thumb|Nikolai Abraham Abildgaard: Ymir szopja Audhumblát
Ginnungagap az üresség a Muspellheim és a Niflheim között, a kezdeti káosz jelképe a skandináv mitológiában. Amikor a hőség a Muspelheimből találkozott a zúzmarával a Niflheimből, a Ginnungagapban megszületett az ősóriás Ymir és az őstehén Audhumbla.
Az Eddában ez áll az akkori állapotról: Rege-időn rég, Ymir élt akkor, nem volt homok, se tenger, se hideg habok, föld nem terült, se fölöttünk ég, nyílt varázsnyiladékban fű nem feslett.
Három őserő hatott az űrben: a hideg, a meleg és a teremtő bölcsesség. A Ginnungagaptól északra eredt a hideg forrása, a Hvergelmir, ami mindent fagyossá tett maga körül. Délre eredt a meleg forrása, amit Urd forrásának neveznek. A kettő között, a Ginnungagap alatt eredt a teremtő bölcsesség forrása, amely olyan mély, hogy Odin elméje sem tudja felmérni. Ezt a forrást nevezték el később Mimir kútjának. Ott volt a mag amiből az Yggdrasil nőtt ki, s amelyiket Mimir fájának is neveznek.
Források A viking mitológia legfontosabb szereplői
Asatro - Gudarna Edda Mitologikus énekek (Tandori Dezső fordítása) A Pallas nagy lexikona
Fordítás
Kategória:Skandináv mitológia