bélyegkép|jobbra|260px|Bajor Gizi és Németh Antal a Gellért Szállóban Németh Antal (Budapest, 1903. május 19. – Budapest, 1968. október 28.) magyar rendező, egyetemi tanár, színházigazgató, színháztörténeti író.
Életpályája Németh Márton iskolaszolga és Blaskó Berta Mária fia. Irodalmi és művészettörténeti egyetemi tanulmányait a budapesti és a berlini egyetemen végezte el. 1928-ban és 1931-ben Berlinben, Bécsben, Münchenben, Párizsban és Kölnben tanult. 1928-ban az Országos Kamara Színház rendező-fordítója és a Színpadművészeti Stúdió alapító tagja lett. Jaschik Álmos iskolájában díszlettörténetet és díszlettervezést oktatott. 1929–1931 között a Szegedi Nemzeti Színház rendezőjeként dolgozott, ugyanitt 1929-ben színpadművészeti kiállítást rendezett. 1933-1935-ig Tormay Cécile Napkelet című folyóiratának volt a szerkesztője.Kollarits Krisztina: Csak szétszórt őrszemek vagyunk. Tanulmányok a Napkeletről. Magyar Nyugat Kiadó, Vasszilvágy, 2014.
1934-ben részt vett az Olasz Tudományos Akadémia világkongresszusán. 1935-ben a Magyar Rádió drámai osztályának vezetője és a Debreceni Egyetem magántanára lett. 1935-től 1944-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt. 1944-ben Országos Magyar Királyi Színházvezető- és Rendezőképző Akadémiát indított. 1945–1956 között nem rendezhetett. 1950-től a Népművelési Intézetben a bábjáték elméletével és történetével foglalkozott. 1956-tól színházban is dolgozott. 1956–1957 között a kaposvári Csiky Gergely Színház rendezője volt. 1957–1959 között a kecskeméti Katona József Színházban rendezett. 1959–1965 között a Pécsi Nemzeti Színházban dolgozott rendezőként. 1965-től az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztályán dolgozott. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak is.Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
Sírja a Farkasréti temetőben található. 2018-ban róla nevezték el a Kaposvári Egyetem belvárosi kulturális központját. bélyegkép|jobbra|260px|Peéry Piri és Németh Antal sírja a Farkasréti temetőben (1-2-352)
Magánélete Első felesége Peéry Piri (1904–1962) színésznő volt. Második felesége Monori Kornélia volt.
Színházi rendezései A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 111.2013. november 15-i lekérdezés
Újházy György: Missa Solemnis (1935) Géraldy: Krisztin (1935) Boross Elemér: Ti szegény lányok (1935) Albrecht: VIII. Henrik (1936) Katona József: Bánk bán (1936, 1938, 1940, 1960) Kállay Miklós: A roninok kincse (1936, 1942) Kacsóh Pongrác: János vitéz (1936, 1938) Szántó György: Sátoros király (1936) Hsiung: Gyémántpatak-kisasszony (1936) Krasinski: Pokoli színjáték (1936) Andai Ernő: Áruház (1936) Barabás Pál: Pénz! Pénz! Pénz! (1936) Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1937-1938, 1941-1942, 1956) O’Neill: Amerikai Elektra (1937) Romains: Donogoo (1937) William Shakespeare: Othello, a velencei mór (1937, 1957, 1964) Babay József: Csodatükör (1937) Nyirő József: Jézusfaragó ember (1937) Herczeg Ferenc: Kék róka (1937) Madách Imre: Az ember tragédiája (1937, 1939, 1942) Vörösmarty Mihály: Árpád ébredése (1937) William Shakespeare: Szentivánéji álom (1937-1939, 1941, 1959) Kállay Miklós: Godiva (1938) Németh László: Villámfénynél (1938) William Shakespeare: Lear király (1938) Calderón de la Barca: A nagy világszínház (1938) Molière: Az úrhatnám polgár (1938) Herczeg Ferenc: Az utolsó tánc (1938) Arisztophanész: Madarak (1938) William Shakespeare: Ahogy tetszik (1938-1939) Kleist: Amphitryon (1939) Fazekas-Dékány: Ludas Matyi (1939) William Shakespeare: A makrancos hölgy (1939) Tamási Áron: Tündöklő Jeromos (1939) Tolsztoj: Feltámadás (1939) William Shakespeare: Vihar (1939-1940) William Shakespeare: Macbeth (1939, 1960) Forzano: Caesar (1940) William Shakespeare: Hamlet (1940) Nyirő József: Új haza (1940) William Shakespeare: Rómeó és Júlia (1940) William Shakespeare: Minden jó, ha a vége jó (1940) Lope de Vega: Vidám szüret (1940) Ortner: Szent Borbála csodája (1940) Márai Sándor: A kaland (1940) Jókai Mór: Földönjáró csillagok (1940) Kovách Aladár: Téli zsoltár (1940) Rostand: Cyrano de Bergerac (1941, 1962) Ibsen: Peer Gynt (1941) Ibsen: Nóra (1941) Illés Endre: Törtetők (1941) Herczeg Ferenc: Karolina, vagy egy szerencsés flótás (1941) Móricz Zsigmond: Aranyos öregek (1941) Zilahy Lajos: Grassalkovics (1941) Zilahy Lajos: A házasságszédelgő (1941) Bahr: Koncert (1941) Rostand: A sasfiók (1942) Tamási Áron: Csalóka szivárvány (1942) Márai Sándor: A kassai polgárok (1942) Szophoklész: Oedipus király; Oedipus Kolonosban (1943) William Shakespeare: Julius Caesar (1943) Töpfer: Magyar hölgy (1943) Tirso de Molina: A zöldnadrágos lovag (1943) Dumas: A kaméliás hölgy (1943) Schwengeler: Hontalan nép (1944) Kemény János: Péter (1944) Niccodemi: Tacskó (1957) Lehár Ferenc: A mosoly országa (1957) Wilder: A mi kis városunk (1957) Dukes: Országúti kaland (1957) Maugham: Eső (1958) Móricz Zsigmond: Úri muri (1958) Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok (1959) Visnyevszkij: Optimista tragédia (1959) Verdi: Rigoletto (1959) García Lorca: Bernarda Alba háza (1960) Puccini: Bohémélet (1961) Verdi: A trubadúr (1961, 1965) Mozart: Szöktetés a szerájból (1961) Puccini: Tosca (1962) Offenbach: Hoffmann meséi (1962) Donászy-Vass: A kiskakas gyémántfélkrajcárosa (1962) Prokofjev: Péter és a farkas (1962) Verdi: Álarcosbál (1963) Molnár Ferenc: Hattyú (1963)
Filmjei Madách (1944) Madách: Egy ember tragédiája (1949)
Művei A színjáték esztétikájának vázlata (1929) Színészeti lexikon; szerk. Németh Antal, Bp., 1930Színházi enciklopédia. Színházi lexikon. Színjátszás, színpadművészet, rendezés, film, tánc, varieté, színészies népszokások címen is megjelent. Goethe Faustja a színpadon (1932) Az ember tragédiája a színpadon (1933) Tanulmányok a színház esztétikája köréből (tanulmányok, 1934) Bánk Bán. Katona József drámája száz éve a színpadon; Budapest Székesfőváros, Bp., 1935 Kelet bábjátékművészete (1955) Új színházat! (válogatott írások, szerk. Koltai Tamás, 1988)
Jegyzetek
Források
[ Kortárs magyar írók]
Kollarits Krisztina: Tormay Cécile és a pályakezdő írók. A Napkelet megújulása az 1930-as években.Tormay Cécile-emlékkonferencia MMA konferenciaüzetei 4. http://www.mma.hu/kiadvanyok/-/content/10180/1/tormay-cecile-emlekkonferenc-2 Selmeczi Elek: Németh Antal, a magyar színház enciklopédistája; Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Bp., 1991
További információk Életrajza a Nemzeti Színház honlapján
Ablonczy László: Dévénytől lefelé. Magyar Játékszín – A hazájában bujdosó Németh Antal, Magyar Idők, 2018. szeptember 2. Online hozzáférés "Állomások, motívumok". Dr. Németh Antal emlékkiállítás. A Pécsi Nemzeti Színház, a budapesti Nemzeti Színház, az Országos Széchényi Könyvtár valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet közös kiállítása; kiállításrend., bev. Kovács Gábor Dénes; OSZMI, Bp., 1992 István Mária: Látványtervezés Németh Antal színpadán, 1929–1944; Akadémiai, Bp., 1996 (Művészettörténeti füzetek) Balogh Géza: Németh Antal színháza. Életút és pályakép történelmi keretben; Nemzeti Színház, Bp., 2015 (Nemzeti Színház kiskönyvtára) + DVD Kávási Klára: Németh Antal. A Nemzetiben és száműzetésben; MMA, Bp., 2018 (Kor – kultúra – kapcsolódás)
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar színházrendezők Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar Örökség díjas személyek Kategória:Színigazgatók Kategória:Budapesten született személyek Kategória:1903-ban született személyek Kategória:1968-ban elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek