A Turjánvidék a Duna–Tisza közi homokhátság és a Duna-völgy találkozási vonalánál láp- és mocsárrendszert alkotva több mint 130 km hosszan húzódó terület kb. 80 km-es északi felének neve. (A déli rész az Őrjeg nevet kapta.) A Turjánvidék a Duna vonalával párhuzamosan, a Középső Dunavidéken helyezkedik el, Solt és Kiskunság tájai között Zólyomi Bálint térképe alapján.
Területén sok védett és fokozottan védett állat- és növényfaj található, mindamellett, hogy maga az élőhely is egyedülálló. A Turjánvidék emiatt tehát kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Természetvédelmi szempontból legjelentősebb az Ócsai Tájvédelmi Körzet egy, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozó magyarországi tájvédelmi körzet, melynek teljes területe 3606 hektár, ebből fokozottan védett 1466 hektár.
Elhelyezkedése A Pesti-síkság, a Csepeli-sík, a Pilis–Alpári-homokhát és a Kiskunsági-homokhát nevű kistájak találkozásánál fekszik. Az élőhely érintett települései Dabas, Inárcs, Kakucs, Ócsa, Örkény, Táborfalva.
A név eredete A hely az e térségben található jellegzetes lápi-mocsári vegetáció komplexumnak köszönheti nevét. A pangóvizes, szerves anyagban dús, lápos és ásványi anyagban bővelkedő mocsári területeket nevezte az itt élő nép egykor turjánnak. A táj az egykori Alföld képét mutatja, amikor is ezek a turjánok elhelyezkedésükből adódóan egybefüggő, mástól eltérő, külön tájegységet alkottak. A turján név a 19. század második felétől vált szakszóvá. A fogalom magyarázata a következő: „hajdani, összefüggés nélküli medermaradványokban kialakult mocsár” (Strömpl 1943).
Kialakulásának története A láp és mocsári területek kialakulása hasonló módon történt, bár földtani fejlődéstörténetük különbségeket is mutat. Közös vonásaik, hogy létrejöttüket a kedvező vízellátottság segítette, talajukat pedig tőzeges síklápok, lápos réti talajok, valamint réti talajok alkotják. Az egykori Ős-Duna vízhozama a holocén elején megnövekedett, így a pleisztocén végén szélfútta üledékből keletkezett hátságokat rontva, keleti irányba kiszélesítette a völgyet. Ezután a folyó nyugati irányú haladásra kényszerült a Coriolis erő által, melynek következtében elhagyott medrei apránként feltöltődtek, lefolyástalan, sík felszínű lápmedencéket hozva létre. Ezek a felszín tovább formálódása, fejlődése, változása következtében feldarabolódtak, elszigetelődtek. Egyes területeken a lápi, mocsaras jelleg megmaradt, míg a felszínformálásban részt nem vett hátságok az előbb említett élőhelyeket kelet felől határolják.
A Duna-völgy alacsonyabb, ártéri területeit egykor gyakran elérték a nagyobb árvizek, így a turjánosok nagy része ma is itt található. A 19. században történő folyószabályozások, vízrendezések megváltoztatták a térség vízviszonyait, a talajvíz szintje csökkent, a rendszeres elöntés elmaradt, a táj szárazodásnak indult, a földművelés is megkezdődött ezeken a területeken. A 20. században tőzegbányászat, halastavak kialakítása történt, amely jelentős mértékben tovább változtatta a terület vízrajzát, ökológiai viszonyait. A turjánosok mélyebben fekvő része viszont a változtatások, formálódások, felszíni átalakulások ellenére többé-kevésbé érintetlen maradt a mai napig is.
Élővilága Élővilágát természetes kettősség jellemzi. Egyrészt a Duna egykori hordalékán, a homokterületek mélyebb, úgynevezett teknőrendszerében, változatos lápi élővilágot, másrészt a homokhátakon, a szárazabb környezeti adottságok miatt pusztagyepeket találunk. A két eltérő terület között létrejövő mozaikfoltokban, erdőssztyepp-vegetáció alakult ki, mely egykor az Alföld nagyobb részére is jellemző volt.
A nedves és száraz élőhelyek sora változatos növény- és állatvilágnak ad otthont. A mélyebb fekvésű homoki területek alján homoki tölgyesek, feljebb száraz füves puszta alakult ki. Azokon a területeken, amelyek régen ártéri élőhelyek voltak, most égeres láperdők, zsombékosok, üde és kiszáradó láprétek fekszenek. A táj különleges társulása még a nyáras-borókás, amely a homokbuckás vidéken nagy területekre terjed ki. A területen megtalálható az egyik közösségi jelentőségű növényfajunk, az illatos csengettyűvirág (Adenophora lilifolia) is.
Közösségi jelentőségű védett állatfajok Közönséges denevér (Myotis myotis) Európai vidra (Lutra lutra) Mocsári teknős (Emys orbicularis) Rákosi vipera (Vipera ursinii) Vöröshasú unka (Bombina bombina) Dunai gőte (Triturus dobrogicus) Vágó csík (Cobitis taenia) Réti csík (Misgurnus fossilis) Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) Lápi póc (Umbra krameri) Vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Ezüstsávos szénalepke (Coenonympha oedippus) Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) Szarvas ganéjtúró (Bolbelasmus unicornis)
Az élőhelyet veszélyeztető tényezők Főként a talajvízszint csökkenése és a lecsapolások miatti kiszáradás kockázata számít az élőhelyet veszélyeztető tényezőnek. Ezeken felül a nem megfelelő táj- és földhasználat (sóderbánya, tarvágás, helytelen kaszálás), valamint az invazív és idegen honos fajok elterjedése a területen (feketefenyő, akác és nemes nyárfajok stb.) is veszélyt jelent.
A területen az ezredforduló óta élőhelyrehabilitáció folyik a LIFE+ Projekt keretében.Turjánvidék WWF Magyarország
Védettségi kategóriái A Turjánvidék a Natura 2000 védettsége alá tartozó terület, nagysága több mint 12 000 ha. A táj megóvása a láprétjein élő orchideafajok, a homoki gyepeket alkotó endemikus növénytársulások, illetve a Natura 2000 jelölőfajok és élőhelyek miatt is fontos.
Natura 2000 jelölő élőhelytípusok
Területe az Országos Ökológiai Hálózatban magterületként (69,96%), ökológiai folyosóként (16,5%), valamint pufferterületként (5,3%) van számon tartva. A Turjánvidék területén ex lege láprétek is találhatóak. A MTÉT célprogram része. A Dabasi Turjános Természetvédelmi Terület itt helyezkedik el, melyet 1966-ban nyilvánítottak védetté. Kiterjedése 148 ha, fokozottan védett terület.
Jelenlegi használata A terület nagy része, több mint 130 éve, a Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér használatában áll, ami az élőhelyvédelmet a területre vonatkozó szigorú földhasználati szabályozások és a nagy pufferzóna miatt is segíti.
A Turjánvidéken zajló projekt célja az is, hogy a környező települések mezőgazdasági, és egyéb irányú használatát is átformálja, a természet közeli, fenntartható tájhasználat érdekében.
Források Leírás Turjánvidék DINPI Turjánvidék Natura 2000 Projekt Turjánvidék a Kiskunságban- Boróka füzetek
Kategória:Természetvédelem Kategória:Magyarország tájegységei Kategória:Pest megye földrajza