Újmédia

Az Az újmédia olyan kommunikációs technológiák összessége, amelyek lehetővé teszik vagy elősegítik a felhasználók közötti, valamint a felhasználók és a tartalom közötti interakciót.

Az újmédia fogalomköre Schivinski és Dąbrowski lengyel szerzők szerint:

Az újmédia másrészt tartalmazza az új tartalmak szabályozásmentes (irreguláris), valós idejű létrehozásának lehetőségét is.

Forgó Sándor szerint:

Az újmédia fogalomköre a tartalomszervezés új formáit szem előtt tartó, a lokális/hordozható eszközökön megjeleníthető, a világháló web 2.0-s alkalmazásait magába foglaló, egyéni és közösségi cselekvési formákon alapul.

Az újmédia fogalmát a Lev Manovich-féle interpretáció szerint új (nemlineáris-véletlenszerű) narrációs technikaként értelmezhetjük. Manovich a The Language of New MediaManovich, Lev (2001). The Language of New Media, Cambridge: MIT Press. http://www.manovich.net/LNM/Manovich.pdf Hozzáférés ideje: 2014. február 4. című könyvében az adatbázis-megközelítéssel magyarázza a fogalmat. Bár az adatbáziselemeknek önmagukban nincs narratívájuk, az adatbázis és a narratíva a gyártó felhasználó által kerül kapcsolatba annak függvényében, hogy a felhasználó milyen műveletek végrehajtásához alkalmazza őket. Ezekhez a műveletekhez járulnak hozzá az újmédia-környezet eszközei és alkalmazásai.)Felfogásában a népszerű multimédiás enciklopédiák és más „egyéb dolgoknak” a gyűjteményei a legkézenfekvőbb elemei az adatbázisformáknak.

Az újmédiát a narratívát felváltó egyéni elemek gyűjteményének tekinti.

A fogalmat legtöbbször technológiaként értelmezve digitális, hálózati és interaktív, valamint kreativitást megvalósító eszközeként említik.

Az újmédia értelmezését illetően nehéz határvonalat húzni, de abban egyet lehet érteni, hogy a nyomtatott 'print' és a sugárzott ’broadcast’ rádió- és tévéadások mindenképpen a hagyományos halmazba sorolhatók, mert mindkettő egyfajta lineáris történetszerkezetben (könyv, hang és mozgókép) juttatta el a tartalmakat a felhasználókhoz.

A tartalomszervezés adatbázis logikán alapuló felfogása alapján kiterjeszthetjük az újmédia fogalom technológiai determináción (eszköz, webkettes alkalmazások) alapuló felfogását, a számítógép által szervezett újmédia-környezet adta új módszerre (például: spontán tanórai elbeszélési módokra, a narratíva-alkotás dramaturgiájára) melyekben a kognitív területek mellett/helyett kiemelt szerepet kap az emocionális átélés, az érzelmi töltés is.

Maga a fogalom az újdonságot hangsúlyozza annak ellenére, hogy sokak véleménye szerint az újmédia egyik kiemelt eszköze, a mobiltelefon gyakorlatilag a már működő médiaeszközök új köntösben való megjelenésének tekinthető. Ugyanakkor FlewFLEW, Terry (2008), New Media: An Introduction, Oxford University Press, UK, pp. 21-33 megállapítása szerint az újmédia fogalma tágabban értelmezhető, beleértve olyan elemeket, mint a konvergencia, a globalizáció, a kibertér, a digitális gazdaság, az interaktivitás és a hálózati biztonsággal kapcsolatos kérdések.

Definiálása más szakterületek képviselői által

Számos szakterületen használják, például a nyelvészetben, kommunikációban és médiatudományban, a modern képzőművészetben, mely utóbbiban létrejöttek olyan fogalmak, mint a digitális művészet, a számítógépes művészet, a multimédia művészete, az interaktív művészet.Hazai példaként a Kitchen Budapest [KIBU] említhető. URL: http://issuu.com/kitchenbudapest/docs/kibu_2010_web hozzáférés ideje: 2014. február 4.

Az Európai Parlament állásfoglalása szerint az újmédián alapuló kommunikációs gyakorlat révén lehetségessé válik az európai közszféra létrehozása.

Balázs GézaBalázs Géza: Az új média retorikája. In: Vigilia 2003/1. p. 13. értelmezésében: „Az informatikai forradalommal együtt kibontakozott az új média lehetősége. Ma még nem tudjuk, hogy milyen eszköz lesz ez; föltehetőleg a televíziókészülékhez és a számítógéphez hasonlatos képernyős készség, amelyet a tele- és a tömegkommunikáció egyesülése, és az óriási méretű számítógépes adatbázisok lehetősége teremt meg.”

Fehér KatalinFehér Katalin: Az új és a régi média. Médiadeterminizmus és médiakonvergencia in: Fehér Katalin (szerk.): Tanulmányok a társadalmi kommunikáció témaköréből. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2007. 93–103., 250-264. szerint akár a könyvnyomtatás megjelenését is már új médiának lehet tekinteni a korábbi kódexíráshoz képest. A régi média utolsó mérföldkövének ugyanakkor a hagyományos (analóg) televíziót tekinti, "melyben még a digitális szolgáltatások, illetve az interaktivitás nem jelenik meg." A szerző a kiemeli, hogy az angol „new media" kifejezés vált a 21. század médiatechnológájának összefoglaló fogalmává.

