Komoly Ottó, 1931-ig Kohn Ottó;A Belügyminisztérium 1931. évi 198500. sz. rendelete. MNL-OL 30798. mikrofilm 437. kép 2. karton. אוטו קומוי (Budapest, 1892. március 26. – Budapest, 1945. január 1.) magyar cionista politikus, mérnök. A magyarországi holokauszt idején kiemelkedő szerepe volt a budapesti gettó ellátásának megszervezésében és több ezer üldözött személy, többségében szüleiktől megfosztott zsidó gyermek életének megmentésében.

Élete Apja, Kohn Dávid (1863–1930) a szerveződő magyarországi cionista mozgalom egyik jelentős alakja volt, részt vett az 1897-ben Bázelben megrendezett első cionista kongresszuson.Randolph L. Braham i. m. 1071. oldal. 1906-ban Dömény Lajossal együtt alapította a Vívó és Atlétikai Club (VAC) nevű zsidó sportegyesületet.

Komoly Ottó érettségi után a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult, amikor 1914-ben bevonult katonának. Részt vett az olaszországi hadszíntéren folyó harcokban, közben századossá léptették elő. 1916-ban megsebesült, ezután tartalékos állományba helyezték és kitüntették (Signum Laudis 2. fokozat). Tervezőirodát nyitott Budapesten, családi házakat tervezett. Egyik jelentős munkája az Átrium-bérház (Budapest II. Margit krt. 55.), amelynek egyik statikus tervezője volt. 1933-ban jelent meg Hogyan készül az én házam című tanulmánya.

Elsőként fordított magyarra Herzl Tivadar-könyvet, 1916-ban (Ősi föld – új hon; Altneuland).

1919-ben Budapesten, még Kohn Ottó néven jelent meg első könyve, A zsidó nép jövője, melyben a diaszpórában élő zsidóság helyzetét elemezte és kivezető útnak az Izrael földjén való összeköltözést jelölte meg. 1940-ben a Magyar Cionista Szövetség elnökhelyettesévé, a következő évben pedig elnökévé választották. 1942-ben Kolozsváron jelent meg második könyve, a Cionista életszemlélet.

Az 1940-es években építészmérnökként dolgozott, de a zsidótörvények miatt munkáit keresztény vállalkozók neve alatt végezte. Több megrendelést kapott háztulajdonosoktól földalatti bunkerek tervezésére.

1943 elején az akkor alakult budapesti Segélyező és Mentőbizottság elnöke is lett. Ebben a minőségében fontos szerepet játszott a náci üldözés elől Magyarországra menekült cseh, szlovák és lengyel zsidók ellátásában, menekítésében, majd a budapesti zsidó közösség segítésében. Igaz, hogy „mind a Cionista Szövetségben, mind a Mentőbizottságban Kasztner Rezső háttérbe szorította őt.”Randolph L. Braham i. m. 1072. oldal. (Kasztner Rezső forma szerint helyettese, illetve ügyvezető volt.)

1944. március 19. után A zsidóellenes törvények hatálya nem terjedt ki a háborús kitüntetéssel rendelkező zsidókra, így az ország német megszállása után bevezetett kényszerintézkedések rá nem vonatkoztak, sárga csillagot sem kellett viselnie. Mozgásszabadságát kihasználva és Kasztnerrel együttműködve teljesen átadta magát a zsidóság megsegítésének. Részt vett a semleges Svájcba indítandó úgynevezett „Kasztner-vonat” utaslistájának összeállításában (lánya is ezzel a vonattal hagyta el az országot). Míg Kasztner elsősorban a németekkel egyezkedett, Komoly Ottó a „magyar vonalon” dolgozott.

Állandó kapcsolatban állt több közéleti vezető személyiséggel. A deportálások leállítása (1944. július 7.) után tárgyalt zsidóellenes felelős beosztásban lévő tisztségviselőkkel, köztük Ferenczy Lászlóval is. „Július-augusztusban Komoly minden erejével igyekezett megakadályozni, hogy a budapesti zsidókat a német követeléseknek megfelelően a fővároson kívül eső táborokba gyűjtsék, ahogy azt a magyar csendőrség is kívánatosnak tartotta”, mert joggal tartott attól, hogy így könnyen deportálhatnák őket.Randolph L. Braham i. m. 1073. oldal. Ez a terv végül nem valósult meg.

