Carl Hamilton svéd hírszerző tisztről írt sorozat. Egy rövidebb sorozat a kereszteslovag Arn Magnusson-ról is nagy példányszámban kelt el. A részben önéletrajzi regényéért Ondskan (Könyörtelenek), sok kritikát kapott az erőszakos tartalma miatt. 2000-ben megalakították Sigge Sigfridssonnal, Liza Marklunddal és feleségével, Ann-Marie Skarppal együtt a Piratförlaget (Kalózkiadó) nevű kiadót.
A nézetei és politikai álláspontja
Guillou az 1990-es évek elejétől rendszeresen ír krónikákat Aftonbladet-nek. Guillou arról ismert, hogy ellentmondásos témákról ír. Néhány ilyen kérdés a svéd terrortörvények, a justizmord a férfival szemben, akit gyermekek szexuális zaklatásával vádoltak. Jan Guillou tüntetően visszautasította, hogy részt vegyen egy megemlékezésen az emberekre, akiket a New York-i terrortámadáskor öltek meg 2001. szeptember 11-én. "Tiszta képmutatás" és "ízléstelen", mondta Jan Guillou róla: "Az Egyesült Államok megölt hárommillió embert Vietnamban és kétmilliót Irakban. Ezért az ötmillió halottért nem tartottak még öt másodperc csenddel való megemlékezést egy könyvvásáron sem". Az 1960-as és 1970-es években Guillou csatlakozik a Clarté maoista szervezethez. Hat hónapig tagja az akkori svéd kommunista pártnak, de kizárták a pártból, miután nem volt hajlandó fizetni a havi tagsági díjat arra az időszakra, amikor külföldön élt. Ma csak szocialistának vallja magát. A késő 1960-as években kapcsolata volt a KGB-vel, saját bevallása szerint azért, hogy nyilvánosságra hozza a KGB kémkedését Svédországban. Guillou már régóta elkötelezte magát az izraeli-palesztin konfliktusban a palesztinok oldalán, és többször hasonlította Izraelt a korábbi apartheid Dél-Afrikához. Guillou bírálta többek között a svéd antiszemitizmus elleni bizottság tevékenységét is. Bírálta, hogy néhány újságíró, híresség és újság túl nagy szerepet juttat a nemek, a szexuális irányultság és a szexuális élményeknek a nyilvánosság előtt. Egy interjúban a homoszexualitás a társadalomban az idők folyamán téma kapcsán, azt nyilatkozta: "A homoszexualitás inkább divatos jelenség, mint amennyire az ember annak születik. Ez olyan dolog, ami jön és megy a történelemben."
Családi és a magánélete Jan Guillou korábban az író és műfordító Marina Stagh-gal élt, akivel két gyereke van, fia Dan (1970), és lánya Ann Linn (1972). Több évi együttélés után 2010-ben feleségül vette Ann-Marie Skarpot. Jelenleg Stockholm központjában, valamint a Flybo birtokán, Roslagenben él.
Több vállalkozása van a sajtó terén: Achilles Art o Media Kft. Palco Média Kft. Piratförlaget Holding Kft/ Piratförlaget Kft.
