Turcsányi Elek (Budapest, 1889. május 28. – Budapest, 1944. november 2.) magyar író, költő, tanácsjegyző.
Élete Jogot végzett, iskolái befejezése után a fővárosban dolgozott. 1927. március 10-étől fogalmazó, 1931. május 22-étől tanügyi segédfogalmazó, 1935. április 8-ától II. osztályú fogalmazó, 1938. december 23-ától 1944-ig II. osztályú tanácsjegyző volt. Kosztolányi Dezső nevezte őt „a szavak alkimistájá"-nak. Súlyos betegsége miatt 55 évesen, 1944. november 2-án öngyilkos lett.
Elbeszélései és versei főleg a Nyugat és az Esztendő című folyóiratokban jelentek meg. Műveiben a képzelőerő lírai közvetlenséggel párosult.
Főbb művei Koronelli dóm (versek, novellák, Budapest, 1921) A távolodó (versek, novellák, Budapest, 1927) Gazdátlan énekek háza; vál., szöveggond., tan. Szilárd Gabriella; Szépirodalmi, Budapest, 1984
Források Magyar életrajzi lexikon Magyar katolikus lexikon
További információk Turcsányi Elek versei
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar költők Kategória:Öngyilkos költők, írók Kategória:1889-ben született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek