Pakisztán területéről eddig hat helyszín került fel a világörökségi listára,huszonhat további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre. 250px Mohendzsodáro 1980 Kulturális (II)(III) Védett terület: 240 ha, hivatkozás: 138Az Indus alsó folyásánál fekvő, az i. e. 3. évezredben épült Mohendzsódáró az Indus-völgyi civilizáció központja volt. A lelőhelyre csak későn, 1922-ben bukkantak rá, az eddig feltárt terület nagysága eléri a 2,5 négyzetkilométert. A hatalmas kiterjedésű város az indiai szubkontinens legősibb és legjobb állapotban megőrzött romvárosa és a világ egyik legrégebbi fejlett társadalmának tanúja. A magaslaton fekvő fellegvár, a sánc és az alacsonyabban fekvő szabályosan megtervezett város lakosságát harmincötezer főre becsülik. A település a korai várostervezés egyik legfontosabb példája és jelentős hatást gyakorolt az indiai félsziget későbbi városainak kialakulására. Lakói cserekereskedelmet folytattak többek között az Ókori Egyiptommal és a mezopotámiai térséggel. Az ásatások során kiderült, hogy a településen nem alakultak ki jelentős vagyoni különbségek, nem épültek fényűző paloták, vagy uralkodói rezidenciák. Helyettük téglából készült lakóházakat és nagyméretű középületeket emeltek. Ezek közül a legfontosabbak a „Nagy Fürdő” és a „Magtár” a nyugati alsóváros területén. 250px Takszila 1980 Kulturális (III)(VI) Hivatkozás: 139Az Észak-Pakisztánban fekvő Takszila, a Gandhárai Birodalom egykori fővárosa a Kínát a nyugati világgal összekötő selyemút egyik ága mentén épült. Romjai három település maradványait foglalják magukba, Szaraikala sírdombjait, Szirkap falait, és Szirszuk város romjait. A feltárt épületrészek az i. e. 5. és az i. sz. 2. század közé datálhatók és kiválóan érzékeltetik hogyan fejlődött egy település az Indus völgyében. Szirkap a gréko-baktriai korszakból származik, Szirszukot pedig a kusánok uralkodója, Kadphiszész alapította az i. sz. 1. században. A hagyomány szerint a Nagy Asóka a Maujra-dinasztia nagy hatalmú uralkodója, aki egy időben Takszila kormányzója volt itt tért át a buddhizmusra. A település fejlődésére Perzsia, Görögország és Közép-Ázsia is nagy hatást gyakorolt. Az. i. e. 3. századtól az i. sz. 2. századig a buddhista műveltség egyik jelentős kulturális központja volt. A gandhárai művészetre jellemző stílusjegyek a buddhizmus, valamint a görög és az észak-indiai kultúra kölcsönös egymásra hatásának következtében alakultak ki. 250px Takht-i-Bahi és Sahr-i-Bahlol 1980 Kulturális (IV) Hivatkozás: 140Az Észak-Pakisztánhoz tartozó Szvat-völgyben található világörökségi helyszín két részből áll és a Takht-i-Bahi kolostor, valamint a közelében fekvő kisebb erőd, Sahr-i-Bahlol romjait foglalja magába. A kolostor a gandhárai korszak egyik jelentős központja volt, ami az i. sz. 1. és 4. század között élte virágkorát. Az ásatások során kiderült, hogy a helyén már az i. e. 1. században is volt egy település, de a hely csak később indult fejlődésnek amikor a térségben a buddhizmus lett az uralkodó vallás. A ma is látható legrégebbi épületelemek a 7. századból származnak. A kolostor épületegyüttese négy részből állt össze, a Sztúpák udvara, ahol falfülkékben Buddha-szobrokat helyeztek el, a kolostoregyüttes korai része egy udvarral és körben kialakított cellákkal, ahol a szerzetesek éltek, a templom, udvarának közepén egy központi sztúpával és a tantrikus kolostoregyüttes egy nyitott udvarral és sötét cellákkal. Az erőd romjai körülbelül ugyanarra a korra datálhatók, mint a kolostor maradványai. 250px Lahor erődje és a Shalimar-kertek 1981 Kulturális (I)(II)(III) Hivatkozás: 171A városközponttól északnyugatra fekvő erőd története a 11. századnál is korábbra nyúlik vissza. Miután a 13. és a 15. század között többször is lerombolták Nagy Akbar mogul uralkodó trónra lépése után kibővítették és jelentősen átalakították és a császár hatalmának egyik jelképévé változtatták. Az erőd területén belül két évszázadon keresztül folyt az építkezés, a napjainkban látható huszonegy megóvott műemlék tekinthető a mogul építőművészeti formák egyik leggazdagabb gyűjteményének. Közülük a legfontosabb az 1631 és 1632 között épített királyi palota az üvegmozaikokkal és féldrágakövekkel díszített Shish Mahal. A Shalimar-kertek a mogul kertépítészet csúcspontjai. A tizenhat hektáron elterülő kerteket 1641-ben kezdték el kialakítani három teraszon. A területen loggiákat építettek, vízeséseket alakítottak ki, dísztavakat ástak és számos fafélét telepítettek. A helyszín 2000-ben felkerült a veszélyeztetett helyszínek listájára mert egy útépítés során az öntözőrendszer és a kertet körülvevő falak egy részét lerombolták. 