bélyegkép|jobbra|A hét bölcs ábrázolása 19. századi selyemhímzésen A Bambuszliget hét bölcse (竹林七賢, pinjin: Zhúlín Qī Xián, japán nyelven Csikurin no Sicsiken) kínai taoista írók, filozófusok és zenészek egy csoportja volt, akik az i. sz. 200-as években tevékenykedtek. Közösségük jórészt fiktív, bár személyeik kétségtelenül léteztek történelmileg. Csoportként az utókor határozta meg őket, tényleges kapcsolatuk egymással bizonytalan. Ugyancsak kérdéses fennmaradt életrajzuk sok eleme.
A hagyomány szerint hivatalnokok voltak, akik később hátat fordítottak a közéletnek, és a természetben találták meg boldogságukat. Innen a „bambuszliget” gyakori emlegetése költészetükben és a csoport elnevezése. Tevékenységük helye vidékén, tartományban lehetett. Verseik legtöbbször mindennapi témákat dolgoztak fel, a természet szépségeinek hódoltak, de filozófiai kérdésekkel is foglalkoztak. A költői kör fejét, ot 262-ben felségsértés vádjával kivégezték.
A későbbi korokban kínai és japán legendák, irodalmi, zenei és képzőművészeti alkotások (például japán necukék) születtek csoportjukról.
A hetek (kínai írásjegyekkel és japán nevükkel is) , 阮籍, （Genszeki） , 嵆康, (ケイ康 Keikó） , 山濤,（Szantó） Liu Ling, 劉伶, （Rjúrei） , 阮咸, （Genkan） , 向秀, （Dzsódzsú） , 王戎, （Ódzsú）
Források Étienne Balázs; Chinese Civilization and Bureaucracy. Yale University Press, New Haven, Conn. (1964). Alexander Coburn Soper; «A New Chinese Tomb Discovery: The Earliest Representation of a Famous Literary Theme», in: Artibus Asiae (1961) Ellen Johnston Laing; «Neo-Taoism and the 'Seven Sages of the Bamboo Grove' in Chinese Painting» i: Artibus Asiae (1974)
Kapcsolódó információk
A CCTV dokumentumfilmje a hét bölcsről
Kategória:Ókori kínai tudósok Kategória:Ókori kínai költők, írók