Művei
Carl Hamilton regények 1986 – Coq Rouge – berättelsen om en svensk spion 1987 – Den demokratiske terroristen 1988 – I nationens intresse 1989 – Fiendens fiende 1990 – Den hedervärde mördaren 1991 – Vendetta 1992 – Ingen mans land 1993 – Den enda segern 1994 – I hennes majestäts tjänst 1995 – En medborgare höjd över varje misstanke Különálló folytatás 1995 – Hamlon 2006 – Madame Terror 2008 – Men inte om det gäller din dotter
Arn Magnusson regények 1998 – Vägen till Jerusalem 1999 – Tempelriddaren 2000 – Riket vid vägens slut Különálló folytatás 2001 – Arvet efter Arn
Polisintendent Eva Johnsén-Tanguy regények 2004 – Tjuvarnas marknad (A tolvajok vására) 2007 – Fienden inom oss (Az ellenség magunkban) 2008 – Men inte om det gäller din dotter (De akkor nem ha a lányodról van szó)
Det stora århundradet (A nagyszerű évszázad) regénysorozat 2011 – Brobyggarna (A hídépítők) 2012 – Dandy (Aranyifjú) 2013 – Mellan rött och svart (Piros és fekete között) 2014 – Att inte vilja se (Szemet hunyni) 2015 – Blå stjärnan (Kék csillag) 2016 – Äkta amerikanska jeans (Valódi amerikai jeans) 2017 – 1968 2018 – De som dödar drömmar sover aldrig (Akik álmokat ölnek sohasem alszanak) 2019 – Den andra dödssynden (A második főbűn) 2020 – Slutet på historien (A történet vége)
Egyéb regények 1971 – Om kriget kommer (Ha jön a háború) 1974 – Det stora avslöjandet (A nagy leleplezés) 1981 – Ondskan (Könyörtelenek) 1990 – Gudarnas Berg (Az istenek hegye – Guillou egyetlen ifjúsági regénye)
Egyéb könyvek 1975 – Handbok för rättslösa 1976 – Journalistik 1977 – Irak – det nya Arabien (társszerző Marina Stagh) 1979 – Artister. Intervjuer och porträtt (társszerző Jan Håkan Dahlström) 1979 – Reporter 1982 – Berättelser från det Nya Riket (társszerző Göran Skytte) 1983 – Justitiemord. Fallet Keith Cederholm 1984 – Nya berättelser. Från Geijer till Rainer (társszerző Göran Skytte) 1989 – Reporter (átdolgozott) 1990 – Åsikter 1990 – Stora machoboken (társszerző Pär Lorentzon och Leif G.W. Persson) 1991 – Berättelser 1991 – Grabbarnas stora presentbok (társszerző Pär Lorentzon és Leif G.W. Persson) 1992 – Grabbarnas kokbok (társszerző Leif G.W. Persson) 1996 – Svenskarna, invandrarna och svartskallarna 1996 – Om jakt och jägare – Från Fagerhult till Sibirien (társszerző Leif G.W. Persson) 2002 – Häxornas försvarare 2003 – På jakt efter historien: Spioner, reportage, riddare och häxor 2005 – Kolumnisten 2009 – Ordets makt och vanmakt
Filmek, tv-filmek 1980 – Genombrottet 1984 – Vargen 1989 – Täcknamn Coq Rouge 1989 – Förhöret (TV-film) 1989 – Den demokratiske terroristen (tv-sorozat társszerző Humberto López y Guerra) 1990 – Fiendens fiende 1992 – Den demokratiske terroristen (Beépített terroristák) 1995 – Vendetta 1995 – Vendetta 1995 – Tribunal 1998 – Hamilton 2001 – Hamilton 2003 – Ondskan (Könyörtelenek) 2007 – Arn – Tempelriddaren (Arn, a templomoslovag) 2008 – Arn – Riket vid vägens slut 2012 – Hamilton – I nationens intresse 2014 – Men inte om det gäller din dotter
Tévésorozatok Guillou på jakt (1999) Häxornas tid Den demokratiske terroristen (társszerző Humberto López y Guerra) Arns rike Talismanen (társszerző Henning Mankell) Den vite riddaren (társszerző Leif G.W. Persson) Anna Holt (társszerző Leif G.W. Persson) Guillou på jakt (2012)
Magyarul
Könyörtelenek; ford. Dobosi Beáta; Animus, Bp., 2016
Díjak és kitüntetések 1984 – Stora Journalistpriset (A nagy újságíró díj) 1984 – Aftonbladets TV-pris 1988 – Bästa svenska kriminalroman (A legjobb svéd krími – I nationens intresse) 1990 – Prix France Culture (legjobb franciára fordított regény – Ondskan) 1998 – SKTF:s pris-årets författare (Az év írója) 2000 – Årets bok-Månadens boks litterära pris (A Könyvhét irodalmi díja) 2014 – Jan Myrdals stora pris – Leninpriset (kultúra díj) 2016 – Axel Liffner-stipendium
Források Exponerat (Politikailag és vallásilag független hírlap) SVT (Sveriges Television) Cikkek az Aftonbladet, Dagens Nyheter, Expressen stb. újságokból
Fordítás
További információk Piratförlaget: Jan Guillou
Libris: Jan Guillou
Kategória:Svéd újságírók Kategória:Svéd költők, írók Kategória:1944-ben született személyek Kategória:Élő személyek