Az Aare (vagy Aar) Svájc leghosszabb folyója (295 km). Vízgyűjtő területe 17 779 km². Esése 1562 m.
Nevének története Egyes elméletek szerint az Aar neve szerepel az ókori eredetű, gall nyelven írt berni cinktáblán. A folyó latin neve Obringa volt.
Útja A Grimseli-tónál, a Berni-Alpokban ered, az Aar-gleccserben, 2260 m magasban. Több patakkal egyesülve képezi a 75 m magas Handeckfall nevű vízesést, majd keskeny és mély sziklahasadékon folyik át, egyesül a Rychenbachhal, átfolyik a Brienzi- és Thuni-tavakon, és körülárkolja a félszigetszerűen magas fennsíkon fekvő Bern városát. Ezután a Jura hegység déli lábaihoz simul, felveszi a Reusst és Limmat-ot és Koblenznél, Waldshuttal szemben, a Rajnába torkollik. A Thuntól a Rajnáig hajózható.
Mellékfolyói bélyegkép|jobbra|250px|Brugg óvárosa az Aare folyóval bélyegkép|jobbra|250px|Hódok kidöntötte fa az Aare folyónál Limmat Linth (a Zürichi-tó fő táplálója) Sihl Reuss Kleine Emme Sarner Aa Engelberger Aa Schächen Furkareuss Suhr Wigger Emme Zihlkanal Suze Broye Orbe Saane (Sarine) Sense Kander Simme Allenbach Lütschine
Jegyzetek
További információk
Kategória:Svájc folyói