A walesi nyelv, velszi nyelv vagy kimru nyelv (walesiül Cymraeg vagy y Gymraeg, kiejtve vagy ) az indoeurópai nyelvcsalád, azon belül a szigeti kelta nyelvek tagja. A walesi nem összekeverendő a walesi angol nyelvvel, amely a helyi angol lakosság nyelve. Wales (Cymru) nemzeti nyelve, valamint beszélt nyelv az argentínai (yr Ariannin) walesi kolóniákban (Y Wladfa), a Patagóniai Chubut-völgyben. Ezen kívül elszórtan beszélik még Angliában (Lloegr), Skóciában (yr Alban), az Egyesült Államokban (yr Unol Daleithiau), Ausztráliában (Awstralia) és Új-Zélandon (Seland Newydd).
Történelem bélyegkép|balra|Kétnyelvű tábla Cardiffban
A walesi a nyugati és déli brit nyelvjárásokból alakult ki a korai középkorban. Ekkor a nyelv elterjedési területe jóval nagyobb volt, északon egészen Dél-Skóciáig nyúlott. Az angolszász hódítás következtében csökkent a terület a mai határok közé.
A nyelv fejlődése a következő időszakokra osztható: 400-800: archaikus időszak, alig maradt fenn nyelvemlék. 800-1150: ówalesi kor: tulajdonnevek, rövidebb szövegek, főleg latin oklevelekben. 1150-1500: középwalesi kor: gazdag irodalmi alkotások, kifinomult stílusalakzatok jellemzik, főbb alkotók: Aneirin, Taliesin, Llywarch Hen, Dafydd ap Gwilym. XVI. századtól: újwalesi kor: jelentős irodalom, egyre terjedő anyanyelvi irodalom (bibliafordítás, prédikációk, költői versenyek [Eisteddfod]). Ez időben távolodott el a beszélt nyelv az írott normáktól.
Az 1532-ben kiadott törvény (Act of Union) hatására a nyelv hanyatlani kezdett, mivel az angol lett a hivatalos nyelv. Az egyházi nyelv ugyan a walesi maradt, de a növekvő angol bevándorlás, a vegyes házasságok visszaszorították a nyelv társadalmi funkcióit.
Manapság a walesit kötelezően oktatják alsó- és középszintű iskolákban, de az oktatás nyelve az angol. A rádióban és a televízióban rendszeres a walesi nyelvű adás. A teljes walesi lakosság 21% (kb. fő) beszéli valamilyen szinten, közülük kb. fő egynyelvű.
A walesi ábécé
A betűk: A, B, C, Ch, D, Dd, E, F, Ff, G, Ng, H, I, L, Ll, M, N, O, P, Ph, R, Rh, S, T, Th, U, W, Y
A betűk nevei: â, bî, èc, èch, dî, èdd, ê, èf, èff, èg, èng, âets, î, èl, èll, èm, èn, ô, pî, ffî, èr, rhî, ès, tî, èth, û, ŵ, ŷ
A fel nem sorolt j, k, q, v, x, z betűk nem részei az ábécének, ezek csak még meg nem honosult idegen szavakban találhatóak (nagyon ritkán).
Sohasem választjuk el a következő betűket: ch, dd, ff, ng, ll, ph, rh, th.
Írás és kiejtés Hangsúly A walesi nyelvben a hangsúly általában az utolsó előtti szótagra esik. Ez alól a legfontosabb kivétel a -hau végződés, amely mindig hangsúlyos!
Fontos, hogy a szavak ragozása közben a hangsúly mindig az utolsó előtti szótagon marad, pl: afal – afalau.
Figyelni kell azonban a szótagolásnál az i és w betűkre, melyek nem csak magánhangzók, hanem mássalhangzók is lehetnek. Általában magánhangzók előtt ezek mássalhangzókként viselkednek, kivéve, ha van rajtuk tréma (¨): peidio ['pəidjo], de: sïo ['siː.ɔ]
Magánhangzók A walesi magánhangzók – akárcsak a magyar nyelvben – lehetnek rövidek és hosszúak is. A magánhangzók hosszúsága függ az adott szótag hangsúlyától, a környező betűktől és egyes mellékjelektől. Általában a walesi nyelv nem jelöli a magánhangzók hosszúságát.
