bélyegkép|A franekeri egyetem, 1622 bélyegkép|Voorstraat 43.: ezen a helyen laktak jellemzően a 17. századi magyar peregrinusok Az alábbi listában a franekeri magyar peregrinusokat soroljuk fel. Az önálló szócikkel nem rendelkezők neve ide irányít át, ezért nevük vastagítva jelenik meg, és a forrásban fellelhető összes lényeges adat fel van tüntetve. Az önállóan is nevezetesekről csak az azonosításhoz szükséges adatok szerepelnek, a többi információ a hivatkozott szócikkben található.
Az 1585-ben alapított franekeri egyetem a harmincéves háború után egyik legfontosabb célpontja volt a magyar diákok peregrinációjának; az 1595 és 1796 közötti időszakban külföldön tanulóknak mintegy 40%-a ide iratkozott be. Összesen több mint ezerkétszáz magyarországi és erdélyi diák tanult Franekerben; emléküket a hajdani szállásuk helyén levő épületen fríz, magyar és holland nyelvű tábla őrzi.
Abacs János (18. század) református lelkész, esperes Abacs Márton, egyes forrásokban Abáts Márton (Torda, 1710 körül – Torda, 1768 ősze) református lelkész. Ajtai Mihály (Abód Mihály) (Szárazajta, 1704. szeptember 29. – Nagyenyed, 1776. november 16.) a nagyenyedi református főiskola tanára Almási P. András (17. század) református tanár. Apáczai Csere János (Apáca, 1625. június 10. – Kolozsvár, 1659. december 31.), filozófiai és pedagógiai író, teológus (? –1661. április 19.) 1657-től Leidenben, 1659-től Franekerben tanult.Kathona 1979: 34. Árkosi Tegző Benedek (Árkos, 1629/1630 – Kolozsvár, 1660/1661) unitárius tanár (18. század) református lelkész. Az 1714-15-ös iskolai évben teológiát és bölcseletet tanult Franekerben. Műve: Summa theologiae supernaturalis. Franequerae. 1715. Baczoni Ince Máté (Nagybacon, 1679. szeptember 23. – Kolozsvár, 1742. szeptember 19.) református lelkész 1737–38-ban teológiát tanult Franekerben. Kéziratban maradt műve: .Animadversiones in epitomen historiae Horatii Tursellini scriptae Franequerae. 1738. Bagosi Márton református lelkész. Debrecenben tanult, 1694 és 1696 között Losoncon volt rektor, 1696. augusztus 28-tól a franekeri egyetemen tanult. 1698 őszén tért haza, Bőcsön, Ónodon, Vitkán és Olcsvaapátiban lett lelkész. Műve: De typico Abrahami coniugio. Franeker, 1697. 1687–90-ig tanult a franekeri egyetemen. Műve: M. Bándi P. Sámuelnek Rövid magyarázattya a LXVIII. Soltárra. Melyet tött... midőn tudományának rendes uttyát nyomná a belgiumi hires akademiákban. Franekera, 1690. Bánfihunyadi Abacs Márton (? – 1737. december 20. után) református lelkész, esperes. (Bánffyhunyad, 1656. v. 1657. – ? ?) református lelkész. Feltehetőleg Nagybányán, majd Debrecenben tanult. 1682. március 11-én a leideni, augusztus 19-én a franekeri egyetemre iratkozott be. Műve: De confoederatione et beatitudinis fidelium restitutione in statu gratiae. Franeker, 1683. Bányai István (Erdőhorváti, 1711 – Erdőhorváti, 1767. május 25.) tanár (? – Huszt, 1739. április) református esperes. Nagyenyeden, majd 1715. aug. 10-től a franekeri egyetemen tanult. tanulmányait. 1717-ben Fehérgyarmaton, 1721-ben Hosszúmezőn lett lelkész. 1734-ben a máramarosi egyházmegye esperese lett, 1735-ben Huszton szolgált. Műve: Exercitatio theologica de auri generatione, locis, nominibus, generibus atque allegorica eorum significatione. Franeker, 1716. (? – Zágon, 1773) református esperes. 1730. december 16-tól az oderafrankfurti, röviddel ezután a franekeri egyetemre iratkozott be. 1745-től Zágonban volt lelkész, 1759-től az orbai egyházmegye esperese. Műve: Keresztyéni vigasztalás, melyet néhai l. báró zágoni Szentkereszti András ur ő nagyságának egy lovas legiónak főkolonellusának midőn szomorú halálának hire érkezett volna a zágoni templomban elmondott 1745. decz. 19. Kolozsvár, 1746. Bátai György (? – Zilah, 1672) református lelkész ifj. Bátai György (1662 – Kolozsvár, 1698) református lelkész Báthori G. Mihály református prédikátor. (Szegi Lajos János) református, később katolikus teológus. A komáromi református gyülekezet saját költségét küldte őt 1696-ban a franekeri egyetemre. Hazatérése után a protestánsok üldözése miatt katolizált és a bécsi Pazmanaeumban volt klerikus. Műve: Szőlő gerezd. Bécs, 1675. református lelkész. 