A lízing egy polgári jogi, eszköz alapú finanszírozási szerződésfajta. Olyan ügyletfajta, ahol két szereplő, a lízingbeadó és a lízingbevevő meghatározott időre köt egymással szerződést egy vagy több lízingtárgy használatára. A lízingbeadó vállalja, hogy a szóban forgó eszközt, azaz a lízingtárgyat megvásárolja, és a lízingbevevő részére átengedi annak használati jogát. Cserébe a lízingbevevő köteles lízingdíjat fizetni, amely a vételár kamatokkal növelt értékének adott naptári időszakra eső része (hónap, év… stb.). A lízingszerződés lejártakor a lízingtárgy automatikusan, vagy maradványérték megfizetése ellenében a lízingbe vevő tulajdonába kerülhet, attól függően, miképp állapodtak meg a lízingszerződés megkötésekor. A lízing jellemzően több kiegészítő szolgáltatást is magában foglalhat, például: biztosítási, vagy vámügyintézés, szállítás… stb.
A szó az angol lease (tkp. „bérbe vesz”, illetve jelen idejű particípium alakjából, a leasing, tkp. „haszonbérlet”) szóból ered. A szó használata angol nyelvterületen sokkal tágabb, a bérlet olyan fajtáit is magában foglalja, amely a magyar fogalomban nem szerepel (például hozzáférési idő bérlése számítógépes hálózathoz). Atipikus szerződési forma, amely a bérlet és az adásvétel keveredéséből alakult ki, de egyik sem található meg benne tiszta formában.
Történelmi áttekintés I e. 2000: Mezopotámia: mezőgazdasági szerszámok hasonló formában történő rendelkezésre bocsátása 1852: Bell Telefon Társaság: telefonkészülékek használata bérleti díj ellenében. A birtokba adás elválik a vételár kiegyenlítésétől 1952: United Leasi Corporation az első szakosodott lízingfinanszírozó társaság
A lízing Magyarországon 1970: 66/1970 PM rendelet az állóeszközök feladatszerű bérbeadására 1989: Társasági Törvény: a prompt lízing időszaka 1992: Társasági Adótörvény: most már pénz is kell a lízinghez, de megjelenik a kamatmentes részlet 1996: Hpt: EU-konform szabályozás
Lízingszerződés A lízingről a lízingszerződés rendelkezik, mely alapján a lízingbeadó köteles a szerződésben meghatározott ingó vagy ingatlan dolog tulajdonjogát a lízingbevevő választása szerinti feltételek mellett és a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból megszerezni vagy azt abból a célból előállítani, hogy azt a szerződésben meghatározott időtartamra (futamidő), eszköz alapú finanszírozás keretében a lízingbevevő használatába adja. A lízingbevevő a dolog átvételére és díj fizetésére köteles.
A lízingszerződés a hatályos magyar Polgári Törvénykönyv VI. fejezetében szerepel.
A lízingszerződés alanyai A lízing és így a lízingszerződés is három oldalú jogügylet. Ennek alanyai:
1. A lízingbeadó olyan pénzügyi vállalkozás, ami a lízingbevevő által kiválasztott eszközre, vagyis a lízingtárgyra lízingszerződést köt. Magyarországon a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) engedélyével működő vállalkozás lehet csak lízingbeadó.
2. A lízingbevevő az, aki lízingszerződést köt a lízingtárgy igénybevételére. A lízingbevevő lehet magánszemély, vagy gazdasági társaság.
3. A lízingtárgy a lízingszerződés során a lízingbeadó által a lízingbevevő választása alapján a szállítótól megvásárolt ingó, vagy ingatlan dolog, vagy vagyoni értékű jog, szellemi termék.
A lízingtárgy fajtái
Személygépjármű Haszongépjármű Busz Teherautó Gép, berendezés Mezőgazdasági gép Építőipari gép Faipari gép IT, irodatechnika Egyéb gépek Egyéb közlekedési eszközök Motorkerékpár Hajó Repülő Vasút Ingatlanok Lakóingatlan Kereskedelmi ingatlan Hotel, vendéglátóipari ingatlan Közmű Ipari ingatlan Egyéb ingatlan Szellemi termék
Az egyes eszközök magyarországi finanszírozására vonatkozó statisztikai adatok
A lízingszerződés részletei A lízingszerződés alapján a lízingbeadó köteles a szerződésben meghatározott ingó vagy ingatlan lízingtárgy tulajdonjogát a lízingbevevő választása szerinti feltételek mellett és a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból megszerezni vagy azt abból a célból előállítani, hogy azt a szerződésben meghatározott időtartamra (futamidő), eszköz alapú finanszírozás keretében a lízingbevevő használatába adja. A lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és díj fizetésére köteles. A lízingszerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.
