thumb|300px|A biotechnológia történetének kezdete a kutya háziasításával kezdődött. Háziasított állatok előfordulását mutatja történelmi koronként az ábra. thumb|290px|Régészeti lelőhelyek, ahol bor és olaj újkőkori, rézkori és kora bronzkori maradványait találták thumb|290px|A paradicsom (Lycopersicon esculentum) háziasítása, majd elterjedése a kontinensen. 1. Peru központjában diverzifikáció. 2. Mexikó: az első háziasítás központja. 3. Európa: a második központja a háziasításnak. 4. Egyesült Államok: harmadik háziasítási központ A biotechnológia története az élőlények segítségével végzett technológiák történetét írja le. Tágabb értelemben minden, az alap és alkalmazott biológiai tudományágban használatos technológiák története. A biotechnológia fejlődésének története a növények és állatok legkorábbi háziasításától napjainkig, a növények és állatok tulajdonságainak genetikai módszerekkel történő kiválasztásáig tart.

Tágabb értelemben már a sumerek sörfőzését is biotechnológiának tekinthetnénk, ahogy az évezredes növénynemesítést is, azonban a fogalmat precíz értelmében megtestesítő biotechnológia a rekombináns DNS technika megjelenésétől datálódik, az 1970-es évek végétől."Incorporating Biotechnology into the Classroom – What is Biotechnology?", from the curricula of the 'Incorporating Biotechnology into the High School Classroom through Arizona State University's BioREACH PROGRAM', accessed on October 16, 2012) . Az ipar pontos születési dátuma 1983-ra tehető, a humán inzulint rekombináns DNS technikával, baktériumok felhasználásával történő előállításának idejére. A transzlációs medicina és biotechnológia paradigmaváltást hozott az orvostudományban.

Történelem előtti idők (i. e. - i. e. 4000) thumb|left|160px|Egy éves háziasított kutyaféle koponyája Szibériából, a Razbojnyicsja-barlangból (Altaj-hegység)Jump up to: abGermonpréa, Mietje; Szablin, Mihail V. (7 October 2008). "Fossil dogs and wolves from Palaeolithic sites in Belgium, the Ukraine and Russia: osteometry, ancient DNA and stable isotopes". thumb|160px| Vavilov származási központok, amelyek a háziasítás kezdeti centrumai.Blaine P. Friedlander Jr (2000/06/20). "Cornell éS a Lengyel kutató tudósok felbecsülhetetlen értékű, genetikai archívumot vezetnek Oroszországban, a burgonya megmentése érdekében". Hozzáférés 2008.03.19. (1) Mexikó-Guatemala, (2) Peru-Ecuador-Bolívia, (2A) Déli Chile, (2B) Dél-Brazília, (3) Mediterrán (4) Közel-Kelet (5) Etiópia (6) Közép-Ázsia, (7) Indo-Burma (7A) Siam-Malaya-Java, (8) Kínában és KoreábanLadizinsky, G. (1998). Plant Evolution a háziállatként. Hollandia: Kluwer Academic PublishersA korai civilizáció időszakából kevés feljegyzés létezik, amely a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés kezdete is. A régészeti kutatások információforrásai tárgyi emlékek, ősi faragványok és vázlatok. Nem tudni, hogy mikor kezdődött pontosan a biotechnológia, amelynek korai kezdeményei az élelmiszer- és egyéb emberi szükségletekre összpontosított. Az élelmiszerek megőrzését valószínűleg váratlan események befolyásolhatták, mint például a tűz vagy a fagy, amely éhínséggel is járt. évvel ezelőtt még a nagy testű állatokat nehéz volt befogni. Az emberek húshoz vadászatból, halászatból és elhullott állatok tetemeiből jutottak. Az élelmiszer-beszerzés gyakran szezonális volt, télen az élelmiszerellátás meglehetősen alacsony színvonalon állt.

A háziasítást a biotechnológia kezdetének tartják a kutatók. A németországi Oberkassel környékén feltártak egy hozzávetőleg 33 ezer éves kutya állkapcsot, amely a legkorábbi ismert háziasított állat maradványa lehet, illetve Szibériában egy koponyát. A két lelet azt a feltételezést támasztja alá, hogy a domesztikáció egyszerre több helyen ment végbe.Múlt-kor (magyar nyelvenhttp://mult-kor.hu/20131115_europaban_szeliditettek_meg_eloszor_a_kutyat A többi állat háziasításának legvalószínűbb kezdete - évvel ezelőtt volt a Közel-Keleten. Az állattartás a fogságban tartással egy időben kezdődött a történeti időkben, könnyebb egy vadat a közelben, bekerítve tartani, majd elfogyasztani, mint vadászva elfogni. Tapasztalat útján megtanulta az ember, hogy etetni és itatni kell az állatokat. Megtanulta az állatok egyszerű tenyésztését, hogyan lehet növelni a hozamot. A szarvasmarhák, kecskék és juhok az első háziasított állatok. A biotechnológia őskorának első mérföldkövét a mesterséges szelekció képviselte.

