Návplio (görög betűkkel: ; ógörög formájában: Nauplion [Ναύπλιον]) egy görögországi tengerparti város a Peloponnészosz-félszigeten, az Argoliszi-félsziget tövénél, az Argoliszi-öböl partján. A város volt az első görög köztársaság fővárosa, a görög szabadságharcot követően, 1821-től 1834-ig. Návplio jelenleg az Argoliszi régió székhelye.

Neve A város neve többször is változott a történelem évszázadai során. A modern görög nyelv szerinti elnevezése Návplio, de az európai nyelvekre való átíráskor sokszor Nauplia vagy Navplion néven említik a települést. Az ókorban, attikai görög nyelven és latinul Nauplia, míg jón nyelven Nauplie néven nevezték. A középkorból számtalan további névvariáns ismeretes, mint például Náfplion, Anáplion vagy Anáplia.

A késő középkorban és a kora újkorban – amikor ez a térség velencei uralom alatt állt, a város olasz elnevezése Napoli di Romania („romániai Nápoly”) volt, tekintettel arra, hogy a "Romania" név a középkorban a bizánci Birodalom területére volt használatos, és ezzel, mint utótaggal különböztették meg a várost az olaszországi Nápolytól. Nem sokkal később, amikor a környék oszmán fennhatóság alá került, a város török neve Mora Yenişehir lett, melyben a Mora a Peloponnészosz középkori nevére (Morea) utalt, és az „új város” jelentésű yeni şehir kifejezés pedig vélhetően a görög eredetű korábbi név (Napoli = néa polisz) fordítása. Az oszmán időkben hívták még a várost Anaboli-nak is.

A 19. században és a 20. század elején gyakorlatilag különbségtétel nélkül használták a szóvégi n-nel ellátott korábbi formát (Návplion) és az azt mellőző újabb (Návplio) formát is, mindkét alakot használták hivatalos dokumentumokban és útikönyvekben egyaránt. Ma is előfordul a használatban a szóvégi n-nel ellátott forma.

Földrajza Návplio az Argoliszi-öböl északkeleti partvidékén fekszik, a Peloponnészosz-félszigetből délkeletre kiágazó Argoliszi-félsziget tövénél. Az óváros nagy része maga is egy, az öbölbe benyúló kis félszigeten terül el, amely félsziget alakja révén egy természetesen védett öböl alakult itt ki. Ezt a védelmet az évszázadok során mesterséges, ember alkotta védgátak kialakításával is erősítették. A környező mocsarak feltöltésével a város földterülete – főként az 1970-es évek óta – majdnem a kétszeresére nőtt.

A 2011-es görögországi önkormányzati reform óta közigazgatásilag hozzá tartozik a korábban független önkormányzatiságú Aszini, Midea és Nea Tirüntha is

Történelme thumb|Návplion, olaszul Napoli di Romania a 16. század közepén. thumb|right|A Burci(Bourtzi)-erőd thumb|A Palamidi várkastély börtön is volt thumb|Kilátás a Palamidiről. Ókor Návplio környéke az ősidők óta lakott területnek számít, de ennek kevés látható nyoma maradt fent ezen a tájon. A város akkoriban erődítmény volt, amely több alkalommal is szerephez jutott az ókori történelemben. Feltehető, hogy ezt a várost említi III. Amenhotep (Amenophisz fáraó ókori egyiptomi sírfelirata, Nuplija formában.

Középkor Návplio erősségének (Acronauplia) falait a történelem évszázadai során a bizánciak, keresztesek, a velenceiek és a törökök is erősítették. 1212-ben francia keresztesek foglalták el a várost, majd 1388-ban a velenceiek fennhatósága alá került. Az elkövetkező 150 évben az egyre növekvő alsó várost is megerősítették, egyúttal Acronauplia is új védműveket kapott.

Újkor 1540-ben törökök foglalták el a várost, akik Mora Yenişehri néven a környező terület (szandzsák) közigazgatási székhelyévé tették azt. Ebben az időszakban Návplio nagyon hasonlíthatott az itt látható, 16. századi látképre. 1685-ben a Velencei Köztársaság visszahódította a várost, és az általa alapított „Moreai királyság” székhelyévé emelte. Ekkor épült a Palamidi-erőd, amivel tovább erősödött a város, groteszk módon azonban az itt állomásozó katonák létszáma mindössze 80 fő volt, így a törökök könnyűszerrel visszafoglalták 1715-ben. Palamidi később még a görög szabadságharc idején is fontos szerephez jutott.

