A Nádor Terem a A Vakok Általános Iskolájának épületében található díszterem, a magyar szecesszió egyik legszebb alkotása. Az intézmény hivatalos neve a számos funkció felsorolása, ezért gyakoribb a rövid név használata. Igaz, hogy homlokzatán a helyreállított egykori kerámia felirat „Vakok Országos Nevelő és Tanintézete”, de nem azonos a közeli Vakok Állami Intézetével, mely szociális intézmény és nem közoktatási. A Vakok Iskolája 1825-ben alapíttatott és kezdeti éveiben József nádor sokat tett érte. Egy időben Magyar Királyi József Nádor Vakok Intézete volt az elnevezése. Voltak törekvések, hogy az intézmény a nevében ismét tisztelegjen a nádor emléke előtt, de végül más döntés született. A terem kétségtelenül a főváros egyik legszebb terme, de hosszú évtizedeken át elzárt volt a nyilvánosságtól. 1995-ben, mikor hangversenyteremként megnyílt a széles közönség előtt, akkor kapta a Nádor Terem elnevezést. A teremben látható Warschag Jakab portré festménye a nádorról, melyengy ábrázolta a főherceget, hogy kezét a vakok iskolája céljára készült első épület tervén nyugtatja. Láthatjuk a nádor ábrázolását a terem ablakán is egy vak tanulóval és egy emléktábla is tanúskodik arról, hogy beiktatásának 200. évfordulóját méltóképpen megünnepelték 1996-ban. A Nádor Terem elnevezése és kulturális helyszínné válása elsősorban Helesfai Katalin igazgatónak volt köszönhető. Működését kezdettől segítette Szőllősi Ferenc, az iskola tanára és könyvtárosa. A terem nem csak impozáns, hanem akusztikája is arra predesztinálta, hogy koncertterem legyen. Göllesz Zoltán hangversenyrendező a kezdeti együttműködéseknek köszönhetően a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola tanárainak kezdeményezésére 1997-ben létrejött Egy Hangversenyteremért Alapítvány keretei között működteti a termet. Az alapítvány képviseletét 2001-ben vette át. 1984 óta dolgozik a Vakok Iskolájában.
Története Mindazok, akik ellátogatnak az épületbe elsőként gyakran Lechner Ödön alkotásának vélik, de az kétségtelenül Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond műépítészek munkája. A terem az épület homlokzati szárnyának szimmetriáját követő jelentős belmagasságú karzatos helyiség, melynek eredeti fő funkciója kápolna volt, de helyet adott a világi eseményeknek is. Érdekesség, hogy már szinte az épületbe való beköltözés évétől jótékonysági hangversenyeknek adott otthont, de ezen alkalmakkor valószínűleg a növendékek muzsikálhattak. A fellelhető meghirdetésekben ugyanis előadók nem szerepelnek, de helyenként a műsor igen. Egykor a zenei oktatás kiterjedtebb volt. Közel húsz bécsi zongora és pianínó volt a gyakorló szobákban és egy harmónium az orgona gyakorláshoz. Az oktatáshoz használtak több angol mechanikájú zongorát és egyéb hangszereket is, mivel hangszerjavító és hangoló képzés is volt. A teremben egy Rieger gyártmányú pneumatikus orgona volt, mivel az előző épületben lévő mechanikus Angster eladásra került. Az orgona szolgálta a kántorképzést, egyszóval a terem és a zene oktatása és előadása mindig kapcsolatban volt.
Baumgarten és Herczegh számos iskolát tervezett a jelentősebbekben díszteremmel, de kétség kívül a Nádor Terem szépsége a legkiemelkedőbb, mely Pivár Ignác igazgatónak volt köszönhető. 1905-ben elhunyt, így az ablakot már nem tudta megvalósítani, amely utódjára, a kiváló igazgatóra, Herodek Károlyra várt. Így vált a terem szecessziós enteriőrje egészen rendkívülivé.
Látnivalói Itt található Magyarország legnagyobb ólmozott, festett összefüggő üvegablak-együttese, melyet Zsellér Imre készített 1930-ban. Négy Árpád-házi szent (István, Imre, Erzsébet és Margit) mellett Habsburg József nádor jelenik meg rajta baloldalt, jobbon pedig egy Vincés-Rendi apáca. A középső táblákon a négy evangélista jelképei, legfelül a Szent Korona, címerek, legalul két kisebb portré, mely balon Náray Szabó Sándor államtitkárt, jobbon pedig Pivár Ignácot ábrázolja. Tímár Péter egy interjúban így nyilatkozik az ablakról a Vakvagányok c. film kapcsán: „Amikor megláttam a színes ablakot, az első ostoba reakcióm az volt, hogy minek a vakoknak ez a csodálatos ablak. Később értettem meg, mikor már beszélgettem velük, hogy a gyerekek tudják, az az ablak gyönyörű. Azzal a tudattal lépnek be a terembe, hogy valami nagyon szép sugárzik rájuk.”
Koncertélet
Devich Márton a Muzsika 1998. júniusi számában úgy vélekedett, hogy a terem akusztikája „tökéletes”. Göllesz Zoltán, a terem rendezvényszervezője és menedzsere, évi 90-130 koncertnek ad helyet, sok esetben felvállalva tehetséges, fiatal, pályakezdő művészek felléptetését is. Összességében úgy fogalmazható meg, hogy miközben a hivatalok nehezen integrálnak egy rugalmas helyszínt, addig az a legkülönbözőbb produkcióknak ad lehetőséget és nem kötik konvenciók. Ez egyként kedvez fiatal kezdő művészeknek, hasonlóan, mint tapasztalt előadóknak, akik szeretnének valami kreatív, a fővonaltól eltérő produkciót létrehozni. Itt adta első koncertjét például a Moltopera Társulat 2012 februárjában; illetve a dzsessz műfajából Kayamar. A terem rendszeres helyszíne a Magyar Händel Társaság koncertjeinek. Sokszor dolgozott és koncertezett itt az Albinoni Kamarazenekar, a Corelli Consort, az Ars Nova Énekegyüttes, a Marcato Ensemble, a Budapesti Csellóegyüttes, és még hosszan lehetne sorolni, Hosszú éveken át a Magyar Virtuózok Kamarazenekar volt a rezidens zenekar Szenthelyi Miklós vezetésével, jelenleg több, mint hét éve az Anima Musicæ Kamarazenekar, az ország legreményteljesebb fiatal zenekara használja G. Horváth László vezetésével.
Galéria
Jegyzetek
Források Interjú Göllesz Zoltánnal A Nádor Terem és a Händel Társaság hivatalos honlapja A Nádor terem festett ólomüveg ablaka A Nádor Terem panorámaképe
Kategória:Budapest 20. századi építményei Kategória:Magyar zenei intézmények Kategória:Budapest szecessziós építményei Kategória:Budapest koncerthelyszínei Kategória:Budapest XIV. kerülete