Az államelismerés egy létező állam olyan egyoldalú aktusa, mellyel a maga vonatkozásában kifejezetten vagy hallgatólagosan államként elfogadja az újonnan létrejött és ezt a minőséget igénylő közösséget és annak teljes nemzetközi jogalanyiságát.pteajk.uw.hu/PTE/szemeszter8/nemzi2/Nemzetkozi_jog_fogalmak.doc
Az államelismerés jogi természetével kapcsolatban a nemzetközi jog tudományában két főbb elmélet keletkezett: A konstitutív elmélet szerint az állam az elismeréssel válik a nemzetközi jog alanyává. Az az államot jogi értelemben az elismerés hozza létre. Ezzel szemben a deklaratív elmélet szerint az állam az elismeréstől függetlenül alanya a nemzetközi jognak, az elismerés csupán az állam létezésének tudomásulvétele, melynek semmiféle joghatása nincs. A valóságban egyik elmélet sem tartható ilyen tiszta formájában, a legtöbb nemzetközi jogász egyetért abban, hogy a kettő vegyítése felel meg leginkább a realitásoknak. Nagy Károly szerint az elismerés "a jogalanyiság szempontjából deklaratív, vagyis az állam keletkezésének pillanatától kezdve minden elismeréstől függetlenül jogalanyisággal rendelkezik. Az elismerés ugyan nem létesíti az állam nemzetközi jogalanyiságát, más vonatkozásban azonban mégis konstitutív, azaz vannak bizonyos joghatásai."''Nagy Károly: Nemzetközi jog
Fajtái
Terjedelem szerint de jure elismerés: teljes jogi hatályú, végleges de facto elismerés: korlátozott hatályú, ideiglenes ad hoc: eseti jellegű, az adott ügyre nézve ismeri csak el Maz államot, pl.: fogolycsere idejére
Módja szerint egyéni kollektív
Formái szerint kifejezett: a jegyzék, üdvözlő távirat útján történő elismerés hallgatólagos: pl. az új állammal történő szerződéskötés útján történik az elismerés
Időpontja alapján idő előtti elkésett
Források Kovács Péter: Nemzetközi közjog (Osiris, 2011), Nagy Károly: Nemzetközi jog (Püski Kiadó, 1999) pteajk
Kapcsolódó szócikkek Elismerés Kormányelismerés
Jegyzetek
Kategória:Nemzetközi jog