Zsigmond Ede [Edus] (Pestszenterzsébet, (ma Pesterzsébet); 1916. május 18. – 1944) egy pesterzsébeti proletár család legkisebb gyermeke, kommunista magyar költő, író és újságíró, okleveles magyar-német szakos középiskolai tanár, ám munkássága miatt sohasem alkalmazták; a magyar líra egyik képviselője. Alkotásaira leginkább a társadalmi intolerancia és a fasizmus elleni, a humanizmus melletti kiállás jellemző. 1944-ben a Szovjetunió területén nyoma veszett munkaszolgálatosként.
Élete Egy pesterzsébeti munkástelepen látta meg a napvilágot, apja és nagyapja is a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémműveknél dolgozott. A kései gyermeket családja értelmiséginek szánta, ezért szülei és testvérei áldozata árán, és egy pesti gimnáziumba lett beíratva.
Itt ismerkedett meg a gyermek Zsigmond Ede nyelvekkel, irodalommal. Tizenkét éves korában már rímeket faragott, és szavalt. A gimnázium mellett házitanítói állást — mint sok más költő-kortársa — és alkalmi munkákat vállalt. Keresetéből haza adott a családnak, valamint a későbbiekben finanszírozta belőle beiratkozását a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemre (ma Eötvös Loránd Tudományegyetem). Az egyetemen kapcsolatba került titkosan működő szervezetekkel, melyek ideológiájukban jelentősen eltértek a korabeli Bethlen-kormányétól, ezért csak illegalitásban működhettek. A társaság magánlakásokon és olcsó kávéházakban gyűlt össze, ott ütköztette véleményét a világról, ideológiákról, politikáról. A kávéházakban és kifőzdékben összegyűlt társaság ideális volt, hogy a fiatal költő kibontakozhasson; Zsigmond Ede többször tartott előadást munkásoknak a Vasas székházban, valamint Ságvári Endre révén kapcsolatba került az KMP-vel; később belépett a Szociáldemokrata Pártba. bélyeg|bal|215px|Zsigmond Ede feleségével A fiatal Ede megtört József Attila halálhírére, és egy zaklatott hangvételű verssel adózott a költőtárs felé (József Attila meghalt), mely az 1938-ban önerőből megjelentett verseskötetben is helyet kapott. Verseiben a humanizmus, a békevágy és az antifasizmus kavarog. Emiatt a feloldhatatlan kettős érzés miatt választotta a költő a sokat mondó Elszántan és szelíden címet verseskötetének, melyet egy, a kötetben található vers is visel.
A költő megszerezte a magyar-német szakos képesítést, de sohasem alkalmazták tanárként. Tehetős családok gyermeke mellett volt házitanító, majd a Népszavánál kapott állást külsős munkatársként; itt jelent meg verseinek java része, továbbá helyet kaptak művei a Szép Szó és a Magyar Csillag folyóiratokban is, valamint 1942-ben megjelent a Márciusban Petőfi Sándorról írt nagyobb tanulmánya (Petőfiről).
Az úgynevezett külföldi honos zsidókat 1941-ben deportálták Magyarországról. Szüleit, mint "nem magyar állampolgárokat" elhurcolták otthonukról Zsigmond Ede távollétében. A Kamjanec-Pogyilszkij-i tömegsírba lőtték őket harmincezer áldozattal együtt. Zsigmond Ede is erre a sorsra került volna, ám mikor szüleit elhurcolták a pesterzsébeti lakásról, a fiatal költő nem tartózkodott otthon. 1941 júliusától szeptemberig Mezőkovácsházán bujkált barátoknál és rokonoknál a fasiszták elől.
1943-ban behívták munkaszolgálatosnak, 1944-ben a keleti fronton nyoma veszett. Utolsó versét távol az otthonától írta, az Adj erőt! címet viseli. A kéziratot Komlós Aladárnak küldte haza.
Utóélete 1961-ben barátai felkutatták régi kéziratait, és egy posztumusz kiadást szerkesztettek az elhunyt költőnek. A kötet mindössze 950 példányban került ki a nyomdából.
1966 augusztus végén leplezték le emléktábláját Budapesten, melynél Vészi Endre mondott beszédet.
1968. június 30-án a Hungaroton lemezkiadó vállalat kiadta a Magyar költők című sorozatának 40. tagjaként – vinyl lemezen – 3 versét. A versek a Hazajött az apám (előadja: Koncz Gábor), a József Attila meghalt (előadja: Kohut Magda), és az Elszántan és szelíden (előadja: Horváth Ferenc) címeket viselő alkotások voltak.
1969-ben Bálványos Huba egy litográfiát készített az Emlékezés koránkelő lányokra c. verséről/ből, ugyanezen címmel.
1992 februári és 2013 július-augusztusi Ezredvég számokban megjelent Zsigmond Ede több verse. Előbbiben a Cirkuszban és az Alany címet viselők, melyek a posztumusz kötetben is megjelentek, utóbbiban a A diktátor dala, mely 1934-ben íródott és 1938-ban helyet kapott az Elszántan és szeliden kötetben.
Költészete Zsigmond Ede költészetének témáját meghatározta a pesterzsébeti környezet, a korabeli Magyarországon növekedő gyűlölködés, a fasizmus térhódítása, valamint a háború.
Róla írák Elszántan és szelíden című verseskötetéről Első és egyetlen – 1938-ban megjelenő – verseskötetéről ír a Pester Lloyd, valamint több irodalmi személy is értekezik róla, többek között: Radnóti Miklós, Kárpáti Aurél, Gedő Gyula, Németh Andor.
