right|200px|thumb|Egy tanulmányautó a Lexustól right|200px|thumb|Nissan Leaf, 2011 Az Év Autója Díj és Az Év Autója a Világon Díj right|200px|thumb|Mazda2 Demio DE, 2008 Az Év Autója a Világon Díj right|200px|thumb|Honda Accord szedán, 2008 Az Év Nemzetközi Autója Díj right|200px|thumb|Lexus LS 460, 2007 Az Év Autója a Világon Díj és Az Év Nemzetközi Autója Díj right|200px|thumb|Nissan GT-R, 2007 Az Év Nemzetközi Autója Díj right|200px|thumb|Honda Civic EX, 2005 Az Év Nemzetközi Autója Díj right|200px|thumb|Toyota Prius, 2005 Az Év Autója Díj, az első és legjobban fogyó tömeggyártotthibridautó right|200px|thumb|Toyota Yaris, 2000 Az Év Autója Díj right|200px|thumb|Első Suzuki Wagon R, 1993, legjobban fogyó nemzeti "kei car" right|200px|thumb|Mazda HR-X, 1991, az egyik első hidrogén autó right|200px|thumb|Első Mazda MX-5, 1989, legjobban fogyó kétüléses sportautó right|200px|thumb|Mazda RX-7, 1978, a legtöbbet legyártott autó Wankel-motorral right|200px|thumb|Első Datsun Z, 1969, legjobban fogyó sportautó széria right|200px|thumb|Mazda Cosmo 110S, 1967, Az egyike a két Wankel-motorral tömeggyártott autónak right|200px|thumb|Az első Toyota Corolla (1966), minden idők legnépszerűbb autótípusa A japán autóipar a világ egyik legnagyobb és egyik legkiemelkedőbb ipara. Japán – túlszárnyalva Németországot – 1960 óta tagja a három legtöbb autót gyártó országnak. Az autóipar Japánban 1970-től rohamos növekedésnek indult. Az 1980-as és 1990-es években az évi 13 millió legyártott autóval át is vette a vezető szerepet az Amerikai Egyesült Államoktól. Kína nagymértékű felfutása miatt a 2000-es években és az amerikai gyártásbeli ingadozások miatt Japán jelenleg a világ harmadik legnagyobb gépjárműgyártója.Toyota raises profits forecast as recovery continues, BBC News, 7 February 2012 http://www.bbc.co.uk/news/business-16923619 Ezt az eredményt 2012-ben 9,9 millió személygépjármű legyártásával érte el. Japán befektetések szerte a világon, sok különböző országban járultak hozzá az autóipar növekedéséhez.
A japán zaibucuk az 1910-es évek közepe és vége felé kezdték legyártani az első gépjárműveket. A cégek vagy saját maguk által tervezett tehergépkocsikat gyártottak (akkoriban még kicsi volt a japán személygépjármű-piac), vagy európai márkákkal társultak és az ő autóikat gyártották. Ilyen volt például az Isuzu társulása a Wolseley Motorsszal és a Mitsubishi A modellje, amelyet a Fiat Tipo 3 alapján terveztek meg. A második világháború előtt sok japán gyártó emelkedett fel és kezdett saját járműveket gyártani a japán hadsereg megnövekvő kereslete miatt. Japán úttörő volt az automatizált gépjárműgyártásban.
Az ország nagyszámú autógyártónak ad otthont. Japán autógyártók például a Toyota, Honda, Daihatsu, Nissan, Suzuki, Mazda, Mitsubishi, Subaru, Isuzu, Kawasaki, Yamaha és a Mitsuoka.
Japánban tervezett autók többször is elnyerték az Év Autója Díjat, az Év Nemzetközi Autója Díjat és az Év Autója a Világon Díjat.
Története Korai évek 1904-ben Jamaha Torao készítette az első belföldön gyártott buszt, amit egy gőzmotor hajtott. 1907-ben Ucsijama Komanoszuke megalkotta a Takurit, az első japán benzinmotoros autót. 1911-ben létrejött a Kaishinsha Motorcar Works és később megkezdődött a DAT nevű autó gyártása. 1920-ban Jitsuyo Jidosha Seizo Co.(alapította: William R. Gorham) elkezdte megépíteni a Gorham és a Lila típusú járművet. A cég 1926-ban egyesült Kwaishinsha-val így létrehozva a DAT Automobile Manufacturing Co.-t(később ebből keletkezett a Nissan Motors). 1924 és 1927 között Hakuyosha Ironworks Ltd. megépítette az Otomót. Toyota – akkoriban textilgyár- 1936-tól gyárt autókat.Japan's Auto Industry - The Pioneers (1901-1935) Japan Automobile Manufacturers Association (JAMA) http://njkk.com/about/industry1.htm Azonban a korai években a hadsereg által támogatott teherautók voltak a legtöbbet gyártott járművek.
