Kollár Ferenc (Kishegyes, 1949. július 29. –) vajdasági származású magyar újságíró, költő, író, szerkesztő, tudományos kutató. A Magyar Kultúra Emlékívek Kiadó főszerkesztője. A Nemzetközi Szent György Lovagrend tagja. A Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének tagja.
Származása Apja Kollár Ferenc anyja Ábrahám Irén. A kishegyesi Kollár család története a falu újratelepítésével kezdődött. Kollár Ferenc szépapja Kollár Simon (1767–1827), ükapja Kollár István (1814–1867), dédapja Kollár Illés (1852–1884), nagyapja Kollár Imre (1876–1953), apja Kollár Ferenc (1901–1963) – mindnyájan tősgyökeres hegyesiek voltak. Anyai nagyapja a fiatalon elhunyt, de igen termékeny, bajai származású festőművész, Ábrahám Mátyás (1895-1926). Nős, felesége, Erzsébet. Fia, Ferenc. Kollár Ferenc önéletrajza megtalálható az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában.
Munkássága thumb|Az Életjel művészbaráti körének megalapítása|241x241px
Az Életjel Szabadkán 1967-1971 között szellemi vezetője volt az Életjel című irodalmi élőújság köré csoportosult fiatal irodalmároknak, képzőművészeknek, zenészeknek. Az Életjel Ifjú-Műhelyének szerkesztője- és műsorvezetőjeként – Pataki Zoltánt, Beer Miksát, Gubics Ferencet, Francz Mihályt, Gulyás Józsefet, Molcer Mátyást, Pribilla Valériát, Murényi Mátyást, Basch Editet, Kotroba Jucit, Horváth Mihályt, Bajza Viktóriát, Dóró Lázárt, Nagy Tibort, Fekete Vilmost, Póka Évát – léptette fel.
Dévavári (Dattler) Zoltán, az Életjel szerkesztője 1967-ben meglátta benne a tehetséges fiatal szervezőt, mert körülötte nagy létszámú irodalomkedvelő fiatal csoportosult. A városháza félemeletén lévő kantinhelyiséget biztosította számukra, hogy esténként klubot hozzanak létre a fiatal tollforgatókkal és irodalomrajongókkal. Naponta itt találkoztak, majd kibontakozott az első szabadkai magyar irodalmi műhely, a „Kör”.
Kollár Ferenc volt az aki az Életjel keretében 1968 március 19 – május 21. között megrendezi az első szabadkai munkásfiatal írók-költők versenyét (Fiatal költők között – 7NAP, 1969.május 23.). Az itt bemutatkozó 14 fiatal tollforgató írásait később a Jelen ifjúsági folyóiratban, valamint a Szabadkai Rádió Ifjúsági-Kulturális Figyelőjében jelenteti meg.
1968. október 11-én, a szabadkai városháza Zöld termében került sor az Életjel Művészbaráti Kör alapító közgyűlésére, Lévay Endre, Dévavári Zoltán, Kollár Ferenc és még húsz irodalombarát – alapító részvételével.left|thumb|A műsorrendező – 1973 A 7 Nap thumb|A Honi Galéria csapata – Torok Sándor, Kollár Ferenc és Duránci Béla – 1971|245x245px1968-1972 között a 7 Nap külső munkatársa-újságírója volt. Az 1969-ben megjelent, a fiatalok öngyilkosságának okait boncolgató szociológiai tanulmánysorozata nagy visszhangot keltett. 1972-ben megjelent Balázs G. Árpád művészete című képzőművészeti cikke nyomán hívja meg Duránci Béla, a Honi Galéria igazgatója munkatársnak.
A Szabadkai Rádió 1969-ben Nagy József a Szabadkai Rádió magyar műsorainak főszerkesztője felkéri, hogy szerkessze a Szabadkai Rádió Ifjúsági-Kulturális Figyelőjét. Az 1969. május 25 – 1969. december 14. közötti időszakban, minden vasárnap délután 14 órától jelentkező egyórás műsorában fiatal művészeket: Kasza Évát, Muszin Imrét, Masa Irént, Árok Ferencet, Kollár Ilonát, Vajda Ernőt, Pásthy M. Gyulát, Dudás Judithot, Vujkov Józsefet, Tóth Annát, Bóka Zsuzsát, Kocsmár Jánost, Szveller Irént, Damjánovits Erzsébetet, Tallós Zsuzsannát, Bada Irént, Csákány Erzsébetet, Krekovics Ferencet, Szilasi Verát, Szép Arankát mutatta be. Ők mindannyian nagyban hozzájárultak a vajdasági magyar nyelvű kultúra fennmaradásához. A műsor bevezető zenei szignálja Csajkovszkij B-moll zongoraversenyének dallama volt, a műsort félvételezője Pataki Zoltán volt.left|thumb|A Jelen szerkesztője – 1970 A Honi Galéria A Városi Múzeum kiadásában megjelent Vajdasági kortárs képzőművészek 1945-1970. valamint a Gyelmis Lukács, Pechán József és Húsvéth Lajos című kiadványok szerkesztésében Duránci Béla és Torok Sándor szerkesztők mellett Kollár Ferenc is részt vett. Ebben az időben Kalmár Ferenc és Petrik Pál rajziskoláját is látogatta.
