Kosovska Mitrovica vagy röviden Mitrovica (szerbül Косовска Митровица / Kosovska Mitrovica, albánul Mitrovicë vagy Mitrovica), város Koszovó északi részén, vagy a hivatalos szerb álláspont szerint Szerbia Koszovó és Metohija tartományában. A város az azonos nevű közigazgatási kerület székhelye. Többnemzetiségű lakosságának nagyobb részét az albán közösség teszi ki, amelynek aránya a népességben, mintegy 70%-ot ér el. A többnyire az Ibar folyótól északra élő szerb lakosság a város egészén belül kisebbségben van, ám az északi vidékeken abszolút többséget alkot. Az általuk lakott területet Észak-Kosovska Mitrovica elnevezéssel illetik, mely kisvárosként, Észak-Koszovó szerb többségű régiójának központja.
Elnevezése A várost a 14. században Civitas Sancti Demetrii néven hívták, Szent Demeter után és csak később lett a neve Mitrovica, miután más településektől meg kellett különböztetni a várost, amelyek szintén Szent Demeter nevét viselték.
Tito halála után Jugoszláviának mindössze egyetlen olyan települése maradt, amelynek nevében Tito szerepelt. Szerbül Титова Митровица / Titova Mitrovica, albánul Mitrovica e Titos volt a neve egészen 1991-ig.
Fekvése Koszovó északi részén, a Kopaonik délnyugati lábánál, Rigómező északi részén, a Sitnica Ibarba való beömlésénél található.
Történelme A város Koszovó egyik legrégebben lakott települése, melyet középkori iratok elsőként említenek meg. A Kosovska Mitrovica elnevezés a 14. századból származik, ám több eredeztetése is van ezen elnevezésnek. A város mellett található a középkori Zvečan-erőd, mely fontos szerepet játszott a középkori Szerb Fejedelemség, majd Szerb Királyság idején a Nemanjić-dinasztia uralkodása alatt.
A török hódoltság idején a város nem játszott kiemelkedő szerepet. Felemelkedésére a 19. században került sor, miután ólomércet fedeztek fel és kezdtek kitermelni a közeli bányákban, amely a későbbiek során, az egyik legnagyobb iparvállalattá nőtte ki magát a térségben. Miután beindult a közeli Trepča bánya, a város ipari arculatot öltött.
A város dinamikus növekedésbe kezdett, és, mint kereskedelmi és ipari központ 1873 és 1878 közt kiépült a Szkopje–Kosovska Mitrovica-vasútvonal, mely összeköttetést biztosított Szaloniki felé. Később egy másik vonal is kiépült, mely Belgráddal és Nyugat-Európa országaival teremt vasúti kapcsolatot. 1948-ban Mitrovica lakossága még mindössze 13901 fő volt, míg az 1990-es évek végén már körülbelül 75 000 fős lakosság élt itt.
Híres emberek Vahedin Ajeti, albán labdarúgó Aleksandar Čanović, szerb válogatott labdarúgó Nikola Lazetić, korábbi szerb válogatott labdarúgó Žarko Lazetić, korábbi szerb válogatott labdarúgó Nevena Božović, szerb énekes Rexhep Mitrovica, korábbi albán miniszterelnök Milan Biševac, szerb nemzetközi labdarúgó Miloš Krasić, szerb nemzetközi labdarúgó Rona Nishliu, Albánia képviselője a 2012-es Eurovíziós Dalfesztiválon Enis Alushi, labdarúgó Valon Behrami, labdarúgó Bekim Bejta, költő és műfordító Nexhip Draga, az albán felkelés tagja Xhafer Deva, korábbi albán belügyminiszter Riza Lushta, korábbi labdarúgó Xhevat Prekazi, korábbi labdarúgó Muharrem Qena, színész és énekes Valdet Rama, labdarúgó Bajram Rexhepi, politikus Ali Shukrija, Koszovó második kommunista miniszterelnöke Darko Spalević, korábbi szerb válogatott labdarúgó Borislav Stevanović, labdarúgó Stevan Stojanović, labdarúgó Ymer Xhaferi, labdarúgó Diana Avdiu, modell, Miss Koszovó Universe 2012 és elődöntős, Miss Universe 2012 Erton Fejzullahu, labdarúgó Alban Meha, labdarúgó
Galéria
Jegyzetek
Fordítás
További információk Az albán többségű városrész honlapja
Kategória:Koszovó városai