Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége

A Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC), (spanyolul Comunidad de Estados Latinoamericanos y Caribeños, portugálul Comunidade dos Estados Latino-Americanos e Caribenhos, franciául Communauté des États Latino-américains et Caribéens) egy a Riói Csoport és a CALC, azaz a Cumbre de América Latina y del Caribe, magyarul Latin-amerikai és Karibi CsúcsCumbre América Latina y el Caribe - Unión Europea utódjaként létrejött regionális kormányközi szervezet. Célja a latin-amerikai országok integrációjának és fejlődésének előmozdítása.Comunidad de Estados Latinoamericanos y Caribeños proyectará identidad regional

A CELAC-ot 2010. február 23-án a Latin-amerikai és Karibi Csúcs az Integrációért és Fejlődésért ülésén hozták létre a Mexikó Quintana Roo tagállamában lévő Playa del Carmenben. A CELAC első csúcstalálkozóját 2011. december 2-án és 3-án tartották Venezuela fővárosában, Caracasban. A Caracasi Deklarációban kihirdették a közösség hivatalos megalakulását és a tagországok integrációját tűzték ki célul a gazdasági válság ellen.América Latina insiste en la necesidad de integrarse para luchar contra la crisis. Los jefes de Estado que participan en la cumbre de América Latina y el Caribe insisten en la necesidad de blindar el crecimiento de la región, 2/11/2011, El País

A CELAC-ban társuló országok összlakossága több mint 590 millió fő, területe pedig meghaladja a 20 millió négyzetkilométert.

Nyilatkozat A csúcsértekezleten részt vevő 33 kormányfő (mivel egyes országokban a Nemzetközösség feje az államfő) úgy döntött, hogy megalapítják a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségét, mint „sajátos regionális térséget, mely egyesít minden államot. A Riói Csoport és a CALC találkozói a továbbiakban ezen az egységes fórumon jönnek létre, összhangban a két mechanizmus időrendjével; a korábbi megállapodásoknak megfelelően megtartják a 2011-ben Venezuelában és 2012-ben Chilében tervezett csúcstalálkozókat”, fejtette ki Mexikó elnöke, Felipe Calderón Hinojosa.

Amennyiben a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének alkotmányozási folyamata nem fejeződik be, fenn kell tartani egy egységes fórumot, amelyen a térség valamennyi országa részt vesz, hogy így biztosítsák a Riói Csoport és a CALC tagjai számára mandátumuk megtartását.

2023-ban az ENSZ Dekolonizációs Bizottsága konszenzussal jóváhagyta az új határozatot, amely elismeri Puerto Rico elidegeníthetetlen jogát az önrendelkezéshez és a függetlenséghez, és sürgeti az Egyesült Államok kormányát, hogy tegye lehetővé a puerto ricóiak számára politikai jövőjük meghatározását.ONU reafirma el derecho de Puerto Rico a su libre determinación e independencia

Tagállamok

ZászlóTagállamLélekszámTerület(km²)Felségterület(km²)Kontinentálistalapzat (km²)Főváros/okAntigua és Barbuda87 883443110 0894 128Saint JohnArgentin Köztársaság41 191 3592 780 4001 084 386856 346Buenos AiresBahamai Közösség301 79013 940654 715106 323NassauBarbados279 912431186 898426BridgetownBelize372 00022 96635 35113 178BelmopanBolíviai Többnemzetiségű Állam10 426 1601 098 581Sucre és La PazBrazil Szövetségi Köztársaság190 732 6948 514 8773 660 955774 563BrazíliavárosChilei Köztársaság17 094 275756 1023 681 989252 947Santiago de ChileCosta Rica-i Köztársaság4 579 00051 100574 72519 585San JoséDominikai Közösség69 27875428 985659RoseauDominikai Köztársaság10 090 00048 442255 89810 738Santo DomingoEcuadori Köztársaság15 752 135283 5611 072 53341 034QuitoGrenada89 50234427 4252 237Saint George'sGuatemalai Köztársaság14 700 000108 889114 17014 422GuatemalavárosGuyanai Szövetkezeti Köztársaság759 000214 970137 76550 578GeorgetownHaiti Köztársaság9 800 00027 750126 7606 683Port-au-PrinceHondurasi Köztársaság7 793 000112 492249 54268 718Tegucigalpa és ComayagüelaJamaica2 735 52010 991258 1379 802KingstonKolumbiai Köztársaság46 256 9371 141 748928 66053 691BogotáKubai Köztársaság11 242 621110 860350 75161 525HavannaMexikói Egyesült Államok112 322 7571 972 5503 177 593419 102Mexikóváros (Ciudad de México)Nicaraguai Köztársaság5 465 100129 494123 88170 874ManaguaPanamai Köztársaság3 505 81378 200335 64653 404PanamavárosParaguayi Köztársaság7 030 917406 752AsunciónPerui Köztársaság29 885 3401 285 216906 45482 000LimaSaint Christopher és Nevis Államszövetség38 9502619 974653BasseterreSaint Lucia160 14561615 617544CastriesSaint Vincent és a Grenadine-szigetek104 00038936 3021 561KingstownSalvadori Köztársaság5 744 11320 74290 96216 852San SalvadorSurinamei Köztársaság526 000163 270127 77253 631ParamariboTrinidad és Tobago Köztársaság1 299 9535 12874 19925 284Port of SpainUruguayi Keleti Köztársaság3 424 595176 215142 16675 327MontevideoVenezuelai Bolivári Köztársaság29 102 382916 445860 00098 500CaracasÖsszesen583 717 87220 454 918 km²19 329 457 km²3 245 315 km²

Gazdaság right|500px|thumbnail|A Nemzetközi Valutaalap által becsült GDP 2011-ben (millió USD) Jelenleg a latin-amerikai gazdaságban a nagy belső piacnak, a kereskedelmi javak (commodities) exportjának továbbá a javak és szolgáltatások fúziójának köszönhetően nagy növekedés tapasztalható, ami az egész régióban fokozza majd a latin-amerikaiak fogyasztását és ezáltal országai többségében az életminőséget is. Ugyanakkor le kell még küzdeni a régió lakosságának 30%-át érintő szegénységet.

A közel 7 billió dolláros GDP-ből eredő vásárlóereje révén (ebbe beleszámítva az új területeket is) a világszínvonal 3. helyén álló nagyhatalom, továbbá a világ legnagyobb élelmiszer és 3. energia termelője.

Az utóbbi években nagy előrelépéseket tettek politikai, gazdasági és szociális szinten, ez pedig gyakorlatilag mindegyik országban fejlődést hozott magával. Más régiókkal összevetve a hitelképesség kisebb (30%), ugyanakkor a bankrendszer stabil, a viszonylag kis bankok jó tőkeerővel rendelkeznek.

Latin-Amerika legnagyobb gazdasága Brazília 2 293 billió dolláros GDP-vel (2011). Világszinten a 7. helyet foglalja el. Részét képezi a BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) tézisnek, mely szerint 2050-re Brazília nominális GDP-je eléri a 11 366 billió dollárt, az egy főre jutó GDP pedig a 49 759 dollárt, és az Egyesült Államokkal együtt a világ öt legnagyobb gazdasági hatalma között lesz.BRICS, PIB en el 2050.

A második regionális gazdaság Mexikó, 1 658 billió dolláros GDP-vel (2011). Mexikó a világrangsorban a 11. helyen áll és noha nem sorolták a BRICS országok közé, várható, hogy 2050-re a nominális GDP-je eléri a 9 340 billió dollárt (Brazília mögött), az egy főre jutó GDP pedig a 6 349 dollárt évente.

A régió harmadik helyezettje Argentína, 688 milliárd dolláros GDP-vel 22. a világranglistán. Brazíliával és Mexikóval együtt tagja a világ legiparosodottabb és legfejlettebb országait tömörítő G20 szervezetnek. A világ egyik fő élelmiszer exportálója. A régió fő szoftver előállítója.

Az IMF szerint Latin-Amerika negyedik gazdasága Kolumbia 460 milliárd dolláros GDP-vel. 2002 óta átlagban 5,5%-os a növekedés üteme. Tagja a CIVETS államoknak (Kolumbia, Indonézia, Vietnám, Egyiptom, Törökország, Dél-afrikai Köztársaság angol nevéből alkotott betűszó). A dél-amerikai régió sikergazdaságának tekintik, egyrészt a tartósan magas gazdasági növekedés, másrészt a 2008-as gazdasági válsággal szemben mutatott jó reakciói miatt. Különböző források szerint a kolumbiai gazdaság éves növekedési üteme eléri a 6%-ot. Fő exportcikke a kőolaj, amelyből 1 506 millió hordó a becsült készlete, ezt részben az Ecopetrol (14%), részben anonim társaságok termelik ki.

Venezueláé a régió ötödik gazdasága 345 milliárd dolláros GDP-vel (2011). A világ legnagyobb kőolaj és földgáz tartalékaival rendelkezik. 2012-re 5%-os növekedést jósolnak.