1972-ben a galériában ő szervezte a híres Éjszakai Szeánszokat is, melynek még a belgrádi NIN című hetilap is teljes oldalt szentelt. Ezeken az irodalmi-zenei esteken vajdasági kortárs írok és zenészek léptek fel. Többek között szerepelt Tolnai Ottó és Ladik Katalin is. A szeánszok műsorvezetője Kakas József, a Szabadkai Rádió bemondója volt. Valójában ezek az éjszakai múzeumi rendezvények voltak a később beindult Múzeumi Éjszakáknak inspirálói.thumb|Az Aranymikrofon műsorvezetője – 1971 A Jelen 1967 májusában Gulyás József költővel és Török István festőművésszel, Jelen (az első változat szerint Alfa) címmel ifjúsági lapot alapított melynek megszűnéséig, 1976-ig egyik szerkesztője volt. Siskovszky András volt a lap műszaki szerkesztője és illusztrátora.( Szerkesztői eredményeiért 1972-ben Vajdasági Tartományi Májusi Díjat kapott. A lapból 1970. május – 1975. december között 53 szám jelent meg. A megjelent lapok némelyik száma megtalálható az Országos Széchényi Könyvtárban is.
A Jelen szerkesztésében részt vettek többek között Ruzman Rudolf, Bencsik István, Guzsvány Mária, Gönci Sára, Hornok Ferenc, Burián László, Beer Miksa, Horváth Sándor, Kopeczky Csaba, Krekovics Ferenc, Németh János, Toldy József, Szalma László, Szabó H. Teréz, Király László, Kasziba István, Lantos László, Terék Erzsébet, Gyólai Zoltán, Vujkov Mária, Gulyás József, Právda József és Miskolczy József is.
Oknyomozó újságírása következményeként több konfliktus is kialakult: többek között Bato Kovačevićtyel, a Kultúrotthon igazgatójával, amikor cikket jelentetett meg a kultúra pénzeivel kapcsolatos visszaélésekről; vagy Stipan Kopilovićtyal, a Kommunista Szövetség titkárával, amikor a Szabadkán uralkodó nemzetiségi viszonyokról írt vezércikket.left|thumb|A felépült Ifjúsági Otthon előtt – 1974|231x231px
Az Aranymikrofon bélyegkép|A koncertszervező – 19741971-ben az Újvidéki Rádió meghirdette az Aranymikrofon vetélkedőt, melynek elődöntőin a vajdasági fiatal versmondók, énekesek, zenészek, humoristák és műsorvezetők léptek fel. A döntőre a szabadkai városháza dísztermében került sor, az élő rádióközvetítés műsorát Kollár Ferenc vezette. A konferanszié kategóriában megnyerte az Aranymikrofont. Az Aranymikrofonon többek között vele léptek fel Huszár Elvira, Jánosi Károly, Lajkó Franciska, Kovács Erzsébet, Szabó-Hangya Teréz, Kőszegi Magdolna, Kasziba István és Pribilla Valéria – közülük később többen is kitűnő előadóművészek lettek.
Az Ifjúsági Otthon A szabadkai Ifjúsági Otthon Kollár Ferenc 1967. november 13-án elindított közösségi kezdeményezése alapján jött létre. Alapítástól, 1971-1977 között főállásban a műsoriroda vezetője volt. Munkája során a több mint húsz nagyszabású koncert szervezéséért elismerésben részesült.
Szervezője volt többek között az Omega, Locomotiv GT, Bergendi, Bijelo dugme, Zalatnay Cini, Koncz Zsuzsa, Skorpió, Gemini, Liszac Joszipa, Perpetuum Mobile, Generál, Apostol, Taurus, Fonográf és Korni Grupa fellépésének.
Ebben az időben főrendezője volt a nagy sikerű szabadkai Walker Party nyilvános műsorsorozatnak, melyen felléptek Branka Veselinović – a jótékonysági munkájáról is ismert belgrádi színésznő, Mija Aleksić – híres belgrádi humorista, Milovan Ilić – Minimax – neves belgrádi zenei műsorvezető, továbbá a White, a Strangers és a Splendid együttesek. A Walker Party állandó konferansziéja a népszerű showman, Ruzmann Rudolf, a színhely pedig többezres közönséggel a Kisstadion és a Szabadság tér volt.balra|bélyegkép|A Szubotica lap szerkesztői – Bozsik János karkatúrista, Romity Dusko ujságíró, Kollár Ferenc szerkesztő – 1983|259x259px1970-1976 közötti időszakban csaknem 30 rendezvény szervezésében vett részt. Több állami ünnep és más nagyszabású műsor rendezését bízták rá. Többek között szervezője volt a Pesma Leta – A Nyár Dala, Mode-Fest, Dani Punoletstva – Nagykorúsági Napok, Dan Mladosti – Ifjúság Napja, Subotički Filmski Forum – Szabadkai Ifjúsági Film Fórum valamint az Omladina – Ifjúsági Táncdalfesztivál rendezvényeket. A fesztiválok nagy sikerű díszleteit és új stílust megjelenítő plakátjait Makovics Ferenc készítette.