A második világháború előtt az autók japánban amerikai és európai modellekre hajaztak. Az 1917-es Mitsubishi A modell a Fiat A3-3 dizájn alapjain nyugodott. (Ez a modell a 22 legyártott darabbal az első tömeggyártott autó volt Japánban). Az 1930-as években a Nissan Motors autói az Austin 7 és a Graham-Paige konstrukciói alapján készültek, eközben a Toyota AA modell az amerikai Chrysler Airflow típus alapjain nyugodott. Ohta Jidosha autógyár Ford modellekre alapozva tervezte meg autóit, míg Chiyoda az 1935-ös Pontiacra emlékeztető típust épített és a Sumida pedig egy nagyon hasonlót hozott létre a LaSalle típushoz.The New Illustrated Encyclopedia of Automobiles by David Burgess Wise; Wellfleet Press; Secaucus, New Jersey 1992 Automobiles of the World by Joseph H. Wherry; Chilton Book Company; Philadelphia, Pennsylvania 1968
A Ford Motor Company 1925-ben alapította meg a gyárát Jokohamában. A General Motors 1927-től tevékenykedett Oszakában. Chrysler is Japánba ment és létrehozta a Kyoritsu Motorst. 1925 és 1936 között az Egyesült Államok „Big Three” (magyarul: Három Nagy) autógyártó cégének japán leányvállalatai összesen 208 967 járművet gyártottak le. Összehasonlításképpen Japán hazai termelése ez alatt az időszak alatt mindössze 12 127 járművet tett ki. 1936-ban a japán kormány elfogadta autóipari törvényt (angolul: Automobile Manufacturing Industry Law), melynek célja a belföldi autóipar támogatása és a külföldi konkurencia csökkentése volt. Ironikusan pont ez a törvény akadályozta meg egy Ford üzem létrehozását Jokohamában. Ez az üzem, mely az angol Dagenham autógyárról lett volna mintázva, Japánt egy fő exportőrré tette volna az ázsiai piacon. Ehelyett 1939-re a külföldi gyártók kiszorultak Japánból. A második kínai-japán háború miatt az 1930-as évek végére a járműgyártás fő fókuszává a teherautó gyártás vált.Japan's Auto Industry - Towards Industrialization (1935-1945) Japan Automobile Manufacturers Association (JAMA) http://njkk.com/about/industry2.htm Cars of the Thirties and Forties by Michael Sedgwick; Crescent Books; "Remade in Japan" Los Angeles Times June 6, 1996 http://articles.latimes.com/1996-06-02/business/fi-11017_1_japanese-auto
A második világháború utáni első évtizedben az autógyártás korlátozott volt, és 1966-ig a termelés legnagyobb részét a teherautó gyártás tette ki. Onnantól viszont a személyautó gyártás uralta a piacot. A japán autók dizájnja továbbra is követte az európait és az amerikait."New Japanese Cars Follow U.S., English Styling" Popular Science Nov 1952 p136-137 https://books.google.com/books?id=fSEDAAAAMBAJ&pg=RA2-PA37&dq=ohta+japanese+car&hl=en&ei=m1A0TrS9BMXYgQf-j5z9DA&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=9&ved=0CFMQ6AEwCA#v=onepage&q=ohta%20japanese%20car&f=false
1960-tól napjainkig 1960-as években a japán autógyártók piacra dobtak egy halom új „kei car”-t, de 1960-ban továbbra is a robogók és motorkerékpárok maradtak dominánsak az 1,47 milliós eladásaikkal, szemben a „kei car”-ok harminchatezerével. Ezekre az apró személygépkocsikra általában nagyon kis motorok voltak jellemzőek (360 cm3 alattiak, de időnként export célokra 600 cm3-es motorokkal is felszerelték őket). A kisméretű motorokkal felszerelt autók után kisebb adót kellett fizetni. Így egy átlagos japán ember is képessé vált megvásárolni egy személygépkocsit, ami ugrásszerűen megnövelte a japán autóipart és útnak indította, hogy olyanná váljon, amilyennek ma ismerjük. Az új korszak első ilyen autója az 1958-ban piacra dobott Subaru 360 volt. „Katicabogárként” vált ismertté a hasonlósága miatt a Volkswagen Bogárra. További meghatározó típusok voltak még a Suzuki Fronte, Mitsubishi Minica, Mazda Carol és a Honda N360.
