A pettyesszárnyú muslica (foltosszárnyú muslica, Drosophila suzukii) egy invazív, idegenhonos kártevő légyfaj. Közeli rokona a hazánkban is közönséges ecetmuslicának (Drosophila melanogaster). Eredeti élőhelye pontosan nem ismert, valószínűleg a Távol-Keletről származik. 2008-ban jelezték először Európában és Észak-Amerikában. Első hazai példányát az MTA-ATK Növényvédelmi Intézet munkatársai találták meg 2012-ben, az M7-es autópálya parkolójában, a Balaton déli partján. Nagyon gyorsan terjed Európában, jelenlegi tudásunkkal nem állítható meg.
Elnevezései
A magyar nyelven egyaránt hívják pettyes-, illetve foltos szárnyú muslicának. Angolul és németül több nevét is használják, de sok publikációban megelégszenek a tudományos névvel. Fontos megjegyezni, hogy az angol irodalomban a „fruit fly”, azaz „gyümölcslégy” elsősorban a magyarul fúrólegyeknek hívott családra (Tephritidae) vonatkozik, míg a vinegar fly a magyarul gyümölcslegyeknek is nevezett harmatlegyekre (Drosophilidae).
Drosophila suzukii magyar és néhány fontosabb külföldi elnevezése: pettyesszárnyú muslica foltosszárnyú muslica spotted-wing drosophila (angol) cherry vinegar fly (angol) Kirschessigfliege (német)
Könnyen összetéveszthető, más fajokra vonatkozó nevek cseresznyelégy = Rhagoletis cerasi cherry fruit fly = Rhagoletis indifferens
Származása, elterjedése
thumb|A nőstény D. suzukii tojócsöve|265x265px
A fajt Japánban gyűjtött egyedek alapján írták le, azonban feltehetően oda is behurcolták.Hauser, M. (2011): A historic account of the invasion of Drosophila suzukii (Matsumura) (Diptera: Drosophilidae) in the continental United States, with remarks on their identification. Pest Management Science 67: 1352-1357. Eredeti élőhelye feltehetőleg Kína és Korea térsége.Bächli, G., Rocha Pité, M.T. (1984): Family Drosophilidae. In: Papp, L., Soós, Á. (eds.), Catalogue of Palaearctic Diptera. Akadémiai Kiadó. pp. 186-220. Hawaiiról a hatvanas években már kimutatták.
Behurcolt populációi jöttek létre Ausztráliában, Észak-Amerikában és Európában.Cini, A., Ioriatti, C., & Anfora, G. (2012). A review of the invasion of Drosophila suzukii in Europe and a draft research agenda for integrated pest management. Bulletin of insectology, 65(1), 149-160.
Európában jelenleg Olaszországból,Calabria, G., Maca, J., Bachli, G., Serra, L., Pascual, M. (2012): First records of the potential pest species Drosophila suzukii (Diptera: Drosophilidae) in Europe. Journal of Applied Entomology 136: 139-147. Spanyolországból, Franciaországból, Németországból, Hollandiából, Belgiumból, az Egyesült Királyságból, Ausztriából, Szlovéniából,Seljak, G. (2011): Spotted wing Drosophila, Drosophila suzukii (Matsumura), a new pest of berry-fruit in Slovenia. Sadjarstvo 22: 3-5. HorvátországbólMilek, T. M., Seljak, G., Šimala, M., Bjeliš, M. (2011): First record of Drosophila suzukii (Matsumara, 1931) (Diptera: Drosophilidae) in Croatia. Glasilo Biljne Zaštite 11: 377-382. és Magyarországon ismert. Észak-Amerikában az USA-ból és Kanadából mutatták ki.Steck, G.J., Dixon, W., Dean D. (2009): Spotted wing drosophila, Drosophila suzukii (Matsumura) (Diptera: Drosophilidae), a fruit pest new to North America. Pest Alerts http://www.fl.dpi.com/enpp/ento/drosophila_suzukii.html.
Hazánkban először az M7 autópálya táskai pihenőhelyén fogták több példányát 2012 őszén.Kiss B., Lengyel, G.D., Nagy Zs., Kárpáti Zs. (2013): A pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) első magyarországi előfordulása[ First record of spotted wing drosophila [Drosophila suzukii (Matsumura, 1931)] in Hungary]. Növényvédelem 49(3) 97-100. Mára az egész országban elterjedt, Nógrád megyében gazdaságilag is mérhető kárt okozott 2015-ben málnában.
Megjelenése, felépítése
Apró (2–3,5 mm-es) legyecske. Vagyon hasonlít az ecetmuslicára (D. melanogaster). Teste sárgás-barnás, a potrohon sötétebb csíkokkal. Szemei pirosak. A faj elnevezése a hímek szárnyának hegyén található sötét pöttyről ered. Könnyen összetéveszthető más fajokkal, más éghajlatunkon előforduló és foltosa szárnyú muslicákkal.
A hímek elülső lábának első és a második lábfejízén sötét, fésűszerűen rendezett apró sörték nőnek. A nőstények szárnya nem mintás, lábfejízeiken nincsenek sötét sörték. Tojócsövük jellegzetesen, apró, sötét kitinfogakkal szklerotizált. Kis, fehér lárváik 3,5 mm-esre nőnek meg. A nőstényeik a tojócső és színezetük alapján határozhatók meg.
Életmódja, élőhelye
Eddigi ismerteink szerint áttelelni csak az imágók képesek. A kifejlett legyek élettartama néhány héttől akár tíz hónapig is terjedhet, nemzedékenként eltérő. Az év elején kifejlődő nemzedékek életciklusa általában rövidebb, mint az őszieké. Fogságban a késői generációkból kifejlődött hímek jelentős része és a nőstények többsége áttelel, így akár 300 napig is élhet. Megfelelő körülmények között laboratóriumban egy év alatt akár 13 nemzedéke is kifejlődhet. A gyümölcsben és azon kívül a talajon egyaránt bábozódhat.
Tápnövényei
Más muslicákkal ellentétben elsősorban nem a rothadó, túlérett gyümölcsökre petézik, hanem a frissen érettekre vagy még érőkre. A nőstény hegyes, fűrészes tojócsövével szakítja fel a vékonyabb héjú bogyós növények termését és oda petézik.
Gyakorlatilag valamennyi vékony héjú bogyós növény termése táplálékául szolgálhat. A megtermékenyített nőstény felkeresi az érő gyümölcsöt, fűrészes tojócsöve segítségével felszakítja annak héját és belepetézik. Egy petézés során általában 1-3 petét rak. Egy gyümölcsre több nőstény is rakhat petét.
Jegyzetek
Források
Kategória:Légyalkatúak Kategória:Rovarfajok Kategória:A Kárpát-medence rovarai