A szlovákiai magyar amatőr színjátszás megerősödése a Csehszlovák Köztársaság megalakulásához köthető, amikor a magyarlakta dél-szlovákiai vidékeken erős műkedvelő mozgalom bontakozott ki új, és már meglévő csoportok – a körülményekhez igazodó – munkájából.Tóth László:A magyar műkedvelő színjátszás Szlovákiában 1918-1939 között Régió Kisebbségtudományi Szemle 1. évf. 4. sz. 145-169. (1990) Ennek múltnak és jelenének a falvankénti feldolgozására 2013-ban az örsújfalui ÉS?! Színház átfogó programot hirdetett A szlovákiai magyar amatőr színjátszás története címmel.Szabó Csilla A szlovákiai magyar amatőr színjátszás története , ÉS?! Színház honlapja (hozzáférés: 2014. január)Tegyük magunkat láthatóvá –Az Őrsújfalui ÉS?! Színház pályázata 2013. október 13. Itt elsősorban azon ma is működő amatőr színjátszócsoportok kerülnek bemutatásra, amelyek története többé-kevésbé feldolgozott és ismert.
Apropó Kisszínpad (Fülek) bélyegkép|A Füleki Gimnázium épülete Az Apropó Kisszínpad Közép-Szlovákia többszörös Nívó-díjas,FÜleki GImnazisták lapja 2012/13 1. szám, 11-12. oldal több évtizednyi folyamatos tevékenységet és színházi múltat felmutató csoportja.Lakoma - Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál 6-7. oldal, 4. szám 2012. december 6-9. A 2011-ig eltelt 20 év alatt több mint 100 diák volt tagja.
1991-ben lelkes gimnazisták alapították, akik színjátszó csoportot szerettek volna alakítani a Füleki Gimnáziumban. A fiatalok rendezőként Szvorák Zsuzsa tanárt kérték fel, aki akkor már rendezett az ottani általános iskolában, és ismerték a Zsibongó kisszínpad (10-14 éves korosztályú) színjátszócsoportjában végzett tevékenységét, mely 1985-1998 között komoly sikereket ért el.Füleki Iskolaújság - KÁÓ a Iam ummm rmá asswipe, 11. oldal; 201l. november.
Első színdarabjuk, Csokonai Vitéz Mihály Özvegy Karnyóné című komédiája volt. Bár a modern köntösbe öltöztetett játékot az akkori bizottság nem fogadta kedvezően – a szöveg túl archaikus volt, a játék túl fiatalos – a közösség jó volt, a diákok tehetségesek, folytatást érdemeltek. Így alakult meg csoportjuk Apropó néven. Első nagy sikerük – már újabb diákokkal, – 1993-ban az országos Ki mit tud? tehetségkutató műsor megnyerése, első nagyobb figyelmet érdemlő darabjuk Karinthy Frigyes Az emberke tragédiája volt.
Fő céljuk elsősorban az irodalmi anyag színesítése lett, ezért minden szövegkönyvet maguk írtak. Balladákat dramatizáltak, tragédiákat jelenítettek meg, szeretettel meséltek a bibliai témákról, tengeri-hántást elevenítettek fel csupa csuhéban, állatokról szóló darabokat írtak. Néhai Dusza István, színikritikus szerint rögtön ki kellett volna nyomtatni is az ilyen úttörő jellegű darabokat. Mint például William Shakespeare Mesteremberek jelenete, Lázár Ervin A Négyszögletű Kerek Erdője, vagy Mátyás király meséi Illyés Gyula, Pilinszky János, Arany János művei, József Attila költészete dramatizálással, parodizálással, átírással. A csoport legtöbbször eljátszott motívuma a szerelem lett. Saját magukról Fulkó lovag és Jó palócokról címmel mutattak be játékot.
Játszottak színházakban, kulturális központokban, de a zsámbéki romtemplomnál, Erdélyben pajtában, vagy Pesten a Lánchíd közepén, a Nemzeti Múzeum kertjében, a Vigadó előtt, a Vörösmarty téren, Pécs főterén, a komáromi Anglia parkban, Szegeden kollégiumban, a füleki várban, Losoncon, Szepsiben, Buzitán, sok falusi vendéglőben vagy előtt, rozzant iskolákban, tornatermekben is. A legfontosabb élményt nyújtani a fiataloknak, közösséget teremteni az iskolában, erősíteni a kötődést a gimnáziumhoz. Büszkék rá, hogy egy-egy bemutató kapcsán megjelennek a régi színjátszók, hogy az „apropósok” még 10-20 esztendő után is emlékeznek a szövegekre, a versekre, dalokra, s persze a bakikra, a háttérben történtekre.
Munkájukat elemzéssel, értelmezéssel Gáspár Kati, Illésné Kósik Andrea, Fero Mráz, Jana Bialová, Kelemen Gábor, Mizser Attila, Énekes István, a Folk LC csapata és Kerekes Éva segítette, és segíti.