A növénytermesztés volt a következő lépcső. A kőkori ember a hasznos növényeket hazavitte a vadon élők közül és elültette lakóhelyéhez közel. Megtanulta, hogy a megfelelően érett magok alkalmasak csak veteményezéshez és megfelelő termesztés feltételeinek biztosítása alapvető fontosságú a termesztésben. Szükség van vízre, fényre és egyéb feltételekre a növények növekedéséhez. Legelső domesztikált növények valószínűleg a gabona félék és egyéb magvak voltak, amelyeket élelmiszerként fogyasztottak, először a termékeny félhold területén. A legrégebbről származó kukoricacső-maradvány, – amelyet Tehuacánban, Mexikóban találtak – korát mintegy 7000 évesre becsülik. Mangelsdorf (1974 in Menyhért, 1985) szerint a Tehuacánban megtalált ősi csőmaradványok lehetnek már domesztikált növényektől származók, de lehetnek vadon termők is, amelyek egymás mellett létezhettek.

A természetes erjesztés folyamata megelőzi az írott történelmet. Ősidők óta az emberek jól ismerték az erjesztési folyamatot. A legkorábbi bizonyíték gyümölcs, rizs, és a méz keverékéből készült alkoholtartalmú ital készítésére, i. e. 7000-6600-ra nyúlik vissza, egy neolit kínai falu, Jiahuban.McGovern, P. E. (2004). "Fermented beverages of pre- and proto-historic China". Proceedings of the National Academy of Sciences 101 (51): 17593–17598. A borkészítés dátumok i. e. 6000-re Grúziában, a Kaukázus területén talált korsó bizonyítja."8,000-year-old wine unearthed in Georgia". The Independent. 2003-12-28. Hozzáférés ideje: 2007-01-28.

Mintegy évvel ezelőtt az emberek már eleget tanultak a növénytermesztésről és az állattenyésztésről ahhoz, hogy növeljék a saját élelmiszer-tartalékaikat. A farmergazdálkodás és letelepedés kezdete ez az időszak. Mivel az élelmiszerek nagyobb mennyiségben álltak rendelkezésre, képesek voltak tárolni azokat és így megőrizni fogyasztható állapotukban a növényeket. Az élelmiszerellátás bizonyos évszakokban javult. Egyes élelmiszerek megromlottak, bomlásnak indultak. Mások módosított formában továbbra is élvezhető állapotban maradtak vagy hűvös barlangban nem romlottak meg olyan gyorsan. A többlet élelmiszerek tartósítása szükségessé vált. Olyan folyamatokra volt szükség, amelyek megakadályozzák vagy lassítják az élelmiszerek bomlását. A főzés és hűtés gátolja a mikroorganizmusok szaporodását. Mintegy 4000 éve nomád törzsek Ázsiában felfedezték, hogy bizonyos körülmények között a tej megsavanyodik, de élvezhető állapotban marad hosszú ideig, nem romlik meg. Az egyik első élelmiszer a sajt, mely biotechnológiai folyamattal készült. Baktériumtörzset és tejoltó nevű enzimet adtak a tejhez, ami savat képezve savanyú tejet eredményezett. A tejoltó a borjak gyomorfalából származott, ma részben géntechnológiával készül.

Az ecet ősi termék, tartósításra használt élelmiszer. Az élelmiszereket tartósítja, pácoláshoz is használják. Gyümölcslevek és gyümölcsök kivonatai és magok is képesek fermentációra, erjesztésre. Bibliai hivatkozások a bort említik, ez alapján az erjedés mintegy 3000 éve ismert folyamat. A fermentáció, erjedés olyan folyamat, amelynek során élesztő enzimek, kémiai változás során vegyületeket alkohollá alakítanak. Az alkoholt alakítjuk át ecetsavvá további mikrobák segítségével. Az ecetsav adja a savanyú ízt és megakadályozza egyes baktériumok szaporodását.

Ókor i. e. 4000 – i. sz. 476 thumb|left|160px|Az ókori egyiptomi sörkészítés famodelljeRózsakeresztes Egyiptomi Múzeum , San Jose, California.Egyiptom, Babilon, Kína: kenyérkelesztés kovásszal. Alkoholos erjesztett italok (gyümölcslé, tej). Sörkészítés. Sajtkészítés. Eceterjesztés. Az első fermentáló technológiát a sumer és babilóniai sörgyártásban alkalmazták először. Sörkészítés és söráldozat Nin-Harra istennőnek. Monument Blau, agyagtábla, Sumér Birodalom. Borkészítés Asszíriában ismert. Egyiptomiak is alkalmazták erjedés technológiákat a tészták készítéséhez, a sütőiparban. Részben ezt az eljárást használták fel mintegy 50 fajta kenyér elkészítésénél Egyiptomban, több mint 4000 évvel ezelőtt. A Nílus-völgy csapadékosabb vidékein, az egyiptomiak is tenyésztettek ludat és szarvasmarhát, hogy kielégítsék a népesség élelmiszer- és táplálkozási igényeit.

Az egyiptomi kenyér gyártástechnológiája élesztővel, a joghurtgyártás baktériumokkal, gyümölcslevek alkoholos erjesztéssel készültek. A sajtgyártás, bor-, sör- és ecetgyártás fermentációval valósult meg 5000 évvel ezelőtt.Prof. Dr. Láng István Országos Onkológiai Intézet 2011 I. e. 3150 körül az egyik korai egyiptomi fáraó, I. Skorpió sírjából származó korsó tartalmát elemezte Dr. Patrick McGovern és kollégái. Azt találták, hogy a maradék anyag egy már régen elpárologott folyadékból származik, amely tartalmazott kalcium-tartarátot, ami a szőlőből készült termékek biológiai markere. Borélesztőből származó DNS-töredéket is találtak, amely megerősíti, hogy a korsóban talált anyag szőlőtermék, azaz bor volt. A kutatók arra is találtak bizonyítékot, hogy egy fagyanta segítségével a bort tartósították, amelynek antioxidáns hatása megakadályozta a további fermentációt, a bor ecetesedését.

Az asszíriai és babilóniai papok már mesterséges megporzást alkalmaztak, ami a következő mérföldkövet képviseli a biotechnológia történetében (első keresztezések). i. e. 500-ban az első antibiotikumként a penészes szójatúrót használták gyulladások, kelések kezelésére Kínában. Hippokratész megállapította, hogy a férfi a spermájával járul hozzá a gyermek örökléséhez. Ennek analógiájára, gondolta van egy hasonló folyadék a nőknél is, mivel a gyermekek jól kapnak vonásokat mindkét szülőtől, körülbelül egyenlő arányban. Szókratész (470?–399) felvetette a genetika első problémáját: Miért nem hasonlítanak a fiúszülöttek mindenben apjukra? Arisztotelész, úgy döntött, hogy elutasítja Hippokratész elméletét, aki azt mondta a tanítványainak, hogy minden öröklött tulajdonság az apától származik. A hím sperma meghatározza a baba formáját, míg az anya határozza meg az anyagot, amelyből a baba készült.

Középkor (i. sz. 476 – i. sz. 1492) thumb|160px|left|Kenyérbolt Észak-Itáliában, 15. század eleje. Tacuinum Sanitatis, Biblioteca Casanatense

A lepárlás tudományát valószínűleg ír misszionáriusok vitték a Földközi-tenger térségéből a Brit-szigetekre a 6. és a 7. század között. A kontinensen először Spanyolországban jelent meg a mórok közvetítésével a középkorban. Itt eleinte nem italok, hanem illatszerek és aromák készítésekor alkalmazták. Az 1150-es években a kontinensen kezdtek etanolt előállítani borból ital céljára. Az 1360-as években kifejlesztették az orléans-i módszert az ecetgyártásban.

Az 1320-as években egy arab törzsfő először alkalmazott mesterséges megtermékenyítést „szuper ló” kitenyésztése céljából.

Az újkor Pasteur előtt (1492–1857) thumb|160px|16. századi sörgyár thumb|160px|left|Janssen első összetett mikroszkópjának másolata, amelyet John Mayall 1891-ben készítettBillings Mikroszkóp Collection, Nemzeti Múzeum Health and Medicine, AFIP, Washington, DC USA.