Reseta János (Székesfehérvár, 1776. június 8. – Pest, 1862. március 5.) bölcseleti doktor, egyetemi tanár, cenzor.
Életútja
Polgári szülők gyermeke. Első neveltetését szülői körében nyerte és középiskolai tanulmányait befejezvén, teljesen a tudománynak kívánt élni. A bölcseletet tanulmányozta, annak doktora, majd később a gróf Waldstein fiúk nevelője lett. 1830 augusztusában a pesti egyetemen a német nyelv és irodalom tanárává nevezték ki. Ezen állásában maradt 1849 őszig, amikor nyugalomba vonult és helyére az egyetemi tanár Majer Istvánt választotta. Mint egyetemi tanár egyszersmind királyi könyvvizsgáló volt, mely tisztét amily lelkiismeretesen, éppoly kímélettel teljesítette. Gróf Széchenyi István Politikai programmtöredékek című röpirata tartalmát az ellenzék irányában igen élesnek ítélte és azért azt átallta sajtó alá bocsátani. Erre gr. Széchenyi István 1847. január 16-án ezt írta a cenzornak: "magamra vállalom a felelősséget az Imprimatumért". Reseta gróf Széchenyi István naplója szerint "megpuhult" és a röpirat kiadását megengedte. 1848-ban a szabadság proklamálásakor őt a szilajabb elem megtámadta; azonban tisztességes voltáért nem kisebb embert, mint Petőfi Sándor erélyesen védelmezte, pedig ha valaki, úgy Petőfi elég munkát, fejtörést, gondot okozott neki. Nem alapított családot, hogy annál több időt fordíthasson hazája javára. Horvát Istvánnak közeli barátja volt, aki fia gyámjául is Resetát kérte fel. 1859. június 15-én írta végrendeletét, melyben 26 200 forintot hagyott a Magyar Tudományos Akadémiának, 10 000 forintot a székesfehérvári kórháznak és másik 10 000 forintot a székesfehérvári szemináriumnak. Elhunyt 1862. március 5-én este 10 órakor, örök nyugalomra helyezték 1862. március 7-én pénteken délután a Fiumei úti sírkertben.
Kutatható iratanyaga Pesti cenzori irathagyatékából két, 1841–1848 között keletkezett, maradandó értékűnek minősített kötet (vagyis 0,11 iratfolyóméternyi iratanyag) került az Országos Levéltár, mai nevén Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrizetébe, ahol az a C 121 törzsszámon kutatható. A két kötetben a központi könyvbíráló széknek azon eredeti kiadványai találhatók, amiket ezekben az években Resetához intézett. A könyvbíráló széktől kapott rendeletekre Reseta rávezette a kézhezvétel napját és némelyikük hátlapjára a visszaküldött válasza fogalmazványát is. Az iratok segítenek bepillantást nyerni az 1841 és 1848 közti pesti irodalmi élet azon részébe, amelyben tükröződnek a kor politikai küzdelmei is.
Reseta egyébként meglehetős engedékenységet mutatott a könyvek és lapok elbírálása terén, s emiatt gyakran kényszerült magyarázkodásra azzal kapcsolatban, hogy miért engedett át egy-egy kifogásolt újságcikket, kéziratot; talpraesett válaszai többnyire megtalálhatók a rendeletek hátlapján. Az anyag tehát önmagában is forrásértékű – nyomon követhető belőle például, hogy melyek voltak azok a témák, amelyek átengedését felsőbb szinten rosszallották –, és növeli az értékét a körülmény is, hogy a könyvbíráló szék iratai csak részlegesen maradtak fenn. Az iratok kézhezvételi időrendben következnek egymás után, ami megfelel a keltezési időrendnek is; segédlet nincs hozzájuk, így kutatásuk darabszintű átnézéssel lehetséges.Reseta János pesti cenzori iratainak jegyzéke az MNL OL nyilvántartásában; hozzáférés: 2025. november 29.
Munkája Egész esztendőbeli evangéliumok és azoknak magyarázattyaik Leonhard apát ur után magyarul. Buda, 1821.
Jegyzetek
Források
Reseta János Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004 Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000 Gyászjelentése
Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Székesfehérváriak Kategória:1776-ban született személyek Kategória:1862-ben elhunyt személyek Kategória:Római katolikus magyarok Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek