1945 után Európában egy új közmegegyezés formálódott. A nyugati világ meghatározó, véleményformáló erői a szélsőjobboldali antiszemitizmus minden megnyilvánulását elítélték, amelynek a legszélsőségesebb formáit büntetik is. A második világháborút követően nem volt megfigyelhető a klasszikus értelemben vett antiszemitizmus Magyarországon sem. Ennek egyik fő oka az volt, hogy a szocialista és kommunista politikai elit az antiszemitizmust az ellenségnek tekintett fasiszta-hungarista ideológiával kötötte össze, és ennek megfelelően a 2. világháború után minden ehhez köthető irodalmat igyekezett megsemmisíteni. A Kádár-rendszerben – ellentétben a keleti blokk országaival – nem fordultak elő a zsidóság kivándorlását előmozdító anticionista kampányok.

Tekintettel a holokausztra és a zsidóság helyenkénti (Izrael vagy a nyugati világ felé mutató) migrációjára, napjainkban Magyarországon található Kelet-Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége. Másrészt a rendszerváltást követően egyes elképzelések szerint számottevő zsidó reneszánsz zajlott,Papp Richárd: Van-e zsidó reneszánsz? Kulturális antropológiai válaszlehetőségek egy budapesti zsidó közösség életének tükrében. Múlt és Jövő Kiadó, 2005. mely magában foglalta a zsidó identitás hangsúlyozottabb felvállalását, egyes körökben a zsidóság nem csupán vallási, hanem nemzetiségi meghatározását,Népszabadság Online – Én is magyar zsidó vagyok! NOL, 2011. szeptember 19. végezetül az egyes véleményformálók által zsidó nacionalizmusként emlegetett irányzat megjelenését.Tamás Gáspár Miklós: Új zsidó nacionalizmus. NOL, 2001. november 17. A fentiek ellenére a magyarországi antiszemitizmust elsősorban társadalmi és gazdasági okokra vezetik vissza, miközben alábecsülik az egymással konkuráló identitások jelentőségét, hiszen a zsidóság csoporttudatának a Kádár-korhoz képest hangsúlyozottabb felvállalása is kiválthatott unszimpátiát.

1989-ben, a rendszerváltáskor, vagyis a kommunizmusból demokráciába való átmenet és az ehhez kapcsolódó szólásszabadság megjelenésének következtében antiszemita hangok is felbukkantak a közbeszédben. A jelenség magyarázatára több lehetséges elmélet született: a gyors gazdasági és szociális változások okozták az antiszemita nézetek terjedését, vagy az addig rejtett zsidóellenesség került felszínre a szabadságjogok érvényesülésének következményeként. Egyes baloldali magyarázatok az ideológiai, kulturális és emlékezetpolitikai szempontok helyett az un. neokapitalizmus során megjelenő szociális-gazdasági problémákra adott reakcióként értékelték az antiszemitizmust, más elképzelések bűnelkövetőkre és áldozatokra osztották a társadalmat.

A posztkommunista időszak antiszemitizmusa a közélet perifériáján jelentkezett; a szélsőjobboldal, illetve radikális jobboldal a nyomtatott sajtó eltérő politikai kötődése miatt a kilencvenes években kevés helyen hallatta a hangját,Kérdéses, hogy eszmetörténeti vagy politikaelméleti szempontból beszélhetünk-e egységes irányzatról. A politikai irányzathoz sorolható könyvek jelentős része az 1944–1945-ös emigráció kiadványainak utánnyomása volt, miközben a magukat radikális jobboldaliként meghatározók a Horthy-korszak politikáját, annak jobboldali ellenzékét, továbbá a Kádár-korban megtűrt intellektuális erőként működő, jelentős részben baloldali népieket is feltüntethették szellemi örököseik között. a kétezres évekbeli megerősödésük pedig sokkal inkább az internetes oldalaknak köszönhető. A közéletben részt vevő kommunistaellenes értelmiségiek (mint például Csurka István) által vezetett fórumoknak tulajdonítottak antiszemita tendenciákat. A zsidóság és a kommunizmus összekapcsolása mellett megjelent a holokauszt relativizálása vagy teljes tagadása is, és a pénzügyi válsággal párhuzamosan pedig újra megjelentek a „zsidó bankszektorra” vonatkozó utalások. A nyugati baloldal iszlámbarát és Izraellel szemben kritikus hangját Magyarországon a radikális jobboldal képviseli. Egyes felmérések szerint ugyanakkor a zsidó összeesküvést valósnak tartók baloldaliak aránya nem marad el sokkal a Jobbik szavazóitól.A Jobbik táborában továbbra is erős az antiszemitizmus. Political Capital blog, 2014. július 4.

