Tepic a mexikói Nayarit állam fővárosa és legnagyobb települése. 2010-ben lakossága meghaladta a 330 000 főt, de a két községből álló tepici agglomerációban közel 430 000-en éltek.
Földrajz Fekvése Tepic Mexikó nyugati részén fekszik, a Csendes-óceántól körülbelül 30 km-re, Nayarit állam közepén. A város egy viszonylag sík vidéken terül el (tengerszint feletti magassága valamivel 900 méter fölött van), de keleti és nyugati irányból hegyek veszik körül (a legmagasabb a 2200 m-t is meghaladja), észak és északkelet felé pedig a völgyekkel sűrűn tagolt felszín gyorsan lejt csaknem a tenger szintjéig. Errefelé folyik a város legjelentősebb folyója, a Mololoa is.
Éghajlat A város éghajlata meleg, nyáron és ősz elején igen csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 31 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 40 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 16,3 és a júliusi 23,4 fok között váltakoznak, a fagy rendkívül ritka. Az évi átlagosan 1240 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség mintegy 85%-a.
Népesség A település népessége igen gyors ütemben növekszik: ÉvLakosság (Tepic város)Lakosság (Tepici agglomeráció)1990206 967268 1851995254 551327 3752000265 817342 8402005295 204379 2962010332 863429 351
Története A környéken régóta jelen voltak már az indián kultúrák, amikor 1526-ban Francisco Cortés de San Buenaventura első spanyolként megérkezett a környékre. Bár az őslakók többsége harc nélkül megadta magát neki, a végleges hódítás csak Nuño de Guzmánnak sikerült, aki 1531-ben az indián Tepic falu közelében megalapította a Villa del Espíritu Santo nevű települést, ami 1532-ben a Santiago de Compostela nevet kapta és Új-Galicia fővárosa lett. 1540-ben azonban Cristóbal de Oñate áthelyezte a kormányzat központját Valle de Coatlánba (ma Compostela), Tepic pedig visszakapta eredeti nevét (Tepique írásmóddal).
A következő évszázadokban lassan gyarapodó város már 1810-ben a függetlenségi harcosok oldalára állt, köszönhetően José María Mercadónak, az ahualulcói papnak, aki novemberben harcok nélkül vonult be Tepicbe, majd december elsején a közeli kikötőbe, San Blasba, ahonnan 36 ágyút küldött Miguel Hidalgo csapatainak. 1811-ben Tepic ciudad (város) rangra emelkedett, majd 1823-ban, a függetlenné vált Mexikó államokra történő osztásakor Jalisco részévé vált.
1857-től Manuel Lozada fegyveres felkelői élén megszerezte a várost és ezután sokáig irányította. 1867-ben a Benito Juárez-kormány Jalisco kantonja helyett katonai kerületté nyilvánította Tepicet és környékét, majd amikor 1885-ben létrejött az önálló Tepic nevű terület, a város ennek székhelye lett. 1917-ben ebből a Tepic nevű területből alakult ki Nayarit állam.
Tepic első vasútvonala 1912-ben nyílt meg, 1916-ban pedig megalakult az első helyi szakszervezet. 1969-ben alakult meg a város egyeteme (melynek jogelődjeit 1930-ban alapították).
Turizmus, látnivalók Tepic műemlékei közül legjelentősebbek a főtéren álló Mária mennybevétele székesegyház, a községi palota, a kormányzati palota, a Cruz de Zacate-templom a hozzá tartozó kolostorral, valamint Juan Escutia és Amado Nervo szülőházai (ma mindkettő múzeum). A Museo Regional de Antropología e Historia egy 17. századi épületben kapott helyet, számos régészeti leletet és történelmi emléket mutat be. A városban található még egy művészeti kiállítás is, ahol Emilia Ortiz helyi festőművész alkotásait tekinthetjük meg.
Jegyzetek
Kategória:Nayarit települései Kategória:Mexikó tagállamainak fővárosai