thumb|262px|Keleti újlatin nyelvek
Egyes nyelvészek szerintPetar Skok , Alexandru Graur , Ion Coteanu (vö. Sala 1989, 158. o.) az isztroromán önálló, a keleti újlatin nyelvekhez tartozó nyelv, a román, az aromán és a meglenoromán nyelvvel együtt. Más nyelvészekSextil Pușcariu, Emil Petrovici, Ovid Densusianu , Iosif Popovici, Alexandru Rosetti (vö. Sala 1989, 158. o.). úgy vélik, hogy az isztroromán csak egyike a román nyelv dialektusainak, akárcsak a dákoromán, az aromán és a meglenoromán. Radu Flora szerbiai román nemzetiségű nyelvész egy harmadik véleményen van, szerinte az isztroromán nyelvjáráscsoportja a dákorománnak.Sala 1989, 158. o.
Az isztroromán nyelvet a Horvátországhoz tartozó Isztriai-félsziget északkeleti részén beszélik, nyolc faluban. Ezek az Učka-hegységtől északkeletre fekvő Žejane, és az e hegységtől délre található hét kisebb-nagyobb falu. Vannak még beszélői, akik szétszóródva élnek horvát városokban, vagy akik kivándoroltak főleg Nyugat-Európába, az Amerikai Egyesült Államokba, Kanadába és Ausztráliába.
Az „isztroromán nyelv” nyelvészek alkotta szakszó. Beszélői nem nevezik egységesen: Az Učka-hegységtől délre vlåșca limba ’vlach nyelv’-nek nevezik, vagy úgy mondják, hogy vlåșki ’vlachul’ beszélnek.Ez a nem saját „vlach”-nak megfelelő népnévből származó elnevezés megtéveszthető lehet, mivel a görögök, a bolgárok és a szerbek az arománokra és a meglenorománokra is használják, sőt, a bolgárok és a szerbek a Timok völgyében élő románokra is. A žejaneiek žejånsca limba ’žejanei nyelv’-nek nevezik nyelvüket, azaz žejånski ’žejaneiül’ beszélnek.
Mivel az isztrorománok már az Isztriában való letelepedésük óta beolvadási folyamat alanyai, és mivel nem volt írásbeliségük, nyelvüket erősen befolyásolta a horvát nyelv, ezért az UNESCO szerint nagy veszélyben van. Napjainkban vannak egyes, a megmentésére és megőrzésére szánt tevékenységek, melyeket kulturális egyesületek folytatnak némi hatósági támogatással.
A félszigeten beszélnek még két újlatin idiómát, az ún. isztriai nyelvet és a velencei nyelv isztriai dialektusát is.
Beszélők száma
Az isztroromán nyelv beszélői ritkán szerepeltek mint olyanok a statisztikákban, ezért számukat mindig is többnyire csak becsülni lehetett. A 19. század előtti számukat 10 000-re becsülték.Kandler 1863, 233. o. A 21. század elején a falvaikban élők között 150-re becsülték az isztrorománul folyékonyan beszélők számát, akik a szüleiktől tanulták a nyelvet. Lehettek még kétszer vagy háromszor ennyien városokban, és még néhány százan Horvátországon kívül: Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban,Dianich 2015 szerint az USA-ban 200-an beszélhetik még a nyelvet. Kanadában, Ausztráliában. Mindezek középkorúak vagy idősek. Az 1950 után születettek gyakorlatilag már nem adták át a nyelvet gyerekeiknek. Az a kevés 30 éves körüli személy, aki tudja, a nagyszüleitől tanulta meg mint második vagy harmadik nyelvet.
Az isztrorománok és nyelvük nem jelennek meg mint olyanok a népszámlálások adataiban, de ott lehetnek a románokra vonatkozókban. 2011-ben egész Horvátország területén 955 román anyanyelvűA 2011-es népszámlálás eredményei. Anyanyelvek. (Hozzáférés: 2018. május 16.) személyt regisztráltak, de nem tudni, hányan közülük beások, akik anyanyelve a dákoromán. Ugyanakkor Isztria megyében 70-en román, és 6-an vlach anyanyelvűeknek vallották magukat. Ezekhez hozzájöhet még 40 román ajkúként regisztrált személy Tengermellék-Hegyvidék megyéből, ahol Žejane van. Azt, hogy az isztrorománt beszélők többen voltak, helységnevek bizonyítják. Egyes falvaknak, amelyekben ma is élnek, csak isztroromán vagy ilyen nevük is van. Ilyenek Sukodru (vö. román sub codru ’erdő alatt’, horvátul Jesenovik) vagy Kostârčån (isztroromán személynév, horvátul Kostrčani). Még több olyan helység neve isztroromán, ahol már nem beszélik a nyelvet: Floričići (vö. román floricică ’virágocska’), Jerbulišće (román iarbă ’fű’),Frățilă 2012, 635. o. Katun, Kature (román cătun ’tanya’), Fečori (román feciori ’legények’),Filipi 2002b, 91. o. Kerbune (román cărbune ’szén’).Vassilich 1900, 178. o. Egy egész észak-isztriai régiónak, amely nagyobb részben ma Horvátországhoz, kisebb részben Szlovéniához tartozik, Ćićarijának hívnak (olaszul Cicceria). Ez a név a Ćići-ből, az isztrorománok egyik horvát népnevéből származik. Vannak még isztroromán helységnevek a Krk-szigeten is, ahol az isztrorománok már a 19. század első felében olvadtak be: Fintira (vö. román fântână ’kút’), Sekara (román secară ’rozs’).Skok 1938, idézi Dahmen 1989, 449. o. (Hozzáférés: 2018. május 16.)
Külső nyelvtörténet
Általában elfogadott, hogy az isztroromán utolsóként vált le a protoromán nyelvről, de vitatott ezen esemény helye és időszaka.
Két fő elmélet dominál. Ovid Densusianu szerint az isztrorománok Erdély délnyugati részéről és a Bánságból származnak, ahonnan a 10. században vándoroltak el. Nyelvi vonásokra alapozza állítását, például a latin eredetű szavakban található magánhangzók közötti rövid [n] > [r] változásra, mint a mócok nyelvjárásában.Densusianu 1901, 337–346. o. Ezt az elméletet más kutatók is követik.Philippide 1927, 386 o.; Drăganu 1933, 601–618 o.; Popovici 1914, 122–129 o.; Rosetti 1931–1932, 1–9. o.; Coteanu 1961, 115. o.; Vasiliu 1968, 144–157. o. (Az utóbbi öt szerzőt Frățilă 2012 idézi, 642–643. o.)
Más véleményen volt Sextil Pușcariu, aki a majdani isztrorománok leválását a többi románról a mai Szerbia területére helyezte, de elfogadta azt is, hogy kapcsolatban voltak a Dunától északra fekvő területen élő románokkal. Szerinte ez a 13. században történt.Pușcariu 1926, 4. o., idézi Frățilă 2012, 643. o. A pontos hely megítélésével kapcsolatban eltérően bár, de Pușcariu elméletét is elfogadják más kutatók.Capidan 1927, 164. o., Petrovici 1960, 79–83. o., Cantemir 1968, 91–110. o., Kovačec 1971, 30–32. o., Filipi 2002a, 42. o., Saramandu 2005, 21. o. Mindannyiukat Frățilă 2012 idézi, 645–646. o.
E két fő elméleten kívül van még egy közöttük elhelyezkedő is, Elena Scărlătoiué, aki azt feltételezi, hogy az isztrorománok több helyről származnak, mégpedig Erdély központi, nyugati és északnyugati régióiból, valamint a Dunától délre fekvő régiókból is, főleg a timok-prizreniből.Scărlătoiu 1998, 325., idézi Frățilă 2012, 645. o.
Az isztroromán mindig is lényegében orális nyelv volt. Írott nyelvemlékei előbb olyan polihisztorok tollából jelentek meg, akik érdeklődtek az isztrorománok iránt, majd nyelvészek jegyeztek le imákat, népdalszövegeket, népmeséket, adomákat és közmondásokat.
Az első isztroromán nyelvemléket egy trieszti szerző, Ireneo della Croce szerzetes, 1698-ban megjelent Trieszt történetébe foglalta bele. A szerző megjegyzi, hogy az általa chichi-nek nevezettek magukat rumeri-nek nevezik, és felsorol 21 isztroromán főnevet (nyolcat determinánssal és 13-at anélkül), valamint két mondatot is, latin fordításukkal együtt. Croce 1698, 335. o. (Hozzáférés: 2018. május 16.)
Ivan Feretić, egy Krk-szigeten élő pap, lejegyzett két „krk-szigeti román” nyelvű imát.Ezeket átvette Pușcariu 1929, 6. o. (vö. Filipi 2002b, 91. o., aki ezt a nyelvjárást németül Krkorumänisch-nak, horvátul pedig krkorumunjski-nak nevezi). (Hozzáférés: 2018. május 16.) Ezek az első lejegyzett isztroromán nyelvű szövegeknek számítanak.
A következő nyelvemlékek egy adoma és a Tücsök és a hangya tanmese változata, melyeket Antonio Covaz isztriai polihisztor jelentetett meg 1864-ben latin és olasz fordításukkal együtt egy újságcikkben. Dei Rimgliani o Vlahi d'Istria (Az isztriai rómaiakról vagy vlachokról). L'Istria. 1. év. 1–2. sz. 1846. január 3. 7-8. o. (Hozzáférés: 2018. május 16.)
1856-ban három ima, közöttük a Miatyánk jelent meg isztroromán nyelven egy szlovén folyóiratban.Novice gospodarske, obertniške in narodne. 87. sz. Ljubljana. 1856. 348. o., Fr. J. Sajovec közlése.