Radnóti Miklós kritikája Radnóti kemény kritikával illeti, a költő alapanyagát igénytelennek tartja, és erre példának a Vigyázz! című verset hozza.
Mégis, Radnóti látott fantáziát a költő megjelent műveiben. Kritikájában többször kihangsúlyozza, hogy a kötet Zsigmond Ede első megjelenése – a költő 22 éves volt kötete megjelenésekor -. Költőtársa haladást, felfelé ívelő pályát vélt felfedezni Zsigmond Ede műveiben, párat a kritika végén ki is emelt (Hazajött az apám, Csoportosulj a tieiddel!, József Attila meghalt, Halott a házban, Elszántan és szelíden), mert szerinte egészükben is szépek, jól szerkesztettek, nemes mozdulatúak és rokonszenvesek.
Kárpáti Aurél kritikája Kárpáti Aurél közvetlen, őszinte, ennek ellenére érzékeny, riadt lelkű költőnek tartja, egy melanchólikus lázadónak, akin korának minden sebe átsajdul és mélyen átérzi embervoltát. Szerinte e kettősséget takarja kötetének címe is, az Elszántan és szelíden.
Kiemeli a kötetből többek között a kötet címversét (Elszántan és szelíden), a Tengerszem, Erdőben este, Vigyázz, Diktátor dala c. költeményeket; legszebbnek tartja az Éjjel című verset, míg a legemlékezetesebbnek a Számadás előtt címűt.
Megjelenései Életében megjelent kötete Elszántan és Szelíden (1938)
Posztumusz kötete
Elszántan és Szelíden : versek (1961)
Antológiákban
Hazám c. verse, 3. old Kritika: Gosztonyi Lajos, Népszava, 1940, 209. szám, 12. old
Üzenet c. verse, 91. old Kritika: Szerdahelyi Sándor, Népszava, 1943, 3. szám. 14-15. old
Petőfiről c. tanulmánya, 76-82. old Kritika: Losonczy Géza, Népszava, 1942, 72. szám. 13. old
Ereszkedj mélyre c. verse, 33-34. old
Kóbor kutya c. verse, 307-308. old
A diktátor dala c. verse, 493-494. old Hazajött az apám c. verse, 494-496. old
Az alázat ellen c. verse, 276-277. old
A diktátor dala c. verse, 553. old Hazajött az apám c. verse, 554-555. old
József Attila meghalt c. verse 253-256. old
A diktátor dala c. verse 491. old Elszántan és szeliden c. verse 491-494. old Hazám c. verse 494-495. old Adj erőt c. verse 496-500. old
Csoportosulj a tieiddel c. verse 145-146. old A diktátor dala c. verse 165. old Elszántan és szeliden c. verse 200-202. old Türelem c. verse 263-265. old Négy strófa c. verse 267. old Béke c. verse 380. old Költő c. verse 430. old Romok közül c. verse 445-446. old Nem engedték… c. verse 447. old Adj erőt! c. verse 543-546. old
A diktátor dala c. verse 719. old Hazajött az apám c. verse 719-721. old Csoportosulj a tieiddel! c. verse 721-722. old
Hazajött az apám c. verse 493-494. old
Cirkuszban c. verse Alany c. verse
A diktátor dala c. verse
Sajtóban Novellái
Lázár úr élt c. novellája (1938, 18. szám; 20. oldal) A mosónő fia c. novellája (1938, 121. szám; 16. oldal) Fűszerüzlet c. novellája (1938, 166. szám; 16. oldal) Tolvaj c. novellája (1939, 61. szám; 28. oldal) Egyedül c. novellája (1939, 187. szám; 6. oldal) Két tucat olló c. novellája (1939, 212. szám; 11. oldal) Cirkusz, a Körúton c. novellája (1941, 151. szám; 12. oldal)
Feri c. novellája (1939, Szociáldemokrata Párt, 37-44. oldal)
Cikkei, riportjai, kritikái
Galambkiállításon c. cikke (1938, 43. szám, 7. oldal) Fiatal c. glosszája (1939, 7. szám, 8. oldal) Belvárostól Vadnyugatig c. riportja (1939, 197. szám, 7. oldal) Gyermekek a periférián c. cikke (1942, 3. szám, 13-14. oldal)
Magyar költők a szabadságért címmel (1939, 61. szám, 19. oldal) A munkás és a könyv címmel (1939, 100. szám, 26. oldal) Versek vándorlása címmel (1939, 245. szám, 4. oldal) Tavaszi versek címmel (1940, 100. szám, 17. oldal) A “Nyugat” első kötetéről címmel (1941, 220. szám, 15. oldal) Rab Gusztáv: Diána társadalma. címmel (1939, 50. szám, 12. oldal) Tolnai Gábor: Régi magyar főurak. címmel (1939, 151. szám, 12. oldal) Kathlen Norris: Patrícia megszökik címmel (1940, 122. szám, 12. oldal) Borbély László: Tengeri medve. címmel (1940, 122. szám, 12. oldal) Radnóti Miklós: Ikerek hava. címmel (1940, 122. szám, 12. oldal)
Jegyzetek
További információk Vészi Endre honlapja A „harmadik nemzedék” fogadtatása RADNÓTI MIKLÓS: ELSZÁNTAN ÉS SZELÍDEN (Zsigmond Ede verseskönyve)
Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar írók Kategória:A Népszava vezetői, újságírói Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:1916-ban született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:Az OMIKE Művészakció résztvevői Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Munkaszolgálatosok Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Meggyilkolt költők, írók Kategória:Meggyilkolt újságírók Kategória:Pestszenterzsébetiek Kategória:Mezőkovácsháziak Kategória:Magyar magyartanárok Kategória:Magyar némettanárok