Jongdzso koreai király (1694. október 31. – 1776. április 22.) Csoszon huszonegyedik királya volt. I Gum néven született, édesapja Szukcsong koreai király, édesanyja pedig Cshö szukpin.
Csak 26 évesen lett koronaherceg, mivel idősebb féltestvére, Kjongdzsong koreai király követte apját a trónon, de már egészen kisgyerekkorától arra készítették fel, hogy ő is király lesz. Meg is volt az ambíciója, ugyanis már 7-8 évesen megtanulta azt, amit csak 14 évesen kell. Már koronahercegként is ő intézte az állam ügyeit, mivel testvére sokat betegeskedett, így nem tudott érdemben cselekedni az országért.
Uralkodása Bátyja halála után, 1724-ben koronázták meg, és 52 éves uralkodásával ő volt a Csoszon-dinasztia leghosszabb ideig uralkodó királya. A konfuciánus híve volt, apjának méltó utódja, aki legalább annyira zseniális uralkodó volt, mint elődje. Uralkodása alatt virágzott a Koreai gazdaság. Gondoskodott népéről, valahányszor árvíz, vagy természeti katasztrófa sújtott, mindig igyekezett kártérítéssel enyhíteni a földművesek kárán, emellett csökkentette az adókat. Ő maga is önmegtartóztatást tanúsított, kevesebb ételt készíttetett magának, hogy több maradjon az éhező embereknek.
Jongdzso király már koronahercegként is látta, mennyire káros az országnak a Noron és a Szoron frakciók közötti harc, ezért megpróbált ennek véget vetni, mihelyt trónra került. Visszaállította a hadkötelezettségi adót, és olyan más emberek véleményeit is kikérte, például hivatalnokok, tudósok, katonák, de még a parasztok véleményeire is adott. A felére csökkentette a katonai szolgálati adót, ugyanakkor nagyobb volt a halászatra, sóra, hajókra és telkekre kivetett adók szórása. Rendezte a pénzügyi rendszert is, a bevételekre és kiadásokra számviteli rendszert alakított ki.
Soha nem felejtette el, hogy édesanyja által ő is közemberként született, ezért mindent megtett annak érdekében, hogy taníttassa a gyerekeket írásra, olvasásra, valamint a mezőgazdaságra. Ismét készítettek csapadékmérőket, emellett kiterjedt közmunkaprogramot végeztek. A király célja az volt, hogy a konfuciánust és a humanizmust újra megerősítse, viszont erősebb volt az a társadalmi változás, melyet az akkori kor hozott magával, megjelent a társadalmi mobilitás.
A kereskedelem nagymértékben erősödött, központja Hanjang lett. A tőkefelhalmozás, monopólium, nagykereskedelem bővítése a céhes szervezeteknek kedvezett. A kisebb üzleteket a kormány bérelte, engedéllyel árusíthattak a kisebb kereskedők, de őket is beintegrálták a nagykereskedelembe.
A társadalmi helyzettől függetlenül sok arisztokrata és közember kereskedelemből élt meg, így Hanjang a legvirágzóbb város volt a 18. században, ipari várossá nőtte ki magát. Népszerűek voltak a kézműves áruk, valamint a kések, lószőr kalapok, étkezőasztalok, és sárgarézből készült áruk forgalma is különösen nagy volt. Lószőr kalapokat eredetileg csak a jangban arisztokraták viseltek, de ahogy széles körben árusították, úgy viselte szinte mindenki, így szinte eltűnt a jangban osztály megkülönböztetése.
Még a könyvek hamisítása is elterjedt azáltal, hogy egyre többen tudtak olvasni. Ez azt is eredményezte, hogy közkedvelt lett az olvasás, és a nyomtatás is virágzott. Főleg a szatírák és a társadalom-kritikák voltak népszerűek. Egyik példa a Csunjan szerelme, mely egy kiszeng lányáról szólt, és betekintést engedett a kormányzati tisztviselők kapzsiságába és sznobizmusába.