1944 szeptember elején, amikorra Komoly Ottó már a központi zsidó tanácsnak is tagja lett, a Nemzetközi Vöröskereszt magyarországi megbízottja, Friedrich Born kinevezte a gyermekek védelmére létesített A-szekció vezetőjének. (Az azonos céllal alakított B-szekciót Sztehlo Gábor evangélikus lelkész vezette). Budapesten több gyermekotthont alakítottak ki, tartottak fenn, láttak el élelemmel, melyek a Vöröskereszt védelme alatt álltak. A védelem a zsidó személyzetre is kiterjedt.

A nyilas hatalomátvétel után A nyilas korszak idején előfordult, hogy az A-szekció egyszerre 35 épületre, több mint 5000 gyermekre és 550 alkalmazottra felügyelt. Számos ideiglenes zsidó „kórház” (inkább csak kórháznak nevezett orvosi segélyhely) is hozzájuk tartozott, a budapesti gettó ellátásában is nagyon fontos szerepük volt. Közben nagy mennyiségben állítottak ki Vöröskereszt-igazolványokat és védleveleket, melyek részleges mentességet biztosítottak a budapesti zsidó lakosok munkára vezénylésével, deportálásával szemben.

„Amikor a szovjet csapatok bekerítették Budapestet, a zsidó vezetők többsége elrejtőzött. December 28-án Komoly beköltözött a Ritz Szállóba, ahol a Nemzetközi Vöröskereszt megbízottja, Hans Weyermann lakott, hogy állandó összeköttetésben maradhasson vele… 1945. január 1-jén három nyilas a Városház utcai nyilas házba hurcolta. Bár Weyermannt biztosították afelől, hogy Komolynak nem esik bántódása, többé senki nem látta élve. Személyében a nyilasok a magyar zsidóság egyik legkiemelkedőbb és leghősiesebben helytálló alakját gyilkolták meg.”Randolph L. Braham i. m. 1075. oldal.

Emléke

bélyegkép|300 px|Komoly Ottó emléktáblája a Zsidó Múzeumban

A háború után, 1947-ben a köztársasági elnök posztumusz Szabadság-emlékérem kitüntetésben részesítette, melyet Izraelben élő családjának adtak át. Lánya, Fürst-Komoly Lea Tel-Avivban könyvtáros volt, 2007-ben hunyt el.

2013-ban a holokauszt emléknapján Izraelben is posztumusz kitüntették Komoly Ottót, a kitüntetést unokája vehette át.

Születésének 130. évfordulója alkalmából, 2022. március 26-án egykori lakóhelye, a budapesti Scheiber Sándor utca 3. szám alatti épületen, emléktáblát helyeztek el tiszteletére. Az avatáson jelen volt Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Erőss Gábor, budapesti VIII. kerületi alpolgármester, Komoly Tamás, Komoly Ottó unokaöccse, az emléktábla elhelyezésének kezdeményezője, Vajda Károly, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektora és Jakov Hadas-Handelsmann, Izrael Állam nagykövete.

Az izraeli Jád Nátán nevű helység Komoly Ottóról – akit Nátán Zeév néven jegyeztek be a hitköz­ségi anyakönyvbe – kapta a nevét, Haifán és Netanyán pedig utcát neveztek el róla (Rehov Nátán Zeév Komoj).

Magyarul megjelent művei Kohn Ottó: A zsidó nép jövője; Jövőnk, Bp., 1919 Kohn Ottó: A bolthéjrendszerű tetőszerkezetek; Otthon Ny., Bp., 1931 Hogyan készül az én házam? Amit minden építtetőnek tudnia kellene; Vajna, Bp., 1933 Cionista életszemlélet. Kísérlet a pozitív zsidó hivatástudat természetrajzához; Magyar Cionista Szövetség, Kolozsvár, 1942

Jegyzetek

Források

A Magyar Elektronikus Könyvtárban olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013)

További információk Szarka Zsuzsa: Komoly Ottó és a cionista hősök Nurit Eldar, Tóth Sándor: Egy elfeledett cionista embermentő – Komoly Ottó. Restancia, 2020. szept. 26. Lőwy Dániel: A téglagyártól a tehervonatig. Kolozsvár zsidó lakosságának története. Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh, 1998 Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-

Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Magyarországi politikusok Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:1892-ben született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Meggyilkolt magyar politikusok Kategória:A Signum Laudis kitüntetettjei