Dilinkó Gábor (beceneve: Bizsu; Újpest, 1929. február 8. − Budapest, 2014. november ?) roma származású magyar festőművész, az 1956-os forradalom egyik harcosa.
Életútja, munkássága
Cigány családban született, apja dokkmunkás volt. Kilencen voltak testvérek, anyja betegsége és szülei válása miatt 8 éves korában állami gondozásba került. Négy elemit végzett, s mint lelencgyerek paraszti családokhoz volt kihelyezve. A második világháború után anyja magához vette, s nagybátyjánál a szegkovács mesterséget kezdte tanulni. 1947-ben anyja meghalt. 1948-ban Dilinkó leszerelt a sorkatonaságból, s bőrgyári munkás lett. Az 1956-os forradalom idején a Corvin közben harcolt, súlyos karsebesüléssel esett fogságba; élettársát, Kócoskát, Szabó Ilonka, újpesti cigánylányt, Corvin közi parancsnokot, 17 évesen, négy hónapos terhesen agyonlőtték. Dilinkót a forradalom leverése után 12 évi börtönbüntetésre ítélték, majd a Legfelsőbb Bíróság 7 évre változtatta az ítéletet. 1966-ban szabadult, évekig nem tudott elhelyezkedni, s ha álláshoz jutott is, amikor ötvenhatos múltjáról értesültek, azonnal elbocsájtották. Végül 1975-ben háztakarítóként és fűtőként sikerült elhelyezkednie az IKV-nál.Ma: Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt.; a kommunizmus idején Ingatlankezelő Vállalat. Innen ment nyugdíjba. Ötvenhatos múltjának elismeréseképpen 1991-ben megkapta a „Hűséges helytállásért” kitüntetést, majd a dandártábornoki rendfokozatot. A Corvin Közi Bajtársi Közösség tagja lett.
Az újpesti József Attila utcai elemi iskolában már megnyilvánult rajzkészsége, tanárai is felfigyeltek erre. Hosszú ideig alkalmanként rajzolt, festett, majd 1975-ben egy buszbalesete kapcsán hosszabb ideig ágyhoz volt kötve, s ugyan sérült kezével az ecsetet nem tudta fogni, de felesége megmutatta neki, hogyan próbáljon az ujjaival rajzolni, s ez olyan annyira sikerült, hogy azóta is arról is híres, hogy az ujjaival fest. Szűkös körülmények közt élt, sokáig a ház gangja volt a festői műhelye télen-nyáron. 1982-től kiállító művész, több önálló tárlata is volt Zalakaroson, Budapesten a József Attila Művelődési Központban, a Pataky István Művelődési Központban, a Vízivárosi Galériában. 1987-ben a diósgyőri Vasas Művelődési Házban 73 festményét állította ki, s azok árát felajánlotta a hátrányos helyzetű fiatalok megsegítésére. 1989-ben a Cigány Napok keretében, a József Attila Művelődési Központban kiállított 30 festményét szintén a hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésére ajánlotta fel.
Témaválasztása nagyon változatos, élen jár a bibliai ábrázolásokban, a táj- és figurális ábrázolásokban, s ezek egyben mindig a cigány népesség érzéseit, történelmét közvetítik. 1975-ben már egy életanyag van mögötte, amely egy tőke, amelyből építkezik. Egy érett festészettel áll a nyilvánosság elé. Már az 1980-as évek közepétől felfigyelt képeire a sajtó, sok festménye külföldi tárlatokra is eljutott. 1985-ben a lengyelországi Szczecinben, 1986-ban az NDK-beli Lipcsében mutatták be alkotásait. Alkotásaival több ízben szerepelt a Közép-európai művésztelep kiállításain, Tokajban (1990, 1993), Tállyán (1994), Baján (Európai kisebbségek fesztiválja, 1996).
A 2009-es Cigány festészet című reprezentatív albumba beválogatott képei
Biblia
Félünk II.A keresztre feszítést ábrázolja, körötte félelemérzettel teli cigányemberek. (olaj, farost, 79x109 cm, 1990) Jézus a szegények közt (olaj, vászon, 130x120 cm, év nélkül) Úton Názáretbe (olaj, farost, 84x121 cm, év nélkül) Krisztus (olaj, farost, 54x60 cm, év nélkül)
Tájábrázolások
Falu ősszel (olaj, karton, 70x50 cm, 1984) Hóolvadás (olaj, papír, 94x70 cm, 1990) Téli tanya (olaj, vászon, 74x55 cm) Képzeletbeli táj (olaj, karton, 70x50 cm, év nélkül) Falu illusztráció (filc, papír, 50x70 cm, év nélkül)
Figurák
UnatkozásCigarettázó, unatkozó nőt ábrázol, aki előtt az ital is ott van. (olaj, farost, 60x80 cm, 1989) Téli gyász (olaj, vászon, 72x52 cm, 1984) Nő esernyővel (olaj, farost, 50x70 cm, 1990) Hazafelé hóviharban (olaj, vászon, 150x90 cm, év nélkül) Emberpár (olaj, papír, 70x95 cm, 1990) Emberábrázolások (olaj, farost, 1979-1983) Vásárosok (olaj, vászon, 60x80 cm, 1979) Nem jött el a vőlegény (olaj, farost, 70x100 cm, 1986) Három fej (olaj, farost, 60x75 cm, 1982) Pipás nő (olaj, farost, 48x69 cm, 1982) Sancho Panza (olaj, farost, 56x76 cm, év nélkül) A nagy lovag (olaj, karton, 50x70 cm, év nélkül) Nézlek (olaj, farost, 50x70 cm, év nélkül) Boldogság (olaj, vászon, 24x35 cm) Pipázó nő (olaj, karton, 50x70 cm, 1979)
Cigány történelem
Rémálom (olaj, farost, 61x63 cm, év nélkül) MementóA cigány holokausztnak állít emléket. (olaj, farost, 185x160 cm, év nélkül)
Kiállításai (válogatás) Egyéni
1993 • Roma Parlament Képtára, Budapest 2006 • Csak álmomban vagyok szabad, Balázs János Galéria, Budapest 2011 • Dilinkó Gábor naiv festő kiállítása, Duna PalotaDilinkó Gábor kiállítása, Duna Palota, 2011
Csoportos
1985 • Néprajzi Múzeum, Budapest 1986 • Művész Galéria, Budapest 1989 • József Attila Művelődési Központ, Budapest 1990, 1993 • Közép-európai művésztelep kiállítása, Tokaj 1994 • Közép-európai művésztelep kiállítása, Tállya 1996 • Európai kisebbségek fesztiválja, Baja 1999 • Fővárosi Művelődési Ház, Budapest 1996, 1997 • Nemzetközi cigány fesztivál, Parkszínpad, Budapest 2000 • Erkel Színház, Budapest 1989 • Cigány képzőművészek II. Országos kiállítása, Budapest 1992 • Rátkai Galéria, Budapest 2007 • Az emlékezés színes álmai, Peking • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 2008, 2009 • Az emlékezés színes álmai, vándorkiállítás, Szolnok • Eger • Pécs • Salgótarján • Miskolc; Szekszárd.
Díjak, elismerések
A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (az 1956-os forradalom- és szabadságharcban való helytállásáért, 1998)
Emlékezete bélyegkép|Dilinkó Gábor (Bizsu) Emléktáblája Dilinkó Gábor 1956-os szabadságharcos szerepvállalását az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége őrizte meg a 2015-ben felállított, 50X90 cm-es, fekete gránit és bronz plakett, emléktáblával. Ezen két másik harcostársa nevét is feltüntették. Az emléktábla Budapesten, a VIII. kerületi Corvin köz jobb oldalán található.
Jegyzetek
Források
Cigány festészet : Gypsy painting : Magyarország 1969-2009 : a Cigány Ház Közgyűjteményéből : Hungary, 1969-2009 / [főszerk. ... Zsigó Jenő ; [szerk. ... Fris E. Kata]. Budapest : Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház – Romano Kher, 2009. 545 p. ill. Dilinkó Gábor életrajzát, képeit lásd 126-145. p. Dilinkó Gábor életrajza, arteon.hu Dilinkó Gábor életrajza, mmi.hu Életkerék, Duna, 2015. október 23.
További információk
Csak álmomban vagyok szabad. A cigány Bizsunak, azaz Dilinkó Gábornak kalandos élete; szerzői, Budapest, 1996
Kategória:Magyar festők Kategória:Újpestiek Kategória:Az 1956-os forradalom katonái Kategória:Magyar cigányok Kategória:1929-ben született személyek Kategória:2014-ben elhunyt személyek Kategória:A Magyar Érdemrend lovagkeresztjének kitüntetettjei