19. század A görög függetlenségi háború idején Návplio a fő oszmán erősségek egyikének számított, ostroma több mint egy éven át tartott – a várost az ostromlóknak végül csak kiéheztetéssel sikerült megadásra bírniuk. Miután elfoglalták, masszív erődítményrendszere miatt a város lett az első görög köztársaság fővárosa. Joánisz Kapodísztriasz, a felszabadult Görögország első államfője ugyancsak Nafpliónál lépett először görög földre, 1828. január 7-én, és 1829-ben hivatalosan is Görögország fővárosává nyilvánította a települést. A halál is a városban érte: 1831. október 9-én egy merénylő végzett vele, az itteni Szent Szpiridion-templom lépcsőin. Halálát követően anarchia alakult ki az országban, ami Ottó király színre lépéséig és az új Görög Királyság kikiáltásáig tartott. Návplio még a királyság első éveiben is főváros maradt, egészen 1834-ig, amikor Ottó király Athénba helyezte át a székhelyét.

A 20. és 21. század thumb|400px|A Szüntagmatosz tér

Návplio az 1960-as évektől lassanként a turizmus érdeklődési körébe került, de korántsem olyan mértékben, mint az ország jó néhány más része; a vidék főleg a német és a skandináv turistákat vonzza. Návplio éghajlata kifejezetten napos és enyhe, még a görög viszonyokhoz mérten is, ennek megfelelően népszerű az athéni lakosság körében is, mint egynapos vagy egy-egy hétvégére szóló kirándulások célpontja. Bár – kikötőváros lévén – jelentős a halászat és a tengeri közlekedés illetve szállítás is a város életében, a legnagyobb foglalkoztató ágazat jelenleg a turizmus. A város könnyűszerrel elérhető Athénból a sűrűn közlekedő menetrend szerinti buszjáratokkal.

Népesség

Látnivalók Burci (Bourtzi, görögül Μπούρτζι) – kis erődsziget a kikötő közelében; a velenceiek által épített erődítményt egészen 1865-ig használták védelmi célokra; az 1970-es évek óta turisztikai célokat szolgál, a városból kishajóval érhető el. Palamidi erőd – 216 méteres magasságban építették a velenceiek barokk stílusban, majd 1715-től több mint száz évig török kézen volt; a városból közel 1000 lépcsőn lehet feljutni, belépődíjas. Návplio óvárosa. A városban számos kisebb-nagyobb múzeum található (történelmi múzeum, ouzo-múzeum, néprajzi gyűjtemény, kőmúzeum, stb.)

Ismert személyek, akik a településhez kötődnek Leonidasz Droszisz – szobrász; Nina Bawden (1925-2012) – író; Nikosz Karuzosz (1926–1990) – költő; Vangelisz Kazan (1936–2008) – színész; Szotiriosz Szotiropulosz (1831–1898) – ügyvéd, politikus, Görögország miniszterelnöke; Angelosz Terzakisz (1907–1979) – író; Kharilaosz Trikupisz (1832–1896) – politikus, Görögország 1875 és 1895 között hétszer is megválasztott miniszterelnöke; Panajotisz Takhtszidisz (1991– ) – futballista, az olasz AS Roma csapatának játékosa.

Testvértelepülések Amiens, Franciaország Burgasz, Bulgária, 1984 Cetinje, Montenegró, 1995 Kronstadt, Oroszország Martignas-sur-Jalle, Franciaország, 1987 Menton, Franciaország, 1996 Niles, Illinois, Amerikai Egyesült Államok, 1995 Ottobrunn, Németország, 1992 Poti, Grúzia, 1990 Royan, Franciaország, 2005 Ypsilanti, Michigan, Amerikai Egyesült Államok, 1997

Galéria

Jegyzetek

Források

Návplio hivatalos weboldala GTP - Nafplio municipality Történelmi portrék, költészet

Fordítás

Kapcsolódó szócikk Tolo (Görögország)

Kategória:Peloponnészosz régió települései