A leggyorsabban Peruban nő a gazdaság, átlagosan évi 7,5%-kal, ami az IMF szerint 2012-re elérheti a 9 vagy 10%-ot is. A GDP 299 648 millió dollár (2011).

A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint a térségben az egy főre eső GDP 8 952,55 dollár, míg Chilében 15 260,712 addig Haitin 1 370,202 dollár. Az emberi fejlettségi indexet tekintve a régió országai 2010-ben a vizsgált 158 országból a 45. (Chile) és a 145. (Haiti) helyek között szerepeltek, azóta ez a rangsor változott.

thumb|left|200px|Latin-Amerika legnagyobb tőzsdéjének, a São Paulo-i Értéktőzsdének (BOVESPA) a székháza São Paulóban left|thumbnail|200px|Latin-Amerika második legnagyobb tőzsdéjének, a Mexikói Értéktőzsdének az épülete thumb|200px|left|Az Argentin Nemzeti Bank

Az Egyesült Államokban és Európában kirobbant gazdasági válság 2008 végén sújtott le Latin-Amerikában, a világkereskedelem és a tőkebeáramlás megcsappanása után. A régió gazdasága 2009-ben 1,9%-ot zsugorodott, majd 2010-ben 4,9%-os emelkedést mutatott és a világ egyik leggyorsabban növekvő régiója lett. Ezen túlmenően, különböző multilaterális szervezetek közel 90 000 millió dollárt fektettek be 2009 és 2010 között; a Világbank 35 600 millió dollárt, az IDB 29 500 milliót, a CAF 20 000 milliót, a BCIE 4 200 milliót és a CDB 500 millió dollárt. A multilaterális szervezetek infrastrukturális fejlesztéseket, szociális programokat és kereskedelmi hiteleket finanszíroznak azon túlmenően, hogy fenntartják a bankok likviditását.

Triumvirátus vagy trojka Az ideiglenes (pro tempore) elnökség tisztjét mindig egy triumvirátus vagy trojka tölti be, amelynek tagjai: a pro tempore elnöknek kinevezett állam, továbbá az ezt a szerepet betöltő előző és következő állam. A triumvirátus vagy trojka automatikusan hivatalba lép abban a pillanatban, amikor megválasztják a soron következő CELAC tagországot az ideiglenes elnökség betöltésére.

Gazdasági integráció A régió legnagyobb kereskedelmi tömbje vagy nemzetközi egyezménye, a MERCOSUR-ból és az Andoki Közösségből létrejött UNASUR arra törekszik, hogy kontinentális szinten integrálja a gazdaságot a Latin-amerikai Integrációs Társulás (ALADI) és a SELA államain keresztül. Mexikó az Egyesült Államokkal és Kanadával része az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezménynek (TLCAN). Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua és a Dominikai Köztársaság is kötött érvényben lévő szabad kereskedelmi szerződést külön az Egyesült Államokkal (DR-CAFTA) és külön szerződéseket Kanadával és Mexikóval a CARICOM révén. Bolívia, Kuba, Ecuador, Nicaragua és Venezuela is képez egy különálló blokkot, ez az ALBA-TCP. Dél-Amerikában nagy súlya van a MERCOSUR-nak; tagjai Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay és Venezuela, továbbá társult országok Chile, Kolumbia, Ecuador és Peru. A kontinens déli részén Bolívia, Kolumbia, Ecuador és Peru képezi az Andoki Közösséget, amelynek társult tagjai a szomszédos országok. Végül pedig Chile, Kolumbia, Mexikó és Peru alkotja a Csendes-óceáni Szövetséget, amely mélyíti az integrációt a tagországok között, és igyekszik meghódítani az ázsiai piacot.

Kontinentális kereteken túl Argentína, Brazília és Mexikó az a három ország, amely tagja a G20 csoportnak; emellett Chile, Mexikó és Peru tagja az APEC-nek. Végül egyedül Chile és Mexikó az a két ország, amely része az OECD-nek.

Találkozók és csúcstalálkozók 2010 - Az első CELAC találkozó Mexikóban 2010-ben a mexikói csúcson a latin-amerikai és karibi országok integrációjának elmélyítését tűzték ki célul a „szolidaritás, együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás és összehangolt politikai fellépés” jegyében.

2011 - I. CELAC Csúcstalálkozó Venezuelában

thumb|A CELAC nemzeteinek képviselői a caracasi Teresa Carreño Színházban 2011-ben a szervezet első csúcstalálkozójának megnyitóján thumb|Cristina Kirchner és Dilma Rousseff, Dél-Amerika két legnagyobb gazdaságának a képviselői