1646-ban a franekeri egyetemen tanult. A genfi egyetemen teológusként adta ki Disputatio de statu exinanitionis Christi című írását a Spanhemi Fr. Disputationum theologicarum miscellanearum c. kötetben. (Genevae, 1652. Benedek Mihály (Nagydorog, 1748 – Debrecen, 1821. április 23.) református püspök (Beusházi István?) 1638-tól tanult Franekerben. Művei: Disputatio de angelis, coelo inferno.'1 Franequerae, 1640; Disputatio de peccato originis. Uo. 1640; Disputatio de consiliis evangelicis. Uo. 1640. Bereck György, latinos nevén Briccius, (Vízakna, 1668? – Kolozsvár, 1720. augusztus) orvos Beregszászi Mózes (1700 – 1772 előtt) református lelkész, esperes a gyulafehérvári református kollégium rektora. 1643. július 20-tól tanult Franekerben. Művei: Loci de Deo, diputatio III. De Dei immobilitate et immensitate. Franekerae, 1644; Index vocabulorum. Albae Juliae, 1647. (Comenius Janua linguarum munkájának angol és belga indexét fordította magyarra Csaholczi Pap Jánossal együtt.) Borosnyai Nagy Zsigmond (Vízakna, 1704. március 1. – Nagyenyed, 1774) hittudós, nagyenyedi református főiskolai tanár Bökényi Filep János református lelkész 1722-ben latin nyelvű verset írt Kocsi Csergő István tiszteletére. Czeglédi Pál (1659–1712) költő, református lelkész, teológus. Csanaki Máté (?, 1594 — Kolozsvár 1636. december) Csécsi János (Tsétsi János) (Gönc, 1689. június 11. – Sárospatak, 1769. június 1.) sárospataki tanár Cseh-Szombati József (Komárom, 1748. július 11. – Pest, 1815. február 2.) orvos Csengeri K. István (Csenger?, 1628 – Marosvásárhely, 1671. június 15.) református prédikátor Csepregi Turkovitz Ferenc (Tsepregi Turkovitz Ferenc) (Kolozsvár, ? – Kolozsvár, 1758. február 17.) református tanár Ifjabb Csepregi Turkovitz Mihály (Kolozsvár, 1663 – Kolozsvár, 1704. április 13.) református lelkész, tanár Csúzi Cseh Jakab (Losonc, 1639 – Pápa, 1695. március 22.) református püspök Idősebb Csúzi Cseh János (Losonc, 1677 körül – Győr, 1732. április 28.) orvos, református lelkész református lelkész Rhédén. Csúzy Cseh József pápai református lelkész fia, Csúzi Cseh Jakab református püspök unokája volt. Kéziratban maradt műve: Castrum doloris, az az szomorú halotti prédikáczió, melyet az ő megholt édes atyjának tiszt. tudós Csúzi Cseh József uramnak pápai ekklesiának lelki pásztorának utolsó tisztességére tett a Rhedei templomban 22. ápr. 1731. (? – 1731) orvos, református lelkész, Csúzi Cseh Jakab püspök fia. 1691-től a franekeri egyetem hallgatója volt; a pápai református egyház lelkészként működött haláláig. Műve: Casus morborum varii, manupropria consignati. Héber nyelvű verset írt Tőke Marosvásárhelyi István tiszteletére. Deáki Filep József (Erdőszentgyörgy, 1681. augusztus 4. – Kolozsvár, 1748. október 13.) erdélyi református püspök Odera-Frankfurtban és Franakerben tanult. Művei: Tractatus theolog. de Deo et atributis Dei. Dissertatio inaug. Francof. ad Viadr. 1707; Summa theologiae naturalis P. VII. de cognic. existentiae Dei. Franekerae, 1708. Debreczeni János református lelkész (Debrecen, ? – ?) ref. lelkész. Debrecenben, 1658-ban Franekerben, 1659-től Groningenben tanult. Vámospércsen, 1662-ben Bihardiószegen lett lelkész. Műve: De cognitione Dei naturali. Franeker, 1659. Debreczeni Kalocsa János (Debrecen, 1632 – Polgár, 1710. április) református lelkész, esperes Dengelegi Bíró Péter (Kolozsvár, 1597 vagy 1598 – 1647) református esperes evangélikus püspök. 1687-ben Franekerben, 1688-tól Leidenben tanult. Műve: Disputatio philosophica de conscientia... Franequerae. 1689. Diószegi István vagy Diószegi Kis István (Bihardiószeg, 1635 körül – Bihardiószeg, 1698. június 22.) teológiai doktor, református püspök Diószegi Bónis Mátyás (talán Bihardiószeg, 1622 – ?) református lelkész, a II. Rákóczi György korszakához köthető puritanizmus képviselője (?, 1628 vagy 1629 – Nagykálló, 1663 körül) református lelkész, esperes. Debrecenben, 1652-ben Leidenben, 1653-ban Franekerben és Groningenben tanult. Nyírbátorban, 1658-tól Nagykállóban lett lelkész, majd a szabolcsi egyházmegye esperese. Művei: Disputatio logica de combinatione argumentorum. Leiden, 1652. és 1654; De conjugio. (Uo. 1654.) Héber üdvözlő verseket írt Báthory G. Mihályhoz (1653), Kismarjai V. Pálhoz (1653), Debreceni Kalocsa Jánoshoz (1654) és Szepsi Korocz Andráshoz (1654). (Bihardiószeg, 1675 körül – Bihardiószeg, 1713. március elején) református lelkész. Bihardiószegen és Debrecenben, 1697-ben Franekerben tanult, majd Bihardiószegen lett lelkész. Műve: De nomine novo ex Esa. LXII. vers. 2. Franeker, 1698. a kolozsvári szász ekklézsia papja. Kolozsváron született, Marburgban és Franekerben tanult. Műve: B. C. D. collegio privato publici In compendium controversiarum particularium Frr. De Walenburch Exercitatio XVI. Exhibens Antitheses de ordine et Ceremoniis missae. Marburgi, 1696. Tíz disztichonos német verset irt Szilágyi Péter tanulótársa tiszteletére, 1699-ben magyarra fordította a hallei Helmreich András Mesterséges könyvecskéjét. Dobos Mihály (Tofaeus Mihály) (Székelyhíd, 1624 – 1684) teológiai doktor, református püspök Enyedi István (Nagybánya, 1659. – ?, 1714. augusztus 15.) református tanár, lelkész Enyedi Fazekas János (1619–1662) református lelkész, a puritanizmus képviselője vajdahunyadi református lelkész. Művei: Disputatio I. De naturae integritate. Franequerae, 1653; Disputatio II. De lege naturae. Uo. 1653; Disputatio IV. De justificatione legali. Uo. 165; Disputatio V. De mercede vitae aeternae Adamo promissae. Uo. 1653; Dissertatio theologica Bipertita de gemina. Lugd. Batav., 1659; Az Isten igéreteinek fel-nyittatott Arany Banyaja. Melyben akármely szivébli szomoruság, lelki keserűség, és lelkiesméretben levő rettegés ellen-is, miképpen kellyen valakinek magát meg-erőssiteni, az mutattatik-meg... Fordíttatott magyar nyelvre. Szeben, 1665. Enyedi Sámuel (? – Alvinc, 1671) orvos, tanár, református lelkész Eperjesi Zsigmond erdélyi református püspök [doktori értekezés] Eszéki István (Szatmárnémeti, 1642 körül – Kolozsvár, 1708. július 6.) református lelkész, a latin nyelvű barokk iskoladráma egyik képviselője Felfalusi József (?, 1660 v. 1661 – ?Marosvásárhely, 1715) református lelkész, tanár Fogarasi Ferenc (1619 – 1676) református lelkész Fogarasi Pap József (Szászváros, 1744. augusztus 26. – Marosvásárhely, 1784. december 17.) bölcsészdoktor, református főiskolai tanár, költő Fogarasi Sámuel (?, 167? – Kolozsvár, 1723) orvos Fülep Gábor (Sajószentpéter, 1739. április 25. – Sajószentpéter, 1823. július 25.) református szuperintendens Haller Gábor (?, 1614. szeptember 22. – Dunaföldvár, 1663. november 10.) erdélyi főnemes, politikus, katona (? – Szatmár, 1735) református esperes. 1716-tól a franekeri egyetemen tanult. Gróf Bánffy Györgynek lett udvari papja, 1721-től Széken, 1723-tól Szatmáron lelkész, 1729-től a szatmári egyházmegye esperese. Művei: Dissertatio… exhibens templi Hierosolymitani repurgationem. Franeker, 1718; Nemes és igaz hitre tanító oskola. Gyászbeszéd gr. Bánffy Györgyné gr. Toroczkai Ágnes felett. Kolozsvár, 1734. Herczegh János (Debrecen, 1678. január 31. – 1713. április) orvosdoktor és tanár Huszti István (Huszt, 1671 – Debrecen, 1704. február 3.) bölcseleti és orvosdoktor Kaszonyi Herczeg János református lelkész Keresztesi Pál (Debrecen, ? – Debrecen, 1734. január 26.) orvosdoktor, református lelkész