régebbi nevén közel kétszázezer lakosú város Észak-Koreában, Észak- tartományban.

A várost, és a környékét ről, egy a koreai háborúban elesett tábornokról kapta. t -városnak, megyét pedig megyének nevezték át. 1961-ben a megyét beolvasztották -városba.

Történelem A 19. század végéig az ekkor még Szongdzsin névre hallgató település egy szegény halászfalunak számított. A helyzet akkor változott meg, amikor egyike lett annak a tizenegy kikötőnek, amelyet a Koreai Császárság 1899-ben megnyitott a külföldi kereskedők előtt. A kereskedők többsége ekkor még Japánból érkezett, de a fejlett nyugati országokból is érkeztek hajók a térségbe, melyek nyugati árukat hoztak magukkal, míg a térségből olyan kereskedelmi termékek kerültek kivitelre, mint a különféle mezőgazdasági-, bőr- és halászati termékek. Ezeknek köszönhetően a térség hamarosan lassú fejlődésnek indult. Gazdasági jelentősége mellett a településsel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a kikötő 1899-es megnyitását követően az országba érkező nyugati, keresztény misszionáriusoknak is az egyik központjának számított. 1901-ben érkezett meg a kikötőbe az első nyugati hittérítő a kanadai Gierson személyében, a későbbiekben pedig a keresztények nem csak templomokat, hanem kórházakat és iskolákat is létesítettek a térségben.

1910-ben Szongdzsin lakossága kevesebb mint háromezer főt tett ki, de az 1915-re elkészülő Hamjong-vasútvonal megépülése, továbbá az első világháború idején nagy fontosságú grafit lelőhelyek kitermelésének megkezdése felgyorsította a környék fejlődését. 1931 májusában megindult a Kilju-és Hjeszan közti új vasútvonal megépítése (régen a két végállomás neve alapján Kilhje-vasútvonal, 1978-tól Pektuszan Cshongnjon-vasútvonal), amely következtében a település fontos csomópontja lett az északi hegyekbe tartó áruszállításnak is. A várossá növekedő helység Hamhung és Cshongdzsin között a legnagyobb kikötővé vált, és az 1930-as évektől a felfutó acélgyártás által hamarosan iparvárossá vált.

A koreai háború idején, 1951-ben a várost az elhunyt észak-koreai tábornok, Kim Cshek emlékére Kim Cshek-városra nevezték át.

Éghajlat

Közigazgatása 22 ból és 22 faluból () áll.

Híres szülöttei Kim Cshek (1903-1951) észak-koreai tábornok és politikus (1921–2015) koreai háborús veterán, a Koreai Néphadsereg tábornoka Jegyzetek

Források

Kategória:Észak-Korea települései