A király nagyra becsülte Pak Munszut, aki védte az embereket a korrupciótól, ő volt a titkos kormányzati ellenőr (암행어사; Amhengosza). Nagy érdeme volt abban, hogy leverte I Indzsa lázadását, és a király nevében az összes korrupt tisztségviselőt letartóztatta.
Fia halála Bár Jongdzso király rendkívül emberséges uralkodó volt, mégis megölette fiát, Szado koronaherceget, mert a Noron frakció elhitette vele, hogy összeesküvést szervez az apja ellen, hogy megölje őt, és a trónra kerüljön. Ezért 1762-ben egy rizsládába záratta, ahol 8 nap éhezés után meghalt. Emellett egyes feljegyzések szerint a koronaherceg a palotában véletlenszerűen gyilkolt embereket, ezért hitte el a király, hogy fia merényletet tervez ellene.
Katolicizmus Jongdzso király volt az első, aki nyíltan felvette a harcot a katolicizmus ellen. A 18. században Ázsiában is elterjedtek a keresztény vallások, Koreában főleg Kangvon és Hvanghe tartományokban gyakorolták a katolikus vallást. 1758-ban a király hivatalosan is törvényen kívülinek nevezte a katolikus vallást, és ördögi gyakorlatnak nevezte.
Halála Később kiderült a király számára fia ártatlansága, ezért posztumusz nevet adott neki, de ez sem segített a lelkiismeret-furdalásán, mely csak még jobban erősítette a demenciás betegségét. Valamint feljegyzések vannak arról is, hogy az idő előrehaladtával egyre keményebb kezű és szigorú uralkodó lett. Emberei közül bárkit, aki nem végezte rendesen a munkáját, kíméletlenül elbocsájtotta posztjukról. Mindezek mellett végig igazságos uralkodó maradt, és az utolsó években is szolgálta népét. 1776-ban, 81 évesen halt meg. Unokája, Csongdzso koreai király követte őt a trónon, akitől féltek a bírósági tisztviselők, ugyanis azt hitték, hogy apja halála miatt bosszút fog állni rajtuk, hiszen ekkor már nyilvánvaló volt, hogy ők akarták az akkori koronaherceg halálát.
Jongdzso királyt a Tonggurung sírhelyen helyezték örök nyugalomra, majd 1805-ben, amikor második felesége meghalt, akkor Kuri városának Vollung (원릉, 元陵) királyi sírhelyébe helyezték át, ahol második feleségével nyugszik. Családja Apa: Szukcsong koreai király (숙종) Anya: Cshö úrnő, szukpin rangú ágyas a hedzsui Cshö klánból. (숙빈 최씨) Hitvesek: Csongszong királyné a talszongi Szo klánból (정성왕후 서씨) Csongszun királyné a kjongdzsui Kim klánból (정순왕후 김씨) csongbin rangú ágyas az I klánból (정빈 이씨) Hjodzsang koronaherceg (효장세자, 1719–1728) Egy név nélküli lány Hvaszun hercegnő (화순옹주) jongbin rangú ágyas az I klánból (영빈 이씨) Szado koronaherceg (사도세자, 1735-1762) Hvaphjong hercegnő (화평옹주, 1727-1748) Hvahjop hercegnő (화협옹주, 1733-1752) Hvavan hercegnő (화완옹주, 1738-1808) küin rangú ágyas a Cso klánból (귀인 조씨) Hvaju hercegnő (화유옹주, 1741-1771) szugi rangú ágyas a Mun klánból (숙의 문씨) Hvarjong hercegnő (화령옹주, 1752-1821) Hvagil hercegnő (화길옹주, 1754-1772)
Posztumusz neve Jongdzso teljes posztumusz neve (siho):
Ábrázolása a művészetekben Mind A királyi ház titkai, mind A korona hercege című történelmi drámasorozatokban látható. A királyi ház titkaiban gyerekként, valamint az utolsó részben királyként szerepel. A gyerek herceget I Hjongszok (이형석) alakította. A korona hercegében már idős királyként látható; I Szundzse (이순재) alakította.
Fordítás
Kategória:1694-ben született személyek Kategória:1776-ban elhunyt személyek Kategória:I-dinasztia Kategória:Csoszon uralkodói