bélyegkép|260px|Vszeszláv fejedelem és két fia átkel a Dnyeperen (Radziwill-kódex) David Vszeszlavics (oroszul Давы́д Всесла́вич; 1047 és 1057 között – 1129 után) Polock fejedelme 1101-től 1127-ig, és 1128-tól 1129-ig.

Élete David apja Vszeszláv polocki fejedelem volt, anyja neve nem ismert. Pontos születési ideje ismeretlen, de 1067-ben apja magával vitte a kijevi nagyfejedelemmel való tárgyalásra. A történészek többsége szerint Vszeszláv hat fia közül ő volt a legidősebb, de van olyan vélemény is miszerint harmadik fiú volt.

Közvetett bizonyítékok alapján feltehető, hogy mielőtt 1101-ben Vszeszláv meghalt és birtokait szétosztotta fiai között, David kapta a fejedelemség központját, Polockot. Fia, Brjacsiszláv a kijevi nagyfejedelem, Msztyiszláv lányát vette feleségül, vagyis nem lehetett föld nélküli vagy jelentéktelen herceg. 1103-ban ő vezette a polocki sereget, amely segítette a kijevieket a kunok ellen. 1104-ben szinten a kijeviekhez csatlakozott, akik saját öccsét, Glebet ostromolták Minszkben. 1106-ban fivéreivel együtt a pogány lettek (zemgalok) ellen vezetett sikertelen hadjáratot.

1127-ben Msztyiszláv kijevi nagyfejedelem Polockra támadt és több várost elfoglalt. A polocki népgyűlés elűzte Davidot és helyére fivérét, Rogvolodot tette meg fejedelemnek. Msztyiszláv ekkor hazatért, de a következő év elején Rogvolod meghalt és David újra elfoglalta a fejedelmi széket. A nagyfejedelem 1129-ben újabb hadjáratot indított, elfogta Davidot, családját és összes életben levő fivéreit és fogságba vetette őket. Még ugyanebben az évben száműzte őket Konstantinápolyba és a krónikák többé nem említik Davidot.

Családja David Vszeszlavics feleségének neve nem ismert, egy fia született: Brjacsiszláv, izjaszlavli részfejedelem Források ПСРЛ, т. 2. Ипатьевская летопись. Фототип. изд. 1908 г. – М., 1962. – XVI 938 стб. – 87 с IVc. Алексеев Л. В. Полоцкая земля // Древнерусские княжества X – XIII вв. – М., 1975. – С.202-239 Данилович В. Е. Очерк истории Полоцкой земли до конца XIV столетия. – К., 1896. – 731 с. Очерки истории СССР. Период феодализма IX – XV вв. 4.2. (XIV – XV вв.). Под ред. Б. Д. Грекова, Л. В. Черепнина, В. Т. Пашуто. – М., 1953. – 811 с. Рапов О. М. Княжеские владения на Руси вХ первой половине XIII в. – М., 1977. – 261 с. Baumgarten N. Généalogies et mariages occidentaux des Rurikides Russes du Xе au XIIIе siècle /Orientalia Christiana. – Roma. 1927. – N35. – 95p. Рыжов К. Все монархи мира. Россия. – М.: Вече, 1998. – стр.225. Войтович Л. Князівські династії Східної Європи (кінець IX – початок XVI ст.): склад, суспільна і політична роль. Історико-генеалогічне дослідження. – Львів: Інститут українознавства ім. І.Крип’якевича, 2000. – 649 с. – (укр.)

Fordítás

Kategória:Oroszország fejedelmei Kategória:Rurik-ház