Hasznok, terhek, kárveszélyviselés A lízingbevevő a lízingtárgy átvételétől kezdve szedi a dolog hasznait, viseli a lízingtárggyal járó terheket, és köteles a lízingtárgy karbantartásáról gondoskodni.
A lízingtárgy használata A lízingtárgy átvételétől kezdve a lízingbevevő jogosult azt rendeltetésszerűen és szerződésszerűen használni. A lízingbevevő felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye. A lízingbevevő a lízingtárgyat csak a lízingbeadó előzetes hozzájárulásával alakíthatja át, dolgozhatja fel, egyesítheti, vagy vegyítheti más dolgokkal, illetőleg építheti össze ingatlannal. Az eredeti állapot helyreállítása esetén annak költségei a lízingbevevőt terhelik. A lízingbeadó a) a lízingbevevő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrizheti a használatot; b) követelheti a szerződésellenes vagy rendeltetésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kárának megtérítését; c) abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a lízingtárgyat fenyegető veszély súlyossága miatt a megszüntetés követelése nem vezetne célra, a lízingszerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
A lízingtárgy használatának átengedése harmadik személy részére A lízingbevevő a lízingtárgy használatának átengedésére csak a lízingbeadó előzetes hozzájárulásával jogosult. Ha a lízingbevevő a lízingtárgyat a lízingbeadó engedélyével más használatába adta, a használó magatartásáért mint sajátjáért felel. Ha a lízingbevevő a lízingtárgyat a lízingbeadó engedélye nélkül engedi át másnak használatra, felelős azokért a károkért is, amelyek e nélkül nem következtek volna be.
A szavatossági és jótállási jogok gyakorlása A lízingbeadót a lízingtárgy használatának átengedésével összefüggésben szavatossági felelősség nem terheli, ugyanakkor az őt a lízingtárgy tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésből fakadóan megillető szavatossági és jótállási jogok a lízingszerződés megkötésével, vagy ha ez későbbi, akkor a lízingtárgy tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződés megkötésével – az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével – a lízingszerződés időtartama alatt a lízingbevevőre szállnak át. A lízingbevevő ugyanakkor az elállás jogát csak a lízingbeadó előzetes hozzájárulásával gyakorolhatja. A lízingbevevő a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles az őt az (1) bekezdés szerint megillető szavatossági és jótállási jogokat saját költségére gyakorolni. A lízingbevevő felelős azért a kárért, amely e kötelezettségek elmulasztásából ered. A lízingbevevő csak a lízingbeadó előzetes hozzájárulásával jogosult a szavatossági és jótállási jogok gyakorlását átengedni harmadik személyre. Amennyiben a lízingbeadónak fel nem róható okból a lízingtárgy értéke csökken, vagy az a lízingbevevő használatából – a lízingszerződés erre irányuló rendelkezése hiányában – kikerül, úgy ezekre tekintettel harmadik személy részéről bármilyen jogcímen teljesített pénzszolgáltatás – a felek eltérő megállapodása hiányában – csak a lízingbeadó kezéhez történhet. A lízingbeadót szavatossági kötelezettség terheli a lízingbevevővel szemben, ha a felek a lízingszerződésben kifejezetten ebben állapodtak meg, vagy ha a lízingbeadó a lízingtárgy tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésből fakadó szavatossági illetve jótállási jogairól a lízingbevevő tudomása nélkül mondott le.