Áji színjátszás Áj színjátszásáról nincsenek pontos adatok. Az 1940-es években a hagyományos betlehemezés mellett évente több színdarab is színpadra került,Vargyas Lajos: Áj falu zenei élete , A társadalom 83. oldal - Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, Budapest 1941. többnyire a tanítók szorgalmazására. Így 1949-ben: „A csikós”, „Dada”, „A tanítónő”, „Becsületes juhászlegény”, „A cigány”, „Dódi”, „Figaró házassága”. 1964-ben az akkori fiatalok a környék falvaiban arattak sikert a „Fehér Anna” című dráma előadásával. 1966-ban „A nagy mulatság” című színdarab és „szilveszterre esztrád” műsor került bemutatásra. 1971-ben bemutatták a „Gyűrűs zsidó” című színdarabot. A darabokat Sztupák Imre rendezte.
A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség (CSISZ), majd a Szlovákiai Ifjúsági Szövetség (SZISZ) 1972-től megerősítette a helyi Csemadokot, mely eredményeként Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóját ünneplő, egész estet betöltő műsort szerveztek. Egy évvel később, a Csemadok megalakulásának 25. évfordulója alkalmából ünnepi műsort rendeztek, amelyre igyekeztek feldolgozni az áji népdalokat, hagyományokat. 1975-ben Egri Viktor „Amikor a hárs virágzik” című színdarabját, 1976 februárjában Lovicsek Béla „Végállomás” című darabját mutatták be. Ugyan azon az éven volt Petőfi est, Arany János balladái színpadra feldolgozva, esztrád műsorok, Ady Endre versmondó verseny.
1976. december 25-én Oscar Wilde „A kísértet házhoz jön” című színdarab került bemutatásra, amelyet több mint 9 környékbeli községben mutatták be (Vendégi, Szádalmás, Körtvélyes, Szádelő, Péder, Jánok, Buzita, Tornagörgő, Zsarnó). 1978-ban Zselízen adtak elő a Csemadok tagjai áji népszokásokat, népdalokat, bemutatták, hogy a fonóban hogyan szórakoztak az akkori fiatalok például a „medve tánc” című népjátékkal és egy újabb színdarabbal léptek színre: a Dávid Rózsa "Könnyű a nőknek" című darabbal. A bohózat a márciusi Színjátszó csoportok fesztiválján Péderben az első helyezést kapta a Legjobb darabért, valamint első helyezést a Legjobb női alakításért. 1980-ban a „Fejesek” című színdarabot mutatták be, amely a Fesztiválon harmadik helyezést ért el.
Hivatalosan 1989-ben alakult meg az 'Áji Hagyományőrző Csoport, Árvalányhaj Vegyes Éneklőcsoport.adatbank.sk Csemadok művészeti együttesek: Áji Hagyományőrző Csoport, Árvalányhaj Vegyes Éneklőcsoport , 2004. november 7.
1993-ban, a már 3-4 éve működő Árvalányhaj énekkar vezetője, Kalász Valéria az énekkart kibővítette és folklórosította. Így kerültek feldolgozás alá az Andrásozási népszokások, Aratási ünnepségi szokások, farsangvégi mulatozás és egyéb népi hagyományok. Rejtő Jenő „A jutalomjáték” című bohózatát videoszalagra is rögzítették. 2000 karácsonyi ünnepi műsor alkalmával került színpadra a kultúrcsoport tagjai által feldolgozott „Szentcsalád járás”, ami helyi karácsonyi vallási néphagyományt mutatott be. 2010-ben a Via Nova Ifjúsági Csoport (2007-ben alakult meg civil szervezet) tagjai anyák napja alkalmából a „Hófehérke”, a „Kutyakomédia“ és más rövid bohózatokat adtak elő.
Hetényi amatőr színjátszás bélyegkép|Hetény – Tarczy Lajos Alapiskola A hetényi felnőtt- és iskolai színjátszás létét már egy 1923-as fénykép és korabeli jelmezekBakóné Kiss Katalin, Hardi Tünde, Németh József: Tarczy-nap Hetényben , Tarczy Lajos Általános Iskola - 2013. december 16. is bizonyítják, melyen hetényiek játsszák a Katóka őrmester című darabot. Az 1930-as években a Piros Bugyelláris című darab került színre. 1937-ben került bemutatásra a Cigány asszony férjhez megy a bíró lánya, 1939 farsangján a Bokros uram.
Singer Ödön, akinek szatócsboltja volt, a focicsapaton kívül a színjátszást is támogatta. Háza a hetényi Nagy–tó partján, a mai Tanka ház helyén volt.
