Vormsi (németül Worms, svédül Ormsö) Észtország negyedik legnagyobb szigete. Hiiumaa szigete és a szárazföld között fekszik, területe 93 km². Közigazgatásilag Lääne megyéhez tartozik.
Története A krónikák először 1391-ben írnak Vormsi lakóiról, olyan svédekről, akik feltehetően a 13. században költöztek ide. A szigetet írott történetének nagy része alatt ezek az "észtországi svédek" (észtül rannarootslased) lakták, akiknek a létszáma a szigeten a második világháború előtt elérte a 2600-at. A háború idején Vormsi szinte teljes népessége és Észtország többi svéd polgára Svédországba menekült. 2011-ben a szigetnek 241 állandó lakosa volt.
Vormsi neve vagy német (Worms) vagy svéd elnevezéséből (Ormsö, Kígyó-sziget) származik. A svéd kulturális hatás ma is érződik a települések nevéből: Hullo (a közigazgatási központ), Sviby (a legnagyobb kikötő), Söderby, Norrby, Diby, Rälby, Förby, Borrby, Kärrslätt, Saxby, Busby, Suuremõisa (Magnushof) és Rumpo; és a Prästvik-tó nevéből.
Egyéb tudnivalók A sziget gazdasága kevéssé iparosított, elsősorban halászattal és halfeldolgozással, növénytermesztéssel és marhatenyésztéssel foglalkoznak. Az alacsony népsűrűség miatt élővilága javarészt érintetlenül maradt. A szigeten 900 magasabbrendű növényfajt (ebből 60 védett) és 301 mohafajt írtak össze. Az állatvilágot 25 emlős- (köztük a vaddisznó és a hiúz) és 211 madárfaj, valamint 3 kétéltű és 3 hüllőfaj képviseli.
A sziget szinte teljesen lapos, a legmagasabb pont 13 méterrel emelkedik a tengerszint fölé, mészkőből és tengeri üledékes kőzetekből épül fel, talaja homokos, kavicsos.
Fordítás
Jegyzetek
Források Kanarbik, Madis, Ormsö. De estlandssvenska böndernas kamp mot godsägarna under 1700- och 1800-talet [Nordistica Tartuensia; 9] (Tartu, 2003) Beyer, Jürgen, 'Whom should one thank for a narrow escape? Lessons drawn from a perilous journey from Vormsi and Noarootsi to Finland in 1796', Pro Ethnologia 17 (2004), 175-95
Kategória:Észtország szigetei Kategória:A Balti-tenger szigetei