Az STS–92 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 100., az Discovery űrrepülőgép 28. repülése.
Jellemzői A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki szolgálat teljesítéséhez.
Első nap 2000. október 11-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták (SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–A jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 92,3 perces, 51,6 fokos hajlásszögű, a geocentrikus pálya perigeuma 386 kilométer, az apogeuma 394 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor kilogramm, leszálló tömeg kg. Szállított hasznos teher felszálláskor/leszállásnál kg.
Az űrállomás első rácselemét kapcsolták a Unity modul felső (azaz zenitirányú) csatlakozójára; erre utal a Z1 jelölés. Az egységen helyezték el az űrállomás 4 db iránybeállító giroszkópját és a nagysebességű adatátvitelt biztosító, Ku sávú, forgatható parabolaantennát, ami a geostacionárius pályán keringő TDRS műholdakkal biztosít összeköttetést, továbbá egy ideiglenes csatlakozót a PMA dokkolómodulnak.
Tizenkettedik nap 2000. október 24-én Kaliforniában az Edwards légitámaszponton (AFB) szállt le. Összesen 12 napot, 21 órát, 43 percet és 47 másodpercet töltött a világűrben. kilométert repült, 203 alkalommal kerülte meg a Földet. Egy különlegesen kialakított Boeing 747 tetején visszatért kiinduló bázisára.
Hasznos teher A SpaceHab mikrogravitációs modul biztosította a (emberi-, biológia- és a biotechnológia, fizikai és anyagtudományi, technológiai, valamint a Földdel és a világűrrel kapcsolatos) kutatások, kísérletek végezését.
Űrséták Az tervezett űrséták alatt a Z1 vázszerkezet, kommunikációs antennákat, elektromos vezetékeket, fűtőtesteket szereltek. A Z1 rácsszerkezetre az STS–97 fogja szállítani az első amerikai összehajtogatott napelemeket. Rögzítették a PMA–3, a Z1 dokkoló elemeit. A Z1 vázszerkezet tetejére telepítettek két DDCU energia átalakító (fűtőcsövet) egységet. Kihelyeztek két zárt, automatikusan működő laboratóriumot, amit későbbi űrrepülőgép legénysége fog visszanyerni. Az űrsétákat biztosító kábellel végezték. A program végén tesztelték a szabad mozgást biztosító űreszközt (hátizsákot), 50 méterre eltávolodva az űrállomástól. A beállított nitrogén fúvókák megbízhatóan segítették az EVA tesztet.
(zárójelben a dátum és az időtartam) EVA 1: Chiao és McArthur (2000. október 15., 6 óra 28 perc) EVA 2: López-Alegría és Wisoff (2000. október 16., 7 óra 07 perc) EVA 3: Chiao és McArthur (2000. október 17., 6 óra 48 perc) EVA 4: López-Alegría és Wisoff (2000. október 18., 6 óra 56 perc)
Személyzet Brian Duffy (4), parancsnok Pamela Anne Melroy (1), pilóta Leroy Chiao (3), küldetésfelelős William Surles McArthur (3), küldetésfelelős Peter Wisoff (4), küldetésfelelős Vakata Kóicsi (2), küldetésfelelős – Japán Űrügynökség (JAXA)
Visszatérő személyzet Brian Duffy (4), parancsnok Pamela Anne Melroy (1), pilóta Leroy Chiao (3), küldetésfelelős William Surles McArthur (3), küldetésfelelős Peter Wisoff (4), küldetésfelelős Vakata Kóicsi (2), küldetésfelelős
Források
Kategória:Space Shuttle-repülések Kategória:2000 az űrkutatásban