Kutatók azok, akik a legtöbb szóbeli szöveget jegyezték le és publikálták. Ezekből indultak ki a nyelv leírásához.Például Gustav Weigand, Iosif Popovici, Sextil Pușcariu, Leca Morariu, Traian Cantemir, August Kovačec stb. (lásd Források és Kiegészítő irodalom).
Az első ismert szerzőtől származó isztroromán nyelvű könyv 1905-ben jelent meg.Andrei Glavina – Constantin Diculescu. Calindaru lu rumeri din Istrie. (Az isztriai románok kalendáriuma). Bukarest: Joseph Göbl. 1905 (Hozzáférés: 2018. május 16.) Ez volt az egyetlen is az 1990-es években és 2000 után megjelent néhány irodalmi műig.Lásd például Očuvęj vlåška ši žejånska limba – Literary corner (Irodalmi sarok).
Írásbeliség hiányában az isztrorománt nem lehetett az oktatásban használni. Csupán 1921 és 1925 között volt erre kísérlet, amikor létezett egy iskola, amelyet Andrei Glavina, egy Romániában tanult isztroromán alapított. Ott a románnal párhuzamosan használták az isztrorománt.
Mai helyzet
Az isztroromán nyelv kihalófélben van. Helyzetét jól tükrözi jelenléte A világ veszélyeztetett nyelveinek UNESCO atlaszában.Moseley 2010.
Az 1990-es évek óta tettek néhány lépést megmentése érdekében. Mivel Horvátország aláírta 1997-ben a A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartáját, A kartát aláíró országok jegyzéke. (Hozzáférés: 2023. július 28.) az Európai Tanács kérte, hogy tegyen intézkedéseket az isztroromán nyelv megvédésére. Parlamenti Közgyűlés. Jelentés | 12422. dok. | 2010. október 21. (Hozzáférés: 2018. május 16.) A román kormány a horváttal való kétoldali viszony keretében foglalkozik valamennyire a kérdéssel.Declarații comune de presă susținute de prim-ministrul Emil Boc și președintele Guvernului Republicii Croația, Jadranka Kosor – partea II (Emil Boc miniszterelnöknek és Jadranka Kosor, a Horvát Köztársaság Kormánya elnökének közös sajtónyilatkozatai – 2. rész) (Hozzáférés: 2018. május 16.)
Horvátországban történt néhány intézkedés az isztroromán nyelv megőrzésének irányában. Központi szinten beiktatták a Védett nem-anyagi kulturális javak jegyzékébe, amely része a Kulturális javak regiszterének, a Kulturális javak védelmére és megőrzésére vonatkozó törvény alapján. Lista zaštićenih nematerijalnih kulturnih dobara (Védett nem-anyagi kulturális javak jegyzéke). (Hozzáférés: 2023. július 28.) Helyi szinten a 2009-ben elfogadott Isztria megye státusza előírja a helyi nyelvjárások megőrzését, melyek között az isztrorománét is. STATUT ISTARSKE ŽUPANIJE (Isztria megye státusza), 18. cikkely. (Hozzáférés: 2018. május 16.) E megye tanácsának határozata értelmében 2010 óta a čepići „Ivan Goran Kovačić” általános iskolában foglalkoznak az isztrorománnal, és emiatt az iskolának különleges státusza van, azaz nem kell betartania a tanulók létszámára vonatkozó szabályokat. Isztria megye Megyei közgyűlésének határozata az általános iskolák hálózatáról. (Hozzáférés: 2018. május 16.) A 2022–2023-as tanévre az iskola tantervében szakköri tevékenységként szerepel az istrorumunjski jezik ’isztroromán nyelv’ tanítása. Školski kurikul za školsku godinu 2022/2023 (Tanterv a 2022–2023-as tanévre), 42. o. (Hozzáférés: 2023. július 27.)
A horvát művelődési minisztérium, azon két megye tanácsa, amelyekben beszélik az isztrorománt és két községi tanács támogat egy olyan projektet, amely a nyelv megmentésével foglalkozik. Ezt Zvjezdana Vrzić, egy, a New York Egyetemen dolgozó nyelvész kezdeményezte 2005-ben Amerikába kivándorolt isztrorománok csoportjával együtt. 2007-ben a projekt kiterjedt Horvátországra az Isztriai Néprajzi Múzeum bevonásával, majd 2011-ben három isztriai kulturális egyesületével is.
Két Horvátországon kívüli egyesület is ebben az irányban tevékenykedik: a trieszti, Ervino Curtis által vezetett „Decebal” olasz–román baráti társaság, amely még 1987-ben jött létre, – Associazione di amicizia Italo-Romena (Olasz–román baráti társaság). (Hozzáférés: 2018. május 16.) és az 1994-ben Petru Emil Rațiu által Rómában megalapított „Andrei Glavina” isztroromán kulturális egyesület.