A walesi magánhangzó akkor hosszú, ha hangsúlyos szótagban áll, és csak egyetlen b, ch, d, dd, f, ff, g, s, th, (i, u esetében l, n, m és ng) mássalhangzó áll utána (északi nyelvjárásokban ll, s + mássalhangzó kapcsolatban is) ugyanabban a szótagban, vagy egyáltalán nem áll utána mássalhangzó. Más esetben a magánhangzók rövidek maradnak.
Az egyes magánhangzók kiejtése: a: röviden megfelel a palóc nyelvjárásbeli rövid á-nak [a]; hosszan hasonlít a magyar á-hoz, csak kicsit zártabb [ɑː]: nghap [ŋ̊ap], gwlad [gʊ'lɑːd] e: röviden, mint a magyar e [ɛ]; hosszan, mint a magyar é [eː]: phen [fɛn], hen [heːn] i: röviden, általában mint a magyar i, csak egy kicsit zártabb [ɪ], magánhangzók előtt viszont úgy ejtjük, mint a magyar j-t [j]; hosszan, mint a magyar í [iː]: mhin [m̥ɪn], iaith [jaiθ], llid [ɬiːd] o: röviden nyílt rövid o [ɔ]; hosszan, mint a magyar ó [oː]: siop [ʃɔp], ffos [foːs] u: az északi és a déli nyelvjárásokban kétféleképpen ejtik: északon úgy hangzik, mint az orosz ы (jerü) [ɨ̞]; [ɨː]: sut [sɨ̞t], thus [θɨːs] délen úgy hangzik mint az i betű (de ezt sohasem ejtik j-nek!) [ɪ]; [iː]: sut [sɪt], thus [θiːs] w: röviden, mint a magyar u, csak kicsit kerekebb [ʊ]; hosszan, mint a magyar ú [uː]: twp [tʊp], rhwd [r̥uːd] y: első szótagban mindig egy svá [ə]; egyébként ugyanúgy ejtik, mint az u-t (nyelvjárási különbségek!): északon: bychan [bə'han], llyfr [ɬɨ̞vɨ̞r], gwŷdd [gwɨːð] délen: bychan [bə'han], llyfr [ɬɪvɪr], gwŷdd [gwiːð] néhány egyszótagú szóban mindig svá-ként ejtendő: y [ə], yr [ər], yn [ən], yng [əŋ], ym [əm], fy [və], dy [də]
A magánhangzók kaphatnak különböző ékezetet is, melyeknek jelentése a következő: ^ (circumflex) – megnyújtja az egyébként rövid magánhangzó hosszát: gwân [gwɑːn], tŵr [tuːr], ŷm [ɨːm]/[iːm] ´ (acute) – a hangsúly helyét jelöli: ricríwt [rɪ'kriː.ʊt], caridýms [karɪ'dɨ̞ms]/[karɪ'dɪms] ` (grave) – az egyébként hosszú magánhangzó hosszát lerövidíti: cùl [kɨ̞l]/[kɪl], mẁg [mʊg] ¨ (tréma) – szétválasztja a kettőshangzókat két teljes hanggá: prosäig [prɔ'sɑː.ɪg], tröedigaeth [trɔ.ɛ'diːgɑːɨθ]/[trɔ.ɛ'diːgaiθ], cyẅres [kə.uːrɛs]
Kettőshangzók A walesi nyelvben léteznek kettőshangzók is, amelyek nem választhatóak el. Némelyiknél vannak különbségek az északi és déli nyelvjárások között (itt elöl áll az északi alak): ae [ɑːɨ]/[ai]: caer [kɑːɨr]/[kair] ai [ai]: main [main] au [aɨ]/[ai]; de a többes szám jelében [a]/[e]: haul [haɨl]/[hail]; sylwau [sə'luː.a]/[sə'luː.e] aw [au]: faw [vau] ei [əi]: peidio ['pəidjo] eu [əɨ]/[əi]: nheulu ['n̥əɨlɨ̞]/['n̥əilɪ] ew [ɛu]: tew [tɛu] ey [əɨ]/[əi]: swyddfeydd ['sʊɨðvəɨð]/['sʊiðvəið] iw [ɪu]: lliw [ɬiu] oe [ɔɨ]/[ɔi]: noeth [nɔɨθ]/[nɔiθ] oi [ɔi]: osgoi ['ɔsgɔi] ou [ɔɨ]/[ɔi]: cyffrous [kəf'rɔɨs]/[kəf'rɔis] ow [ɔu]: brown [brɔun] oy [ɔɨ]/[ɔi]: gloynnod [glɔɨn'noːd]/[glɔin'noːd] uw [ɨu]/[iu]: uwch [ɨux]/[iux] wy: kétféle ejtése lehet, attól függően, hogy melyik része a hangsúlyosabb: ŵy [ʊɨ]/[ʊi]: gŵydd [gʊɨð]/[gʊið] wŷ [wɨ]/[wi]: gwŷdd [gwɨð]/[gwið] yw [ɨu]/[iu]: fyw [vɨu]/[viu]
Mássalhangzók A walesi mássalhangzók közül a b [b], d [d], g [g], h [h], l [l], m [m], n [n], p [p], t [t]: bychan [bə'han], dwyn [dʊɨn]/[dʊin], gwŷdd [gwɨð]/[gwið], haul [haɨl]/[hail], nheulu ['n̥əɨlɨ̞]/['n̥əilɪ], main [main], peidio ['pəidjo], twp [tʊp]
A többi betű kiejtése: c: mint a magyar k [k]: caer [kɑːɨr]/[kair] ch: mint az Ahmed h-ja [x]: bychan [bə'xan] dd: mint az angol this th-ja [ð]: gwŷdd [gwɨð]/[gwið] f: általában magyar v [v], szó végén gyakran néma: faw [vau], haf [ha] ff: magyar f [f]: ffos [foːs] ng: egy szótagban mint a leng n-je [ŋ], külön szótagban mint a leng ng-je [ŋg]: yng [əŋ], dangos ['daŋgɔs] ngh: zöngétlen ng [ŋ̊]: nghap [ŋ̊ap] j: magyar dzs [d͡ʒ]: ngarej ['ŋɑːrɛd͡ʒ] – ritka, csak idegen – főként angol – eredetű szavakban fordul elő ll: a magyar l helyzetébe tett nyelv mellett kifújt levegővel képzett hang (egyes forrásokban zöngétlen l) [ɬ]: llid [ɬiːd] mh: zöngétlen m [m̥]: mhin [m̥ɪn] nh: zöngétlen n [n̥]: nheulu ['n̥əɨlɨ̞]/['n̥əilɪ] ph: magyar f [f]: phen [fɛn] r: a nyelvcsúcs pergetésével képzett r [r]: caer [kɑːɨr]/[kair] rh: zöngétlen r [r̥]: rhwd [r̥uːd] s: magyar sz [s]; a si kapcsolat magánhangzók előtt s-nek [ʃ] ejtendő: sut [sɨ̞t]/[sɪt], siop [ʃɔp] th: mint az angol think th-ja [θ]: thus [θɨːs]/[θiːs] ts: mint a magyar cs [t͡ʃ]: mats [mat͡ʃ] – ritka, csak idegen – főként angol – eredetű szavakban fordul elő
Egyéb fontos szabályok: -fr, -fn, -gr, -tr, -bl, és hasonló kappcsolatok szó végén: ha ilyen kapcsolatokkal találkozunk, a két mássalhangzó között nagyon röviden megismételjük az előtte álló magánhangzót: llyfr [ɬɨ̞vɨ̞r]/[ɬɪvɪr], cefn [kɛvɛn], aml [amal]. Szó végén a mássalhangzó+-f, -l, -r betűkapcsolatokban e három szó végi mássalhangzó gyakran néma: ffenestr ['feːnɛst], posibl ['poːsɪb].
Nyelvtan Névelők A walesiben nincsen határozatlan névelő: cath (macska – egy macska), ysgol (iskola – egy iskola).
A határozott névelőnek három formája van: y – mássalhangzó előtt használatos; egyes számú nőnemű szavak lágy mutáción esnek át, kivéve az ll és rh kezdetűek: ci – y ci (kutya – a kutya), cath – y gath (macska – a macska); yr – magánhangzók és h előtt használatos: enw – yr enw (név – a név), het – yr het (kalap – a kalap); 'r – magánhangzóra végződő szavak után használatos: dacw'r afon (van a folyó…), dyma'r llyfr (itt a könyv).
Főnevek A walesi főnevek lehetnek hímneműek (szótári jelük a g) vagy nőneműek (szótárban b).
A nőnemű egyes számú szavak lágy mutáción mennek keresztül a határozott névelő után: merch – y ferch (lány – a lány).
A magyarhoz hasonlóan a walesiben is egyes számot használunk a számok után: un car – deg car (egy autó – tíz autó).
Nőnemű szavak lágy mutáción mennek keresztül az un (egy) és dwy (kettő) számnevek után (az ll és rh kezdetűek csak dwy után): merch – un/dwy ferch (lány – egy/két lány), llaw – un llaw – dwy law (kéz – egy kéz – két kéz).
Hímnemű szavak lágy mutáción mennek keresztül a dau (kettő) számnév után: ci – dau gi (kutya – két kutya).
Hímnemű szavak a tri (három), valamint minden főnév chwe (hat) számok után hehezetes mutáción mennek keresztül: tractor – tri thractor (traktor – három traktor), punt – chwe phunt (font – hat font).
A főnevek lágy mutáción mennek keresztül az yn után: Roedd Mair yn ddoctor. (Mair orvos volt).
Melléknevek A melléknevek általában a vonatkozó főnevek után állnak, ez alól van néhány kivétel, mint például a hen (öreg/régi), hoff (kedvenc), prif (fő), melyek után lágy mutáció is következik: car mawr (nagy autó); hen ddyn (öreg ember), hoff fwyd (kedvenc étel), prif gymeriad (fő jellegzetesség).
Egyes számú nőnemű főnév után lágy mutáción esik át a melléknév: cadair fawr (nagy szék), merch fach (kislány). Ha a főnév után egy melléknévi jelentésű másik főnév áll, szintén lágy mutáció következik be: siop gig (húsbolt).
Ha a melléknév önállóan áll (nem kapcsolódik főnévhez), akkor mindig egy yn szócska áll előtt, ami lágy mutációt is okoz: Dydy'r car ddim yn hen. (Az autó nem öreg.); Mae'r castell yn fawr. (A kastély nagy.).
Minősíthetjük a melléknevet a rhy (túl), gweddol (meglehetősen/egészen), eithaf (meglehetősen/egészen), lled (meglehetősen/egészen) szavakkal, ezek az yn és a melléknév közé kerülnek. (A gweddol lágy mutáción esik át az yn után, valamint a melleknevek is mutálódnak a fenti szavak – kivéve az eithaf – után. Az eithaf általában lerövidül eitha formában, mivel a walesi hajlamos a szó végi -f elhagyására.): yn weddol ddiddorol (meglehetősen érdekes), yn rhy boeth (túl forró), yn lled dal (elég magas), yn eitha tew (elég kövér).
Fokozás és összehasonlítás A melléknevek fokozásának több fajtája létezik a walesi nyelvben.
A rövid (egy-két szótagos) szavak fokozása Alapfok Alapfokúösszehasonlítás Középfok Középfokúösszehasonlítás Felsőfok talmagas mor dal âcyn daled âolyan magas, mint talachmagasabb yn dalach namagasabb, mint y tala (hímnem és többes szám)y dala (nőnem)a legmagasabb cochvörös mor goch âcyn goched âolyan vörös, mint cochachvörösebb yn gochach navörösebb, mint y cocha (hímnem és többes szám)y gocha (nőnem)a legvörösebb
A végződések hozzáadásával egyes tőhangzók megváltoznak: w → y: trwm (nehéz) → trymed/trymach/tryma d → t: drud (drága) → druted/drutach/druta g → c: pwysig (fontos) → pwysiced/pwysicach/pwysica b → p: gwlyb (nedves) → gwlyped/gwlypach/gwlypa A többszótagú szavak fokozása Ezek a szavak általában -ol, -og, -us vagy -gar szótagra végződnek.