1974-1976 között az Ifjúsági Otthon kiállító termében a fiatal kortárs képzőművészek kiállításának sorozatát szervezte.
1968-1978 közötti időszakban Szabadkán úttörője volt a szerb-magyar kétnyelvű plakátok és újságok bevezetésének.
Ebben az időszakban Szabadkán nagyon aktív ifjúsági mozgalom alakult ki és Kollár Ferenc mellett figyelemre méltó egyéniségnek számítottak: Ljubo Đorđević, Terezija Skenderović, Dragan Miljković, Madai Géza, Boško Kovačević, Szám Attila, Pálfy Gábor, Miskolczy József, Blažo Perović, Radoman Božović, Đorđe Konstantinović, Makacs Ernő, Hegedűs Ottmár, Ruzman Rudolf, Németh János, Aleksandar Sedlak, Blaško Kopilović, Fejes Szilveszter, Ladislav Kovačević, Boško Krstić és Terék Mária is. thumb|Bagi Károly polgármester nyilatkozik Kollár Ferenc mikrofonja előtt- 1971|balra|264x264px A Szubotica lap thumb|Balázs G. Árpád festőművésszel készít interjút – 1972|290x290px
1977-ben Csetvei Károly pártfunkcionárius és Bognár László szakszervezeti vezető felkérték, hogy indítsa el és szerkessze a regionális cipő- és bőripari lapot. A Subotica lap címmel 8 éven át (1977. május – 1984. február) megjelenő újságnak mintegy 250 száma jelent meg. A lap kéthetente, 2500 példányban, magyar és szerb nyelven került ki a bácstopolyai nyomdából. Az újságot két újságíró kollégával és két fordítóval megszűnéséig, 1984-ig szerkesztette.
A szabadkai cipőipari- és bőrkombinátban töltött idő alatt többek között kutatta és megírta a szabadkai papucsosok, csizmadiák és suszterok történetét.
Társadalmi munka bélyegkép|Kollár Ferenc mélyinterjú – 1972|293x293px 1978-1982 közötti időszakban társadalmi munkában szerkesztette a Vasutas Helyi Közösség hivatalos lapját. Ebből a negyedévenkénti kiadványból 19 szám jelent meg. Ezért a munkájáért 1981-ben megkapta a helyi közösség legmagasabb elismerését.(társadalmi munka aranyplakett)
A termékeny újságíró 1968-1984 közötti tizenhét éves időszakban a vajdasági magyar sajtóban több mint 500 írása jelent meg nyomtatásban. Írásait – verseit a 7 Nap (1968-1972), Magyar Szó (1983-2017), Jelen (1970-1976), Subotica lap (1977-1984), Üzenet (1971), Rukovet (Merkovity Lázár fordításában-1972), Szabadkai Rádió (1969-1970) és az Újvidéki Rádió (1971) közölték.
A babnemesítő
1982-1984 között babtermesztési kísérleteket folytatott, eredményeit 1983. március 3-án a tudományos publikációkban (Föld Népe) adta közre. Elismerésként az Agrárkamara tiszteletbeli mérnöki címmel tüntetett ki. left|thumb|Kollár Ferenc – tényfeltáró írás-1969|347x347px A vállalkozó 1989-ben Jugoszláviában lehetőség nyílt magántulajdonú vállalatalapításra. Elsőként alapított saját vállalkozást.
1990-ben megválasztották a Vállalkozók Kamarájának elnökévé. Ezekben az években több mint harminc embert foglalkoztató vállalkozása Svédországba is exportálta minőségi és korszerű termékeit.
Mint sikeres vállalkozót, az Újvidéki Televízió szerkesztői – Korpa Béla és Szeli Tivadar – több gazdasági műsorban is bemutatták és még a belgrádi sajtó is cikkezett róla, mert első magánvállalkozó volt, aki a volt Jugoszláviából Nyugat-Európába tudta exportálni termékeit.
1991-től már háborús viszonyok voltak Jugoszláviában, ennek dacára – mint jelentős vállalkozó – támogatta a szabadkai magyar kulturális rendezvényeket és előkészítette egy magyar napilap indítását. Ebben a projektben Szecsei Mihály parlamenti képviselő volt a tanácsadója és Garai László újságírót kérte fel szerkesztőnek.
A háború kiszélesedése és az akkori gazdasági viszonyok megakadályozták a lap elindítását és Kollár Ferenc 1992-ben családjával Szegedre költözött.