bélyegkép|250px|Emléktáblája Budapest VI. kerületében Ábrányi Emil (Budapest, 1882. szeptember 22. – Budapest, 1970. február 11.) magyar zeneszerző, karmester.
Élete Ábrányi Emil költő és Wein Margit énekesnő fiaként született. Öccse, Gábor fiatalon meghalt. A budapesti Zeneakadémián Koessler Jánostól zeneszerzést, majd 1901-től Lipcsében Nikisch Artúrtól (1855–1922) vezénylést tanult. Zenetanulmányai végeztével, 1904-től a kölni Operaház, majd 1907-től a hannoveri opera karmestere lett. 1906-ban feleségül vette Várnay Róza énekesnőt. Egyes források (a Tolnai nagylexikon) szerint 1909-ben, más források (a Magyar életrajzi lexikon, A Napkelet lexikona) szerint 1911-ben a budapesti Operaházhoz szerződött.
Egyes források (a Tolnai nagylexikon, A Napkelet lexikona) szerint az 1919/20-as évadban a budapesti Opera igazgatója volt, 1920-ban a Városi Színház dirigense lett (három évig). Más források (a Magyar életrajzi lexikon) szerint 1914-től vezette a budapesti Operaházat, és 1921–24 közt a budapesti Városi Színházat.
A Magyar életrajzi lexikon szerint 1922–26-ban vezénylést tanított a Zeneakadémián; 1926-tól a fővárosban és Debrecenben, 1942-től a szegedi Városi Színháznál volt karmester.
Munkássága
Írt zenekari műveket, operákat és daljátékokat. Epikus szvit zenekarra című művével 1933-ban elnyerte a Székesfővárosi Iskolánkívüli Népművelési Bizottság és a Székesfővárosi Zenekar pályadíját.
Egyéb
Nagyapja volt (Lászlófalvi és Mikeföldi Eördögh) Ábrányi Kornél (1822–1903) zeneszerző, zenei író, esztéta, zenepedagógus, zongoraművész, emlékíró; az Országos Magyar Daláregyesület megalapítója és vezértitkára, a Zeneakadémia egyik megalapítója, tanára és titkára; a Zenészeti Lapok – az első jelentős magyar zenei folyóirat – megindítója és szerkesztője, a Zenészeti Közlöny szerkesztője. Ábrányi Emil egyike azoknak a zeneszerzőknek, akiknek az életművét a kommunista diktatúra annullálni kívánta. Leánya: Ábrányi Margit (1911–1987), fiai Dr. Ábrányi Emil (1907–1944) és dr. Ábrányi Aurél ügyvéd (1914-1974 után) voltak.Ilkei Csaba:Újabb titkok derültek ki Ábrányi Aurél rejtélyes hazarablásáról - Biszku Béla belügyminiszter adott engedélyt az akcióra. Utólag.com. Megtekintve 2023-05-04
Művei Operák Ködkirály (1903) Monna Vanna (1907) Paolo és Francesca (1912) Don Quijote (1917) Ave Maria (1922) A vak katona (1923) Az éneklő dervis (1937) Liliomos herceg (1938) Bizánc (1942) Éva boszorkány (1944) Balatoni rege (1945) A Tamás-templom karnagya (1947)
Egyéb művei Trianon szimfonikus költemény
Jegyzetek
Források A Tolnai nagy lexikona Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban, I. kötet, 1967, 6. o. (másodlagos forrás), ennek forrásai: Gellért Oszkár: Á. E. (Nyugat, 1908) Bodnár Irén: Á. E. (Budapest, 1934] Kosztolányi Dezső: Á. E. Írók, festők, tudósok (Budapest, 1958) Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig (Budapest, 1959) Bónis Ferenc: Ábrányi Emil. (Muzsika, 1970. 5. sz.) a Magyar életrajzi lexikon elsődleges forrása A Napkelet lexikona sírfeliratai, a Budapesti Negyed c. negyedévi folyóiratban
Csanda Mária: Az Ábrányiak nyomában, 2022. január 10. Országút weblap Archiválva
Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:Magyar operaszerzők Kategória:20. századi zeneszerzők Kategória:Magyar karmesterek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar zenepedagógusok Kategória:Színigazgatók Kategória:Budapesten született személyek Kategória:1882-ben született személyek Kategória:1970-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek