Stühmer Frigyes, születési nevén Friedrich Theodor Adolph Stühmer (Sternberg, Mecklenburg-Schwerin, 1843. december 18. – Budapest, 1890. május 11.) német származású, de Magyarországon működő ipari úttörő, cukorka- és csokoládégyáros, fővárosi bizottsági tag. 250px|bélyegkép|A Stühmer család sírja a Fiumei úti sírkertben. 2017 óta védett nyughelyük a Nemzeti sírkert része Életpályája Sternbergben, Mecklenburg-Schwerinben született egy jómódú evangélikus polgári családban. Ludwigslustban, Hamburgban és Prágában tanult. 1866-ban telepedett le Magyarországon, Nagy Ferenc józsefvárosi cukorkakészítő hívására. 1868-ban Stühmer egyéni céget alapított és megvette Nagy Ferencnek a Pesten az akkori Ősz (ma Szentkirályi) utca 8. alatt működő üzemét, majd a gyártási technológiát Drezdából importált gőzüzemű berendezésekkel korszerűsítette. A vállalat jó minőségű cukorkáit 1879-ben a Székesfehérváron tartott Országos Kiállításon aranyéremmel ismerték el. Stühmer 1883-tól kezdett csokoládégyártással is foglalkozni.
Stühmer Frigyes fiatalon, 46 évesen, 1890. május 11-én halt meg, anélkül, hogy megérhette volna a gyára kiteljesedését. Halála után a budapesti céget kezdetben a felesége, Koob Etelka (1849-1936), és annak testvére, Koob Géza irányította. Ők különösen takarékos gazdálkodással fenn tudták tartani az üzemet, amelyet azután a másodszülött fiú, dr. Stühmer Géza (1884–1978) vett át. 1928-ban A Szentkirályi-utcai régi telken ötemeletes gyárépület és székház épült. A vállalat Párizsban elosztó telepet, Abbaziában lerakatot, az ország több városában fióküzletet tartott fenn; belőle fejlődött ki a Budapesti Csokoládégyár. A második világháború után, 1948-ban a céget államosították. A Stühmer család egy része külföldre menekült. A gyár a továbbiakban "Budapesti Csokoládégyár" néven volt ismert.
Házassága és gyermekei Felesége a szintén evangélikus vallású Koob Etelka (1849–1936. október 13.), akinek a szülei Koob Rezső (1817. – Pest, 1865. január 21.) szitásmester, pesti polgár, és Dorn Johanna Erzsébet (Harta, 1814. november 24. – 1899. március 18.) A házasságukból született: Stühmer Frida (Friderika Karolina Irma Ilona) (Pest, 1872. január 11. – Budapest, 1947. június 23.). Hajadon. Stühmer Ilka (Ilona Karolina Erzsébet) (Budapest, 1874. június 28. – Budapest, 1943. február 21.). Hajadon. Stühmer Eleonóra Erzsébet (Budapest, 1876. augusztus 31. – Budapest, 1942. február 3.). Férje, turchányi és terestyénfalvi Turtsányi Kálmán. dr. Stühmer Frigyes (Géza Rudolf) (Budapest, 1879. október 26. – Budapest, 1957. szeptember 4.),Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti akv. 495/1957. folyószáma alatt. budapesti gyermekorvos, kórházi főorvos.Népakarat, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204–228. sz.)1957-09-06 / 208. szám Neje, Sass Margit. dr. Stühmer Géza (Károly Tódor) (Budapest, 1884. január 23. – 1978), a Stühmer csokoládégyár elnöke, kereskedelmi tanácsos. Stühmer Jenő (Artúr Elemér) (Budapest, 1886. december 29.– Budapest, 1950. december 11.). Nőtlen.
A STÜHMER védjegy Az első STÜHMER védjegyet 1885-ben jegyezték be a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál vezetett védjegylajstromba.Központi Értesítő, (10. évfolyam) 1885-08-02 / 61. szám A jelenlegi STÜHMER védjegy tulajdonosa 2006-tól az egri STÜHMER Kft.
Emlékezete Sírja a Fiumei úti sírkertben található [19-1-2]. 2025-ben, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Stühmer Kft. együttműködésével megjelent a 157 éves márka, a gyár és a család életét bemutató 304 oldalas könyv. A kötetben soha, sehol nem publikált családi fényképek is szerepelnek. Hornyák Balázs: Stühmer - Aki megédesítette az ország életét
Jegyzetek
Források
Siklós Kata: Újjáéledő márkák - A Stühmer. Védjegyvilág, 2013. (XXIII.) évfolyam 1- 2. szám 68 - 69. old.
Kapcsolódó szócikkek Szaloncukor
Kategória:1843-ban született személyek Kategória:1890-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar üzletemberek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek