A Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely (8360 Keszthely, Bercsényi u. 65-67.) a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár filiáléja (külső kiállítóhelye). Kiállításai, múzeumpedagógiai programjai elősegítik az általános-, illetve középiskolai környezetismeret, nép- és honismeret, biológia és történelem tananyag jobb megértését. A sok régi, már nem használatos tárgy történelmi környezetbe illesztését enteriőrök, szemléletes képek és ábrák segítik. Az 1848-as honvédként a hazát szolgáló georgikoni diákoknak harangláb állít emléket.

Története

A tangazdasági major-központot az 1797-ben Keszthelyen alapított önálló Georgikon nyolc intézetének kiszolgálására hozták létre, és a tanintézet bezárásáig, 1848-ig biztosította a gyakorlati oktatás, a kísérleti gazdálkodás feltételeit. A major a Georgikon megszűnése után is a korszerű gazdálkodás színtere maradt: 1848-tól 1945-ig a keszthelyi Festetics-uradalom részeként, majd 1970-ig termelőszövetkezetként.

A majort apránként körbeépülte a város; a Georgikon korában épített gazdasági épületeket 1970-ben műemlékké nyilvánították, és kezelésüket átvette a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. A Georgikon Majormúzeum ünnepélyes megnyitóját a Georgikon alapításának 175. évfordulóján, 1972-ben tartották.

Épületei

Az istállókat a 18. század végén építették, a négyszintes barokk magtárat 1825-ben.

Kiállításai thumb|250px|right|Fowler-féle gőzeke thumb|250px|right|Csepel V2 traktor

A három udvarra osztott majorsághoz közel másfél hektáros kert is tartozik; mindez a szabadtéri rendezvényekhez rendkívül előnyös.

Állandó kiállítások

Az első udvar mellett álló magtárban: pince: szőlészet és borászat, földszint: a majorok kiépítése és a cselédek élete, emelet: az agrárszakoktatás története, padlás: gabonafélék, a gabona tisztítása, tárolása és mérése

kiállítások láthatóak. Az árkádok alatt egy 1910-ben gyártott Fowler-féle kétgépes gőzeke kapott helyet.

A Georgikon idején szekérszínnek használt, később ököristállóvá alakított épületben: a növénytermesztés eszközei és gépei, kovácsműhely, bognárműhely

kiállítások kaptak helyet. Az udvar végében áll az a középfolyosós, léces kukoricagóré, amely már az 1801-ben készült térképeken is szerepel.

A múzeum irodái és a restaurátor műhely a második udvart határoló, L alakú épület régen terménytárolónak, illetve műhelynek használt szárnyában vannak. A középső rész istállóit részben kiállító- és rendezvényteremmé alakították; a hajdani lóistállóban – több mint kétszáz négyzetméteren – az állattenyésztés hagyományait bemutató állattenyésztési kiállítás kapott helyet. Az épületben látható továbbá egy berendezett hajdani kádárműhely is egy alföldi kádárcsalád adományaként.

A harmadik udvarban álló, U alakú régi juhhodály ma gyűjteménytár; itt kapott helyet a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár mezőgazdasági eszköz- és gépgyűjteménye.

Időszaki rendezvények

A múzeum szívesen ad teret kézműves kiállításoknak és bemutatóknak, mezőgazdasági és néprajzi hagyományokat őrző rendezvényeknek, termelői piacnak, felnőtt és ifjúsági programoknak.

Minden aratási időszakban megtartják a Majorbéli Géptalálkozót; a tizennegyedik 2019. július 27-én volt

Élménygazdaság

Az Élménygazdaságot a kiállítóhely 1,2 hektáros, fallal határolt, a Majormúzeum műemléki épületegyütteséhez szorosan kapcsolódó kertben alakították ki 2011–1013 között, hogy a gyakorlatban mutassák be a Georgikon korabeli gazdálkodást, a jellemző szántóföldi, kertészeti, illetve konyhakerti növényeket, a kiskerti virágokat, a régi magyar haszonállatokat.

Az élménygazdaság egységei: Szántóföldi növények bemutatókertje; Veteményes- és fűszerkert; Virágoskert; Gabonaföld; Szőlőskert; Cseresznyéskert (csonthéjas termésűekkel); Almáskert (almatermésűekkel); Cserjés; Baromfi- és takarmányudvar: nyári konyha, kamra, kosárfonó szín, kocsiszín, pajta, lóistálló, juhakol, baromfi- és kutyaólak, állatkifutók, góré, galambdúc, méhesház; Gépszín.

A látogatók tájékoztatását a növények, a tájfajták elnevezéseit, a korra jellemző termesztési (tartási) jellemzőit, történetét ismertető táblák segítik. A látogatók etethetik, simogathatják az állatokat, előkészíthetik a takarmányokat. A régi erőgépeket fedett gépszínben mutatják be.

A kellemes időtöltést, szórakozást és pihenést hangulatos pihenőhelyek, valamint a parasztgyerekek játékát idéző eszközök, játszóhelyek segítik.

Források

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely

További hivatkozások http://www.elmenygazdasag.hu/

Kategória:Zala megye múzeumai Kategória:Keszthely