bélyegkép|A három norna - J L Lund jobbra|bélyegkép|A Nornák a sors fonalait fonják az Yggdrasil alatt bélyegkép|Urd, Verdandi és Skuld az Yggdrasil alatt - Ludwig Burger
A Nornák (ó-skandináv nornir) a sors istennői a skandináv mitológiában.
A három legfontosabb, és név szerint is ismert norna Urd, Verdandi és Skuld (Urðr, Verðandi és Skuld), akik ebben a sorrendben képviselték a múltat, a jelent és a jövőt. Etimológiailag a következő izlandi szavakból származnak: balsors, teremtés és szükség. Az idő múlásához kötni őket valószínűleg egy későbbi keresztény hozzáalakítás az Európában ismertebb római megfelelőikhez, a Párkákhoz. A prózai Edda szerint számtalan kisebb norna van, akik végigkísérnek minden embert a születésétől a haláláig és közben alakítják a sorsát. Egyesek szerint kezdetben Urd volt az egyedüli sorsistennő.
A Nornák csarnoka az Urd forrásnál (a sors forrása), az Yggdrasil gyökereinél van. Ők öntözték az óriás kőrisfát a forrás vizével, hogy az ki ne száradjon. Minden élő sorsát ők döntötték el, mivel ők fonták a sors fonalait. A leírások arra utalnak, hogy a skandinávok fatalisták voltak, és ugyanúgy, mint a görögöknél, a nornák fonták az istenek sorsfonalait is. Azt még nekik sem árulták el, hogy milyen hosszú lesz egy fonal és melyik más fonalakkal szövődik össze.
A Nornák görög megfelelői a Moirák, míg a római a Párkák.
A völva jövendölése (Edda):
Tudok egy kőrist, neve Yggdrasil, szép szál fehér fa, nedvesség fürdeti. Harmatot hullat völgy-ölekbe: örökzölden Urd forrása felett áll.
Onnét e lányok, titkok tudói, hárman a tóból, a fa tövéből. Egyik neve Urd, másiké Verdandi - rúnákat róttak -, Szkuld a harmadik, tettek törvényt, életre, halálra: emberfiának sorsot mondtak.
Források A viking mitológia legfontosabb szereplői Nordisk familjebok (2:a upplagan, 1908) Asatro - Gudarna Edda Mitologikus énekek (Tandori Dezső fordítása) A Pallas nagy lexikona
Fordítás
Kategória:Skandináv mitológia