A Meteor-barlang 1982 óta Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. 1961-ben történt feltárásakor Magyarország legmélyebb barlangja volt. A térség legjelentősebb, időszakosan aktív víznyelője. A barlang az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része. Az Aggteleki-karszt ötödik leghosszabb barlangja. Bódvaszilas fokozottan védett nyolc barlangja közül az egyik.
Leírás
Az Aggteleki Nemzeti Parkban, az Aggteleki-karszton található Alsó-hegy Bódva-völgy felé néző sziklafalának aljában nyílik. A Meteor-barlang néhol omladékos járatainak befoglaló kőzete középső triász wettersteini mészkő és felső triász hallstatti mészkő. Ebben több helyen perm evaporitos összletet találni. Vízszintes kiterjedése 167 m. A lezárt barlang az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével tekinthető meg.
Az Aggteleki-karszt 5. leghosszabb barlangja, a Baradla-barlang, a Béke-barlang, a Szabadság-barlang és a Vass Imre-barlang után. Bódvaszilas fokozottan védett 8 barlangja közül az egyik, a másik 7 az Almási-zsomboly, a Frank-barlang, a Kopaszgally-oldali 2. sz. víznyelőbarlang, a Kopasz-vigasz-barlang, a Szabó-pallagi-zsomboly, a Széki-zsomboly és a Vecsembükki-zsomboly.
Előfordul a barlang az irodalmában Kisvizestöbri viznyelőn át felfedezett barlang (Bertalan 1976), Kisvizes-töbri-víznyelő (Nyerges 2003), Kis-vizes-töbri víznyelőbarlang (Kordos 1984), Meteor Cave (Kordos 1977), Vörös Meteor-barlang (Nyerges 2003) és Vörös Meteor cseppkőbarlang (Bertalan 1976) neveken is.
Biológia
A Meteor-barlang a jelentős táplálékmennyiségű barlangok közé tartozik tág víznyelőjáratának és a víznyelőkörnyék talajadottságainak köszönhetően. Bajomi Dániel biológiai vizsgálatai során kiemelkedő eredményt ért el, mind a kimutatott taxonok, mind az egyedszám tekintetében. Az Arrhopalites hungaricus intermedius elnevezésű ugróvillás különösen nagy egyedszámban fordul elő. Bajomi két új rákfajt mutatott ki a vizekben: az Elaphoidella pseudojeannelit, illetve az E. meteorit, valamint a Magyarországon új Niphargus tatrensist. 90 állatfaj egyedeit találta meg a barlangban, melyek közül 13 volt valódi barlanglakó.
Kutatástörténet
A Vörös Meteor Barlangkutató Szakosztály tagjai kezdték el a Kis-vizes-töbri víznyelő bontását 1961-ben Dénes György irányításával. A Meteor-barlang első bejárása 1961. augusztus 6-án történt. Első bejárói: Frojimovics Gábor és Kovács György. Útjukat semmi sem gátolta a hatalmas kőtömbök között, míg el nem értek egy mély aknához. A következő napokban a mellettük lévő víznyelőben dolgozó csoport tagjaival együtt hágcsót szereltek be a függőleges szakaszokba. Ennek segítségével egy gigantikus méretű terembe jutottak, amit Titánok csarnokának neveztek el.
A kb. 0,5 km hosszúságban feltárt barlangrendszer további kutatását november 4. és november 9. között folytatták. Winkler Mária 1961. november 8-án egy 12 m-es aknába zuhant a biztosítókötele kioldódása miatt és bár sérülése súlyos volt, hamarosan felépült. A munka és a bejárás eredményeként a rendszer Magyarország akkori legmélyebb barlangjává vált. A 150 m mély Pénz-pataki-víznyelőbarlangot előzte meg. A Meteor-barlang mélységét ekkor 155 m-nek hitték. A legújabb felmérések alapján azonban nem olyan mély a barlang mint gondolták. Ennek az eredménynek az eléréséhez egy 120 órás föld alatti expedíció is hozzájárult 1962-ben. Szentes György a bejutást követő években elvégezte a barlang geológiai vizsgálatát. Az egy km-es hosszt 1963-ban érte el a barlang.
A Kósa Attila által írt, 1964-ben kiadott, A zsombolyképződés kérdéseiről című tanulmányában meg van említve, hogy a barlang feletti területen zsomboly és beszakadás nem található. 1964 tavaszán hidrológiai módszerrel, fluoreszceines vízfestéssel sikerült tisztázni a barlang és az attól 1790 m távolságra, 237 m-rel mélyebb szinten eredő Vecsem-forrás közötti kapcsolatot. Azóta sem sikerült ember számára járható méretű összeköttetést találni közöttük, pedig mindkét irányból próbálkoztak. Lakatos László 1969. november 3-án a Titánok csarnoka alatti részben zuhant le egy hágcsóról. (Súlyos koponyasérülésébe a kórházban belehalt.) 1974-ben a Foton Barlangkutató Csoport elkészítette a barlang fénykép-dokumentációját.
Az 1976-ban befejezett és Bertalan Károly által írt kéziratban szó van arról, hogy az Alsó-hegyen, Bódvaszilason helyezkedik el a Meteor-barlang (Kisvizestöbri viznyelőn át felfedezett barlang, Vörös Meteor cseppkőbarlang). A Bódvaszilasról Szabó-pallagra tartó jelzett turistaút mellett, a Szőlősfej-kertben lévő Kis-vizes-töbörben (víznyelőben), 410 m tszf. magasságban van a barlang bejárata. A patakos karsztbarlang kb. 1 km hosszú és 110–120 m mély. Sok cseppkő, heliktit és gipszkristály van a barlangban, amelynek nagyon fejlett a víznyelője. A kézirat barlangot ismertető része 4 publikáció alapján lett írva. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá az 5400-as (Aggteleki-karszt) barlangkataszteri területen lévő, bódvaszilasi Meteor-barlang.
Az 1976-ban összeállított, országos jelentőségű barlangok listájában lévő barlangnevek pontosítása után, 1977. május 30-án összeállított, országos jelentőségű barlangok listáján rajta van az Aggteleki-karszton, Bódvaszilason található barlang Meteor-barlang néven. Az 1977. évi Karszt és Barlang angol nyelvű különszámában megjelent, The longest and deepest caves of Hungary (December 31, 1975) című közleményből megtudható, hogy az Aggteleki-karszton fekvő, 500 m hosszú, 150 m mély Meteor Cave 1975. december 31-én Magyarország 26. leghosszabb és 6. legmélyebb barlangja. A 27. leghosszabb barlang (Háromkürtő-zsomboly) szintén 500 m hosszú.
Az 1977-ben kiadott és Lénárt László által összeállított kiadványban meg van említve, hogy a Marcel Loubens Barlangkutató Csoport valamikor bejárta. Az 1977. évi Karszt és Barlangban napvilágot látott, Bajomi Dániel által írt tanulmány szerint az utóbbi években csak Bajomi Dániel végzett széleskörű, egy barlangra vonatkozó állattani feldolgozást, amely az 1961-ben felfedezett Meteor-barlangban történt. Innen 90 állatfaj vált ismertté a még nem befejezett vizsgálat eredményeként. 15 Nematoda fajt gyűjtött a barlangban. Közülük a troglobiontnak tekinthető Mylonchulus cavensis fajt érdemes kiemelni. A többi Nematoda faj leginkább euryök állat, amely a felszínen is megtalálható hasonló biotópokban. Tubifex tubifex (gyűrűsféreg), Niphargus tatrensis (felemáslábú rák), Duvalites hungaricus silicensis (futóbogár), Eukoenenia austriaca vagvoelgyii (pókszabású), Porrhomma rosenhaueri (pók), Myianoetus dionychus (atka), az evezőlábú rákok közül Elaphoidella bajomii és Elaphoidella meteori él a barlangban.
Dózsa-Farkas Klára kutatásai miatt lettek ismertek a barlangban előforduló televényférgek, aki a barlangból 3 televényféreg fajt határozott meg. 9 ugróvillás rovarfaj fordul elő a barlangban, pl. az Onychiurus schoenviszkyi, Hypogastrura cavicola, Folsomia antricola és az Arrhopalites hungaricus intermedius. A tanulmányban van egy Magyarország térkép, amelyen a Magyarországon lévő, biológiailag kutatott barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a biológiailag részletesen feldolgozott Meteor-barlang földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült a tanulmány angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Meteor a barlang neve.
Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) az Aggteleki-karszton lévő és 131,7 m mély Meteor-barlang az ország 7. legmélyebb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent összeállítás alapján, 1977. december 31-én Magyarország 28. leghosszabb barlangja az Aggteleki-karszton elhelyezkedő, 1977. december 31-én, 1976-ban és 1975-ben kb. 500 m hosszú Meteor-barlang. A 29. leghosszabb barlang (Szirén-barlang) szintén kb. 500 m hosszú. Az összeállítás szerint, 1977. december 31-én Magyarország 7. legmélyebb barlangja az Aggteleki-karszton elhelyezkedő, 1977. december 31-én és 1976-ban 131,7 m mély, 1975-ben pedig 150 m mély Meteor-barlang. Ez az összeállítás naprakészebb az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál. Az MKBT Meghívó 1978. júniusi számában publikálva lett, hogy az 1978. májusi MKBT Meghívóban napvilágot látott, Magyarország legmélyebb és leghosszabb barlangjai című felsorolásból kimaradt, Aggteleki-karszton lévő Meteor-barlang hosszúsága Lukács László szerint 500 m.
bélyegkép|262px|Lakatos László emléktáblája a Pál-völgyi-barlangban
Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Meteor-barlang az 5400-as barlangkataszteri területen (Gömör–Tornai-karszt és Cserehát hegység) helyezkedik el. A barlangnak 5450/1. a barlangkataszteri száma. Az MKBT Dokumentációs Bizottsága a helyszínen el fogja helyezni, a többi kiemelt jelentőségű barlanghoz hasonlóan, a barlang fémlapba ütött barlangkataszteri számát. A barlangkataszteri szám beütéséhez alapul szolgáló fémlap ugyanolyan lesz mint a többi kiemelt jelentőségű barlang fémlapja.
1982-ben a Vörös Meteor TE Központi Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése (1. §. és 3. §., illetve 5. sz. melléklet) értelmében az Aggteleki-karsztvidéken lévő Meteor-barlang fokozottan védett barlang. Az 1982. szeptember–októberi MKBT Műsorfüzetben meg van említve, hogy az Aggteleki-karsztvidéken található Meteor-barlang fokozottan védett barlang. A felsorolásban a barlangnevek az MKBT által jóváhagyott és használt helyesírás szerint, javított formában lettek közölve. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1982-es Országos Vándorgyűlésén az egyik túracélpont volt.
Az 1984-ben megjelent, Magyarország barlangjai című könyvben részletesen le van írva a barlang. A könyvben van egy Magyarország térkép, amelyen a Magyarországon lévő, biológiailag kutatott barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a biológiailag részletesen feldolgozott Meteor-barlang földrajzi elhelyezkedése. Az országos barlanglistában szerepel az Aggteleki-karszton lévő barlang Meteor-barlang néven Kis-vizes-töbri víznyelőbarlang névváltozattal. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. A könyv elülső borítóján van egy fénykép, amelyen a barlang egyik cseppköves része látható és a kiadványban publikálva lett egy fénykép a Titánok-csarnokáról, valamint egy színes fénykép a barlang cseppköveiről. Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Meteor-barlang néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 4 foglalkozik a barlanggal.
Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 31. leghosszabb barlangja az 5450/1 barlangkataszteri számú, 650 m hosszú Meteor-barlang. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt hosszúsági listában a barlang kb. 500 m hosszú. Szilágyi F. írásbeli közlése a VMTE 1987. évi felmérése alapján, hogy a barlang 600–700 m hosszú. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 9. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja az 5450/1 barlangkataszteri számú, 131,3 m függőleges kiterjedésű Meteor-barlang. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang 131,7 m mély.