Dom Bernard de Montfaucon, OSB, (1655. január 13. – 1741. december 21.) francia bencés szerzetes és tudós, a paleográfia megalapítója, valamint az egyházatyák művei kiadásának egyik szerkesztője. Ő tekinthető a modern régészet egyik megalapítójának is.
Korai évek Montfaucon 1655. január 13-án született Soulatgé várában. Egy év után átkerült Roquetaillade várába, a család lakóhelyére. Hétéves korában Limoux-ba küldték a Keresztény Tanítás Atyái iskolájába.
Életpálya
Montfaucon önkéntesként szolgált a francia hadseregben, részt vett a francia–holland háborúban 1673-ban. Ő volt a gránátosok kapitánya és Turenne marsall parancsnoksága alatt részt vett a herbsthauseni csatában, majd megbetegedett az elzászi Saverne-ban. Mivel fertőző betegsége volt, fogadalmat tett a Marceille-i Miasszonyunknak, hogy 100 livret adományoz limouxi szentélyének és szerzetes lesz, ha közbenjárására hazajut.
Apja halála után, 1675-ben belépett noviciusnak a bencés rend Bream in Toulouse-i rendházába. Ott számos ókori nyelvet tanult: görögöt, hébert, káldeust, szírt és koptot.
1687-ben Montfaucont a Saint-Germain-des-Prés-i apátságba hívták, ekkor kezdett dolgozni a görög egyházatyák műveinek kiadásán.
1705-ben Montfaucon megvizsgálta és leírta a Coislin Gyűjtemény görög kéziratait a Bibliotheca Coisliniana-ban (Párizs, 1705). 1708-ban a Palaeographia Graeca-ban Montfaucon elsőként használta a paleográfia szót. Ebben a műben bemutatta Görögország teljes írott történelmét. Tartalmazza Montfaucon vitáit a görög levélformák változatairól, a görög kéziratokban használt rövidítésekről és az archaikus írások megfejtéséről. Ez volt Montfaucon speciális érdeklődési területe. Ebben a művében gyakran idézett görög kéziratokat Alexandriai Szent Atanáz, Órigenész és Aranyszájú Szent János szövegeiben. A könyv olyan átfogóan foglalkozik a görög kéziratok kézírásával és egyéb jellemzőivel, hogy több mint két évszázadig a téma vezető tekintélye maradt.
1714-ben részleteket publikált Órigenész Hexaplá-jából.
1719 és 1724 között Montfaucona L'antiquité expliquée et représentée en figure (Az antikvitás magyarázata és bemutatása ábrákon) 15 kötetét adta ki. 1721-1725 között megjelent ennek a műnek az angol fordítása is.
Művei Analecta graeca, sive varia opuscula graeca inedita (Párizs, 1688) S. Athanasii opera omnia (Párizs, 1698) Diarium italicum (Párizs, 1702) Bibliotheca Coisliniana (Párizs, 1705) Collectio nova patrum graecorum (2 kötet, 1706) Palaeographia Graeca, sive, De ortu et progressu literarum graecarum (Párizs, 1708) Bibliotheca Coisliniana olim Segueriana, Paris: Ludovicus Guerin & Carolus Robustel, (Párizs, 1715) L'antiquité expliquée et representée en figures (1-15. kötet, Párizs, 1719-1724) Les monuments de la monarchie française (IV. Henriknek, 1-5. kötet, Párizs, 1729–1733) Sancti patris nostri Ioannis Chrisostomi opera omnia (Párizs, 1718—1738; új kiadás: 1735—1740) Bibliotheca bibliothecarum manuscriptorum nova (1-2. kötet, Párizs, 1739) Antiquitas explanatione et schematibus illustrata (L'antiquité expliquée et représentée en figures), 10 kötet
Jegyzetek
Fordítás
Források További információk
Kategória:1655-ben született személyek Kategória:1741-ben elhunyt személyek