Kisfagyalos (1899-ig Szvidnicska, ) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése Felsővízköztől 10 km-re északra, a Ladomér-patak és a lengyel határ között fekszik.
Története A 16. században ruszinokkal betelepített falu. 1559-ben „Kys Zwdnyk” néven a szepesi káptalan oklevelében említik először. Makovica várának kiterjedt uradalmához tartozott. 1572-ben – amikor „Zydnicza” néven említik – mindössze egy porta után adózott a királynak. 1600-ban már öt adózó porta, két-három soltészház, templom és plébánia volt a településen. 1618-ban „Swidniczka” alakban szerepel oklevélben. A 17. század végén 15 háztartása, ebből egy egész, három fél és tíz harmad, illetve negyedporta volt. Hét zsellércsalád is lakott a faluban. A fokozódó földesúri elnyomás miatt 1712-ben lakói közül többen elmenekültek. 1787-ben 28 ház állt a faluban 150 lakossal.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SVIDNICZA. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Áspermont Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Duplinhoz nem meszsze, mellynek filiája; postája is van; határbéli földgye sovány, legelője elég tágas.”
1828-ban 31 házában 250-en laktak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szvidnicza, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Duplin fil. 8 romai, 240 görög kath., 10 zsidó lak.”
Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, de éltek itt takácsok, kerékgyártók is. Sokan dolgoztak Felsővízköz és Sztropkó üzemeiben. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 228, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 134 lakosából 105 szlovák és 23 ruszin volt.
2011-ben 141 lakosából 104 szlovák és 31 ruszin volt.
Nevezetességei Római katolikus temploma 1815-ben épült klasszicista stílusban.
Jegyzetek
További információk Hivatalos oldal Községinfó Kisfagyalos Szlovákia térképén E-obce.sk
Kisfagyalos Kategória:Sáros vármegye települései