250px Tatta történelmi emlékei 1981 Kulturális (III) Hivatkozás: 143Thatta három dinasztia fővárosa volt. Ekkor a mai Szind tartomány politikailag és gazdaságilag is jelentős önálló területnek számított, majd a 16. század végén a Mogul Birodalom része lett. A térség a 14. századtól egészen a 18. századig fejlődött. Iszlám műemlékeire a különféle stílusok összeolvadása jellemző. A romváros egy völgyben terül el, a mellette álló Makli-domb szélén pedig a 15 négyzetkilométeren elterülő nekropolisz maradványai állnak. A kiterjedt romterület pontos képet a tartomány történelméről és kultúrájáról. Legfontosabb épülete a Sáh Dzsahán parancsára 1644-ben elkezdett, kilencvenhárom kupolával díszített Nagymecset, amelynek belsejét türkizkék kerámiamozaikokkal díszítették. A domb északi részén állnak a Szamma-dinasztia uralkodóinak emelt mauzóleumok, közülük a 15. század végén uralkodó Nizámuddin szultán gazdagon díszített síremléke a szindi építészet egyik remeke. Figyelemre méltó még Mirza Dzsán Baba sárga mészkőből épített síremléke a 16. század második feléből, amit gazdag arabeszk- és indamotívum-díszítéssel láttak el. 250px Rohtasz-erőd 1997 Kulturális (II)(IV) Hivatkozás: 586Az Észak-Pakisztánban fekvő Rohtasz-erődöt Sér Sáh Szúri utasítására kezdték el építeni 1541-ben a Pandzsáb tartománybeli Kahán folyó mellett álló domb tetejére. Az erőd a közép- és dél-ázsiai muszlim katonai építészet egyik legfontosabb alkotása. A stratégiailag kulcsfontosságú helyen álló épületegyüttes soha nem állt komolyabb ostrom alatt így jó állapotban maradt meg. Később a mogul uralkodók fennhatósága alá került. Legfontosabb része egy négy kilométer hosszú falrendszer, amelynek egyes részei tíz méter magasak vastagságuk pedig eléri a tizenkét és fél métert. A falak és a bástyák gyakorlatilag változatlan formában maradtak fenn. A falrendszert bástyákkal és kapukkal tagolták, a tizenkét bejárat közül a Szohail- és a Kabuli-kapu mérete és díszítése miatt kiemelkedik a többi közül. A külső erődfalak mögé egy palotaegyüttest, valamint katonai és polgári célú épületeket emeltek.
Elhelyezkedésük
Javasolt helyszínek NévKépTípusKritériumÉvHiv. Derawar és Csolisztán sivatagi erődjei150px kulturális III, V 2016 Hingol kultúrtáj150px kulturális III, VI 2016 Kārīz-rendszer kultúrtáj (öntözőrendszer) 150px kulturálisII, IV, V 2016 Nagarparkar kultúrtáj150px kulturálisIII, IV 2016 Közép-Karakorum Nemzeti Park150px természeti VIII, IX2016 Deosai Nemzeti Park150px természetiIX, X 2016 Ziarat borókaerdője150px természeti X 2016 A Sóhegység és a Kewra sóbánya150px vegyesVi, VIII 2016 Mehrgarh régészeti helyszíne150px kulturálisIII, IV 2004 Rehman Dheri régészeti helyszíne150px kulturálisII, IV 2004 Harappa régészeti helyszíne150px kulturális II, IV 2004 Ranigat régészeti helyszíne150px kulturálisII, IV 2004 Sahbázgarhi sziklaediktumok150px kulturális I, II, VI 2004 Mánszehrai sziklaediktumok150px kulturális II, III, VI 2004 Baltit-erőd150px kulturálisI, II 2004 Bibi Jawindi, Baha'al-Halim és Ustead sírja, valamint Jalaluddin Bukhari sírja és mecsete150px kulturálisII, IV, VI 2004 Sáh Rukne-Álam sírja, (másodszori jelölés) 150px kulturális III, IV, VI 2004 Bhanbhore kikötője150px kulturálisIV, V, VI 2004 Bádsáhi mecset, Lahor150px kulturális - 1993 Vazír Hán-mecset, Lahor150px kulturális- 1993 Dzsahángír, Ászif Hán és Akbari Szaráj sírjai, Lahor150px kulturális- 1993 Hiran Mínár, Sejhúpúra150px kulturális- 1993 San Rukne-Álam sírja, Multán 150px kulturális - 1993 Rani Kot erőd, Dádú150px kulturális - 1993 Sáh Dzsahán-mecset, Tatta150px kulturális - 1993 Csaukandi sírok, Karacsi150px kulturális- 1993
Források Pakisztán az UNESCO világörökség oldalán Pakisztán javaslati listája az UNESCO honlapján
Kategória:Pakisztán világörökségi helyszínei Kategória:Világörökségi helyszínek országok szerint