Keresztúrszék Erdély egykori székely közigazgatási területe, Udvarhelyszék két fiúszékének (Keresztúrszék, Bardócszék) egyike. Környéke keresztúri és bözödi járásával együtt 1477–től Keresztúr fiúszéket alkotta 550 km2-en.
Fekvése Udvarhelyszék délnyugati részén, Székelyudvarhelytől nyugatra feküdt. Udvarhelyszék fiúszéke volt Bardócszékkel együtt.
Története Keresztúrszék nevét 1332-ben a pápai tizedjegyzék említette először S. Crux néven, majd 1474-ben egy oklevél Sedes Kerezthur néven, Környéke keresztúri és bözödi járásával együtt 1477–től Keresztúr fiúszéket alkotta. Falvait 1602-ben sorolták föl először. Központja Keresztúr volt, melyet az újkorban lakóinak jellegzetes foglalkozása miatt Székely-, vagy lófarokszőrből fátyolszitát készítőiről Szitáskeresztúrnak is neveztek. Keresztúr a 14-15. század körül vált mezővárossá. A fiúszék a 15. század 2. felénél korábban alakult ki, ekkor már élén bíró (judex) és vének (seniores) álltak, majd 1559-ben adómentességet kapott, adómentessége megmaradt 1562-ben János Zsigmond idejében is.
Keresztúrszék törvényszéke 1764-ben szűnt meg a táblabíróságok fölállításakor, ettől kezdve Udvarhelyszék székelykeresztúri járása lett.
Települései Alsóboldogasszonyfalva Alsósiménfalva Bethfalva Bordos Csekefalva Décsfalva Dobó Csöb Fiatfalva Gagy Nagygalambfalva Keresztúrfalva Kisgalambfalva Kiskede Kissolymos Magyarandrásfalva Magyarós Magyarzsákod Nagykede Nagysolymos Rugonfalva Székelykeresztúr Székelyvécke Szentmiklós Szenterzsébet Szentábrahám Timafalva Újlak Újszékely Vágás
Források
Magyar katolikus lexikon Magyar néprajzi lexikon
Kategória:Erdély Kategória:Székelyföld székei