Egyes vélemények az 1990-es évek eseményeivel szemben az etnikai és vallási kisebbségekkel szembeni agresszió növekedésével számolnak. A 2010. áprilisi országgyűlési választásokon a szavazatok 17%-át megszerző Jobbik és a hozzá kötött szubkultúra kritizálásával szemben tény, hogy a jobbközépnél radikálisabb politikai erők sohasem váltak Magyarországon kormányzati tényezővé. További tény, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban a radikális nacionalista szervezetek aktívabbak és korlátozás nélkül működhetnek.Gárdák körgyűrűjében Magyarország. Magyar Nemzet, 2007. szeptember 10.

Elemzések Adatok 1994 és 2006 között a felnőtt lakosság 10-15%-a volt előítéletes a zsidókkal szemben. Az antiszemitizmusra rájátszó érzelmeket politikai célokra is felhasználták: a zsidóellenes hangok jellemzően a választási években növekedtek meg, hogy aztán a választásokat követően a korábbi szintjükre essenek vissza. A trend 2006-ban változott meg, 2009 óta a kutatások az előítéletek folyamatos növekedését mutatják.

+ Antiszemita vélemények támogatottsága, 1994-2021 % Év 1994 1995 2002 2006 20112021 A zsidó értelmiség irányítja a médiát és a kulturális életet Teljesen egyetért 12 - 13 12 14 - Egyetért 18 - 21 19 21 - Létezik egy titkos zsidó hálózat, ami a politikát és a gazdaságot irányítja Teljesen egyetért 9 - 8 10 14 - Egyetért 14 - 14 17 2039 A legjobb az lenne, ha a zsidók elhagynák az országot Teljesen egyetért 11 5 5 3 8 - Egyetért 12 5 6 7 1221 Bizonyos területen korlátozni kéne az ott dolgozó zsidók számát Teljesen egyetért 8 - 3 5 7 - Egyetért 9 - 9 10 1226 Jézus keresztrefeszítése a zsidók megbocsáthatatlan bűne Teljesen egyetért 15 23 8 8 9 - Egyetért 11 23 9 12 1226 A zsidó nép szenvedése Isten büntetése Teljesen egyetért 12 17 7 7 5 - Egyetért 12 17 10 7 9 - A zsidók hajlamosabbak gyanús üzelmeket használni annak érdekében, hogy elérjék, amit akarnak Teljesen egyetért - - - 8 9 - Egyetért - - - 13 17 - A magyarországi zsidók lojálisabbak Izraelhez, mint Magyarországhoz Teljesen egyetért - - - 8 12 - Egyetért - - - 15 15 -

A Rágalmazás Elleni Liga (Anti-Defamation League, ADL) nevű zsidó szervezet 2012 januárjában végzett felmérése szerint tíz európai országban - köztük Magyarországon is - zavaróan magas az antiszemitizmus szintje. Az adatok szerint 63% volt azon emberek aránya, akik „valószínűleg igaznak” minősítettek 4-ből legalább 3 antiszemita sztereotípiát. Ugyanezen emberek aránya 2009-ben 47%, 2007-ben pedig 50% volt. „Magyarországon, Spanyolországban és Lengyelországban az antiszemita hozzáállás aránya kiemelkedő, és a politikai, civil és vallási vezetők komoly válaszáért kiált” - mondta Abraham H. Foxman, az ADL nemzeti igazgatója. Abraham H. Foxman véleménye szerint „a zsidókról negatív nézeteket vallók magas aránya zavaró. A kommunizmus leomlása után azt reméltük, hogy a hasonló antiszemita hozzáállás visszahúzódik, és nem növekszik”.