A harmincas évek elején az iskolában még hetente egyszer tartottak vallásos, szavalós, éneklős estétek a gyermekeknek. Ezeket az estéket Bordán Kató tanító néni vezette, s Ő vette ki az iskolából a tehetségesebb diákokat egy-egy darabhoz. A háború miatt azonban a színjátszás abbamaradt, és csak az ötvenes évek elején folytatódott.
A kultúrház ekkor a mai Táltos kocsmával szemben volt. A Táltos udvarában pékség is működött. A kultúrház első részében kocsma volt, az épület hátsó részében pedig volt a nagy táncterem a színpaddal ahol a próbákat tartották és még öltözők is voltak. A színdarabokat mindig az őszi betakarítások végeztével kezdték el próbálni. Mindenki megkapta a darab szövegkönyvét, melyet összeolvastak. Bordán Kató és Magdi foglalkoztak a csoporttal, s igazgatták, javították a szöveg hangsúlyozását is.
A darabok kiválasztásához a háború utáni zavaros időszakban be kellett jelenteni, hogy milyen darabot szeretnének játszani, s kikkel. A járási párthivatal kulturális bizottsága által összeállított lista ki volt függesztve a titkárság folyosóján. Engedélyeztetni kellett a darabokat és a szereposztást is. A falu tiszteletes asszonyának helyzete pedig igazán nem volt könnyű. A papok tevékenységét betiltották a háború után, sem Ők, sem családjaik közszereplést nem vállalhattak. Zsemlyéné tiszteletes asszony minden darabban úgy szerepelt hivatalosan, mint súgó, de természetesen ettől sokkal fontosabb feladatokat látott el. Ő is egyfajta művészeti vezető volt. A kész darabokat először a Magyar Területi Színház által küldöttek színészeknek kellett bemutatni, akik véleményezték a darabot, s esetlegesen további tanácsokat adtak.
A járás falvai a hetényiek előadásában a következő darabokat láthatták: Piros Bugyelláris, A Csikós (1954, rendező: Herdics János, Bordán Kató), Fehér Anna, Liliomfi (1956), Visszahív a tanya, Gül Baba (1956, rendező: Bordán Kató), Lidérc fény (1961, rendező: Újváry László), Dódi (1965, rendező: Bordán Katalin, Tarics János), Ez aztán a meglepetés (1972, rendező: Bordán Katalin, Konrád József), Kincskeresők (1957, rendező: Vojtka Pál), Senki fia (1964, rendező: Bordán Katalin), Baj van a szerelemmel (1962, rendező: Bordán Katalin), Szeretve mind a vérpadig (1975, rendező: Bordán Katalin), Gazdag szegények, Húsz év múlva, Cseresznyevirág, Az öreg halász és a tenger (1966, rendező: Dékány György), Emberi hang (1970, rendező: Dékány György), Perlő ének (1971, rendező: Dékány György). A darabok többségét a Csemadok égisze alatt rendezték meg, melyek közül a legnagyobb sikert a Gül baba énekes zenés darab aratta, melyet akkor a Béke Zenekar kísért.
A Csikós (1954) című darab érdekessége a díszlet ötletességében rejlik. Az 50-es évek elején ventilátora csak a péknek volt, aki már kora hajnalban sütötte a friss kenyeret, s a kemence mellett ott fújta a ventilátor a hideg levegőt. Ezt kérték kölcsön a színjátszósok. A ventilátor előlapját lecserélték koszorú alapra, arra kötöttek piros szalagokat, melyeket lengetett a gép, ezzel imitálva a tüzet. Szintén az ötvenes években került bemutatásra a Liliomfi című darab, mely érdekessége, hogy a bevételekből a focicsapat számára vásároltak mezt.
A középiskolásokat az 1970–80-as években a Csokonai Irodalmi Színpad fogta össze. Csokonai nevének felvétele kézenfekvő volt, hiszen Hetényben élt a híres költő legnagyobb szerelme és egyben múzsája is – Lilla, aki a református pap felesége volt. Természetesen a szerelem csak plátói volt, melynek eredményeként gyönyörű versek születtek. bélyegkép|balra|Hetény – a községi zászló a községi hivatal épületén A Csokonai Színpad mozgatórugói Lucza Imre és Lucza Sára voltak, akik felkérték Kis Péntek Józsefet, hogy segítse a színpadosok munkáját és akinek rendezésében olyan darabok kerültek színre, mint az Amerikai párbaj, a Hamlet, a Primadonna, a Búcsú a csodáktól, az Itteni színjáték és a Finálé. Szalai Miklós is jeleskedett rendezésben, többek közt Vörös Lajos főszereplésével láthattuk a Robinson című darabot. Ezek a színpadi játékok segítették hozzá Vörös Lajost és Rancsó Dezsőt, hogy sikereket arassanak a világot jelentő deszkákon, s elismert színészek legyenek Komáromban és Budapesten.