Kosztics László (Illocska, 1958. július 25.−) magyarországi cigány szobrászművész.
Életútja, munkássága
A család Kosztics László kisgyermekkorában Illocskáról Lapáncsára költözött. A családdal élt az egyik nagyapa, aki pásztorkodás közben fafaragással (pásztorbot, ostornyél) is foglalkozott, tőle leste el a gyermek Kosztics a fafaragás tudományát. Az általános iskola befejezése után Pécsre ment bútorasztalosságot tanulni, de két év múltán hazatért, nem tudta elviselni a cigány mivoltával összefüggésben tapasztalt előítéleteket, kirekesztetettséget. Később Komlón próbálta folytatni tanulmányait, de két év után itt is abbahagyta. 1976-ban Budapestre költözött, ahol építkezéseken dolgozott, a munka mellett kitanulta az épületszerkezet-lakatos szakmát. Családot alapított és Villányba költözött. A nehéz fizikai munka tönkretette egészségét, 1989-ben leszázalékolták, ekkor kezdett ismét fafaragással foglalkozni.
Már 1989-ben kiállító művész lett Pécsett, a sikeres bemutatkozás további munkákra ösztönözte, 1991-ben szakrális témájú szobraival jelentkezett II. János Pál pápa magyarországi látogatásának tiszteletére rendezett pécsi kiállításon. Az 1990-es években több tucat időszakos tárlata nyílt vidéken és Budapesten. Alkotásaival Franciaországba, Németországba és Olaszországba is eljutott. 1995-ben ismét Budapestre költözött, és létrehozta a Békésebb Világért Alapítványt a művészeti munka és a kiállítások szervezése érdekében. Büszkeséggel töltötte el a művészt, hogy a mozgás- és látássérült gyermekek számára szervezett „tapintható kiállításon” is sikerrel szerepeltek munkái. Kisplasztikáinak erőssége a figurális ábrázolás, alakjait a Biblia és a cigány kultúra köréből meríti. Kenyérosztó Krisztus című szobra fogadta 1994-ben Olaszországban a látogatókat Kossuth Lajos halálának századik évfordulója alkalmából rendezett Collegno-i Arcaico e moderno (=Archaikus és modern) címmel rendezett kiállításon. Szobrai bekerültek a Néprajzi Múzeum egyházi- és cigány gyűjteményeibe, a Roma Parlament állandó kiállítására, a pécsi Erdős Kamill Múzeumba, a nagykanizsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat által 1996-ban alapított Délnyugat-Dunántúli Cigány Közgyűjteménybe stb. A 2009-es Cigány festészet című reprezentatív albumban megjelentették életrajzát és öt kisplasztikájának fényképét.
Közintézményekben elhelyezett szobrai is gyarapodnak, a Gandhi Gimnázium előcsarnokában egy idős pihenő cigány ember szobra látható feltehetően az 1990-es évekből, a cigányok védőszentjének, Boldog Ceferinonak faszobrai is Kosztics László kezének munkáját dicsérik több katolikus templomban.Boldog Ceferino, a cigányok védőszentje a józsefvárosi plébániatemplomban, a szobor alkotója Kosztics László, 2010 Népi iparművészből lett ő valóságos szobrászművész, a zene, a szeretet és a szelídség is áthatja az ő munkáit, és egyszerre tud hagyományőrző és modern lenni.
A Cigány festészet című albumba beválogatott szobrai
Cinka Panna (fa, 38x55 cm) Szent Ferenc kereszttel és bibliával (fa, 30x69 cm, 1992) Prímás (fa, 21x45 cm, 1999) Kenyérosztó Krisztus (fa, 21x62 cm, 1994)A felsorolt kisplasztikák fényképei láthatók a sulinet.hu honlapján.
Díjak, elismerések
Népművészet Ifjú Mestere díj (1992)
Jegyzetek
Források
Cigány festészet : Gypsy painting : Magyarország 1969-2009 : a Cigány Ház Közgyűjteményéből : Hungary, 1969-2009 / [főszerk. ... Zsigó Jenő ; [szerk. ... Fris E. Kata]. Budapest : Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház - Romano Kher, 2009. 545 p. ill. Kosztics László életrajzát, képeit lásd 246-249. p. Kosztics László szakmai életrajza és kisplasztikái, 2006 Kosztics László, ckke.hu
Kapcsolódó szócikkek
Giménez Malla Boldog Ceferino
Kategória:Magyar szobrászok Kategória:Cigány képzőművészek Kategória:Magyar cigányok Kategória:1958-ban született személyek Kategória:Élő személyek