Társadalompszichológiai elemzés A kutatók megosztottak abban a kérdésben, hogy a posztkommunista antiszemitizmus – ami a Nyugat-orientáltság és a különállást preferáló nacionalizmus közötti szakadék hátterében áll – vajon valóban a politikai mozgósítás kulcsszereplőjévé váló kulturális jelszó lett-e Magyarországon. Ha szélesebb körben vizsgáljuk a történelmi zsidóság szerepét az „elnyugatiasodásban”, Karády Viktor szerint a zsidókhoz való viszony az egyik fő forrása a jelenkori ideológiai megosztottságnak. Ezzel szemben Kovács András szociológus szerint nem csak az antiszemiták arányának növekedésére fontos felhívni a figyelmet, hanem a nézeteiket politikai kontextusba ágyazókra is. Kovács szerint a kortárs antiszemitizmus – mellyel a Jobbikot hozza összefüggésbe – nem változott az elmúlt évtized során; bizonyos gondolkodásmódok, mint az idegengyűlölet szorosan összefüggnek az antiszemitizmussal, jelezve annak befolyását. Sőt, korábbi kutatások kimutattak némi összefüggést az antiszemitizmus, valamint a demográfiai és gazdasági mutatók között is, a különböző régiókban tapasztalható nehézségek és a Jobbik támogatottsága korrelál. Ezek a kimutatások vezettek Kovács azon feltételezéséhez, mely szerint az antiszemitizmus a szélsőjobboldaliságnak következménye és nem magyarázata; ezen elképzelés az antiszemita nyelvezet elutasítóit a jelenlegi politikai intézmény támogatóiként interpretálta. Az antiszemita diskurzustól függetlenül érdemes felhívni arra a figyelmet, hogy a politikailag korrekt megfogalmazás az „inkorrektnek” minősített gondolatok elfojtásához vezethet, a problémákat elkendőző „hallgatási spirálba” húzva a közbeszédet.Szerecz György: Beszédpótcselekvés . In: Kontextus – Filológia – Kultúra. (Tanulmányok). Konferencia-jegyzőkönyv, , 47–55. oldal.Sz. Hegedűs Rita: Gondolatfoszlányok a PC, a megbélyegzés és a pszeudofaj kapcsolatáról. In: Kontextus - Filológia - Kultúra. (Tanulmányok). Konferencia-jegyzőkönyv, , 69–75. oldal.

A szociálpszichológia jelenlegi modellje alapján megvizsgálva a zsidóellenes előítéleteket a mai Magyarországon,Három lehetséges mód van az előítéletek megmagyarázására: Személyiség – E szerint az elmélet szerint az előítéletek mélyen pszichológiai folyamatokba vannak beépülve – tudatosan és a tudat alatt. A megfelel ennek a megközelítésnek, hogy a tekintélyelvű személyiségek különösen hajlamosak elfogadni az általános rasszista antiszemita attitűdöket. Szocializáció – Ez az elmélet nem a pszichoanalitikus alapokra épít, hanem az előítéleteket mint tanult magatartásformát értelmezi. Csoport konfliktus – Ez az elmélet az előítéleteket csoportok közti képzelt vagy valós konfliktusok eredményének írja le. A modell szerint e három elmélet egymást kiegészítik és nem kizárják. Bojan Todosijevic és Enyedi Zsolt – a Theodor Adorno által létrehozott F-skálára építve – az alábbiakat állapították meg: Az antiszemita magatartás egymástól függetlenül, hozzátevőlegesen egyenlő arányban kapcsolódik a tekintélyelvűséghez és a szülők magatartásához. A tekintélyelvűség tűnik a legfontosabb meghatározó tényezőnek mind a szülők, mind a gyerekek antiszemita magatartásában. A társadalmi mobilitás az antiszemitizmus növekedéséhez vezethet.

Antiszemitizmus a szubkultúrában