Szakadát IstvánSzakadát István: Új média, hálózati kommunikáció. http://mokk.bme.hu/archive/szocjegyzet_newmedia vö. http://mediapedia.hu/new-media Letöltés: 2013. november 22. az újmédia, a hálózati kommunikáció szabályszerűségeit a Médiapédiában következőképpen értelmezte: „Az újmédia a digitális hálózati kommunikáció révén létrejövő médiatípus átfogó neve. Az újmédia fogalma magába foglalja a multimédia és interaktív média jellegű tartalmakat, az újszerű egyéni és közösségi cselekvési formákat egyaránt.” Aczél PetraAczél Petra (2010): Netorika. A digitális retorika műfajai és jellemzői. In: Kukorelli Katalin (szerk.) A tartalom és forma harmóniájának kommunikációja. XII. Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott nyelvészeti és Kommunikációs Konferencia. 2010. p.109. az újmédiát „… nem elsősorban a kronologikusan előrajzolódó médiumszaporodás vagy a kivitelező technológiák” sajátosságaként, hanem sokkal inkább a ’média identitás-változása’ szempontjából fogja fel, fontosnak tartva az ’ómédiához’ való viszonyában mutatkozó megkülönböztető jellemzők megragadását.

Koltay TiborKoltay Tibor (2010): Az új média és az írástudás új formái. Magyar Pedagógia. 110. évf. 4. szám p. 301. a digitális írástudás kiteljesedését elemezve hangsúlyozza, hogy „Az újmédia kialakulását nagymértékben a Web 2.0 megjelenése eredményezte, de kevésbé definiált volta folytán nemcsak ennek eszközeit használja, hanem azzal lényegében azonos.”

A hálózatalapú tanulás kapcsán Forgó Sándor az alábbiakat fogalmazta meg: „Integráltan kell felfogni a konnektivizmust, tehát kutatni szükséges az Új MÉDIA rendszerekkel (iTV, mobil, PDA), eszközökkel történő hálózatos tanulást is az oktatás kulcsmozzanatai (kompetenciák, tartalom, motiválás, rugalmasság, tanulói teljesítmények értékelhetősége) szempontjából.

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek Médiaművészet Újmédia-művészet További információk

Aczél Petra (2010): Netorika. A digitális retorika műfajai és jellemzői. In: Kukorelli Katalin (szerk.) A tartalom és forma harmóniájának kommunikációja. XII. Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott nyelvészeti és Kommunikációs Konferencia. 2010. p. 109. Balázs Géza (2003): Az új média retorikája. In: Vigilia 2003/1. p. 13. Flew, Terry (2008), New Media: An Introduction, Oxford University Press, UK, pp. 21–33 Fehér Katalin: Az új és a régi média. Médiadeterminizmus és médiakonvergencia in: Fehér Katalin (szerk.): Tanulmányok a társadalmi kommunikáció témaköréből. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2007. 93–103., 250-264. Forgó Sándor (2009): A hálózatalapú tanulás. In: Wikipédia, https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1l%C3%B3zatalap%C3%BA_tanul%C3%A1s Letöltés: 2013. november 22. Forgó Sándor: Az új média és az elektronikus tanulás. In: Új Pedagógiai Szemle, 2008. 8–9. 91-97. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00135/pdf/EPA00035_upsz_200908-09_091-096.pdf hozzáférés ideje: 2014. február 4. Koltay Tibor: Kérdések és válaszok az írástudás új formáiról. URL: http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=329 [elektronikus dokumentum] utolsó hozzáférés ideje: 2013. január 10. Koltay Tibor (2010): Az új média és az írástudás új formái. Magyar Pedagógia. 110. évf. 4. szám p. 301. Manovich, Lev (2001). The Language of New Media, Cambridge: MIT Press. https://web.archive.org/web/20120730084320/http://www.manovich.net/LNM/Manovich.pdf hozzáférés ideje: 2014. február 4. Forgó Sándor (2014): Az újmédia hatása az óraszervezésre. http://forgos.ektf.hu/hu/ hozzáférés ideje: 2014. február 4. McQuail, Denis (2003): A tömegkommunikáció elmélete. Osiris kiadó, Bp., p. 117. Schvinski, Bruno; Dabrovski, D. (2013). The Effect of Social-Media Communication on Consumer Perceptions of Brands. Working Paper Series A, Gdansk University of Technology, Faculty of Management and Economics 12 (12): pp. 2–19. https://en.wikipedia.org/wiki/New_media#cite_note-3 Letöltés: 2013. november 22. Szakadát István: Új média, hálózati kommunikáció. https://web.archive.org/web/20100531080830/http://mokk.bme.hu/archive/szocjegyzet_newmedia vö. http://mediapedia.hu/new-media Letöltés: 2013. november 22. Az információközvetítő szakmák újmédia-kompetenciái, az újmédia lehetőségei; szerk. Forgó Sándor; átdolg. kiad.; Líceum, Eger, 2017 Pusztai Virág: A képekből összerakott ember. A képkészítő és a képfogyasztó meghatározottsága az ikonikus fordulat és újmédia-jelenségek tükrében; Gondolat, Budapest, 2019 Seres Szilvia: Digitális perspektívák. Az újmédia-művészet hazai kezdetei; MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, Budapest, 2021 Balázs Géza: Újmédia-kislexikon. Fogalmak, érvelés, nyelvhasználat, viselkedés az újmédiában. Médiaelmélet, pszichológia, netorika, netográfia, netnyelvészet; Iku, Budapest, 2023 (Iku-tár'')

Kategória:Médiatudomány