Lízingdíj A lízingbevevő a díjat a szerződésben meghatározott időszakonként köteles megfizetni. A rendeltetésszerű használat lízingbeadónak fel nem róható akadálya vagy korlátja – a felek eltérő megállapodása hiányában – nem érinti a lízingbevevő szerződés szerinti díjfizetési kötelezettségét. A díj, vagy a törvény, illetve a szerződés alapján a lízingbevevőt terhelő költségek és közterhek megfizetésének elmulasztása esetén a lízingbeadó a lízingszerződést azonnali hatállyal felmondhatja, feltéve, hogy a lízingbevevőt határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére felszólította, és a lízingbevevő e határidő elteltéig sem fizetett.
A lízingszerződés megszűnése A lízingszerződés megszűnésekor a lízingbevevő – amennyiben a lízingszerződés alapján ő vagy az általa kijelölt harmadik személy a lízingtárgy tulajdonjogát a lízingbeadótól nem szerzi meg, vagy a felek a lízingszerződést nem hosszabbítják meg – köteles a lízingtárgyat a lízingbeadónak visszaszolgáltatni. A lízingszerződést annak időtartama alatt sem a lízingbeadó, sem a lízingbevevő nem mondhatja fel rendes felmondással. A lízingbeadó különösen akkor jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha a lízingbevevő a szerződés megkötésénél a lízingbeadót megtévesztette, ha ez a szerződés megkötését és annak tartalmát befolyásolta; a lízingbevevő a lízingtárgy használatát jogosulatlanul harmadik személynek átengedi, és ezt az állapotot a lízingbeadó felszólítása ellenére sem szünteti meg; a lízingbevevő a fizetőképességére vonatkozó, valamint a biztosítékokkal kapcsolatos vizsgálatot – figyelmeztetés ellenére – akadályozza; a lízingbevevő által nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent, és azt a lízingbeadó felszólítására nem egészíti ki; a lízingtárgy értéke – a szerződésben előre tervezett, illetve a lízingtárgy rendeltetésszerű használatával szükség szerint együtt járó, szokásos értékcsökkenéshez képest – jelentősen csökken, és a lízingbevevő a lízingbeadó felszólítása ellenére nem ad megfelelő biztosítékot. A lízingszerződés azonnali hatályú felmondása esetén a lízingbevevő haladéktalanul köteles a lízingtárgyat a lízingbeadónak visszaadni. Ha a lízingszerződés az abban meghatározott időtartam/futamidő lejárta előtt megszűnik, a felek kötelesek egymással elszámolni. Az elszámolás során a lízingbeadó érvényesítheti a szerződés megszűnéséig esedékessé vált követeléseit, kártérítési igényként a hátralévő időre még fennmaradó díjakat, valamint a szerződés megszűnésével kapcsolatban felmerült valamennyi költségét, ugyanakkor a lízingszerződésben szabályozott módon be kell számítania a lízingtárgy későbbi hasznosításából, vagy értékesítéséből befolyt összeget, illetve az esetlegesen a lízingtárgyra vonatkozó és a lízingbeadóhoz befolyt kifizetések összegét is.
A lízingszerződés szabályainak megfelelő alkalmazása A lízingszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a lízingbeadó nem ingó vagy ingatlan dolgot ad használatba, hanem valamilyen vagyoni értékű jog gyakorlásának lehetőségét biztosítja határozott időtartamra a lízingbevevő számára. Ugyancsak a lízingszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a lízingbeadó a korábban lízingbeadás céljára beszerzett vagy előállított lízingtárgyat ismételten használatba adja.
A lízing fajtái pénzügyi lízing (ez lehet zártvégű vagy nyíltvégű) operatív lízing allízing határon átnyúló lízing szállítói lízing teljes körű szolgáltatás visszlízing
A pénzügyi lízing
A pénzügyi lízing olyan üzleti megállapodás, mely szerint a lízingbeadó megvásárolja a lízingbevevő által kiválasztott jószágot, azaz a lízingtárgyat azért, hogy annak használatát a lízingbevevőnek díjfizetés ellenében átengedje.
A futamidő végén a lízingelt eszköz zárt végű pénzügyi lízing esetében az utolsó lízingdíj megfizetésével automatikusan a lízingbevevő tulajdonába kerül, nyílt végű pénzügyi lízingnél pedig a lízingbevevőnek joga van kijelölni a leendő tulajdonost.
A pénzügyi lízing során a jószág végig a lízingbevevő könyveiben szerepel, azonban a tulajdonos a lízingbeadó.
Allízing