A „kei car”-ok túl kicsik voltak családi autónak. A legnépszerűbb autótípus szegmens az 1960-as években a 700-800 cm3-es osztály volt. Ez nagyrészt a Toyota Publicában, Mitsubishi Colt 800-ban és a Mazda 323-ban öltött testet. Azonban az 1960-as évek végére ezek az (általában kétütemű) autók lecserélődtek teljes 1 literes, négyütemű motorral rendelkező autókra. Ennek az élén állt a Nissan 1966-os Sunny modellje. Ezek után az összes többi gyártó gyorsan követte a Nissan példáját, kivéve a Toyota, aki 1,1 literes motorral szerelte fel a Corolla modellt – a plusz 100 cm3-t erős reklámozás követte. Ezek a családi autók egyre nagyobb részt tettek ki az egyre jobban bővülő piacból.
Az export növelése A rohamosan növekvő hazai kereslet és a japán autógyártók külföldi piacon való terjeszkedése az 1970-es években tovább növelte a japán autóipar méretét. Személyautók exportja az 1965-ös 100 000-ről 1975-re 1 827 000-re emelkedett. Az japán autógyártás mérete az 1970-es évek után is tovább növekedett, ahogy a japán gyártók, mint a Mitsubishi és a Honda elkezdték forgalmazni járműveiket az amerikai piacon. Az 1970-es évek alatt egyre több és több japán márka jelent meg külföldön és az 1980-as évekre a japán gyártók jelentős részt tettek ki az amerikai- és a világpiacon is.
Az 1970-es évek elején a japán autók nagy népszerűségnek örvendtek a brit vevők körében. Főleg a Nissan Datsun márka név alatt gyártott autói (a Nissan márka nem volt használatban a brit piacon 1983-ig) szereztek hírnevet a megbízhatóságuk és az alacsony üzemeltetési költségük miatt. Habár a rozsdásodással sok probléma akadt. Az 1960-as években a japán gyártók között megindult a versengés a hazai piacon. Ezt a versengést jól szemléltette az úgynevezett „CB-háború”, ami a Toyota Corona és a Nissan Bluebird nevű modellje között zajlott. A versengés eleinte a fogyasztóknak kedvezett, de hamarosan a kutatás-fejlesztés költségek túlságosan megnövekedtek. Az 1980-as évek vége és az 1990-es évek eleje felé a japán autógyártók beléptek a „hiper dizájn” és „hiper felszereltség” szakaszába. A versengés kevésbé versenyképes termékeket eredményezett, noha azokat nagyon hatékony módon gyártották.
A világ vezetője Az a tény, hogy a japán gyártók megbízható, megfizethető és népszerű autókat gyártottak az 1990-es éveken át, eredményezte, hogy Japán vált a legnagyobb autógyártó nemzetté 2000-ben. Azonban az elmúlt években a piaci részesedése némileg csökkent a megjelenő új versenytársak miatt, mint Dél-Korea, Kína és India. Mindazonáltal Japán autóipara továbbra is virágzik, a piaci részesedése újra növekszik és 2008 első negyedévében a Toyota túlszárnyalta az amerikai General Motorst, hogy ő váljon a világ legnagyobb autógyártójává. Ma Japáné a harmadik legnagyobb autópiac és azelőtt, hogy Kína nem olyan régen átvette az első helyet, Japán volt a világ legnagyobb autógyártó nemzete. Továbbra is az autó export az ország egyik legjövedelmezőbb exportja és támpontja a gazdaság talpra állításának a legutóbbi gazdasági válságból.
Japán autóipar idővonala
1907 – Megalakult a Hatsudoki Seizo Co., Ltd. 1911 – Megalakult a Kwaishinsha Motorcar Works 1917 – Mitsubishi Motors első autója 1918 – Isuzu első autója 1920-1925 – Gorham/Lila – autók gyártásának elindulása (később beleolvadt a Datsunba) 1924-1927 – Otomo modell megépítése Tokyoban 1931 – Mazda Mazdago típus Toyo Kogyo corp által, későbbi Mazda 1934-1957 – Ohta gyár megkezdi az autógyártást 1936 – Toyota első autója a (Toyota AA) 1952-1966 – Prince Motor Company (egyesült a Nissan-nal) 1953-1967 – Hino Motors megkezdi az autógyártást (beleolvadt a Toyotába) 1954 – Subaru első autója (Subaru P-1) 1955 – Suzuki első autója (Suzulight) 1957 – Daihatsu első autója (Daihatsu Midget) 1963 – Honda első autója (Honda S500) 1966 – Minden idők egyik legjobban fogyó autójának, a Toyota Corolla-nak a bemutatása 1967 – Japán Autógyártók Szövetségének megalapulása 1967 – Mazda Cosmo 110S az egyike a két, Wankel-motorral tömeggyártott autónak 1980 – Japán túlszárnyalta az Egyesült Államokat és elsővé válik az autógyártásban 1981 – Önkéntes export korlátozás programja májustól korlátozza az autó kivitelt az Egyesült Államokba 1982 – Honda Accord az első japánautó, amit az Egyesült Államokban gyártanak 1982 – Mitsuoka első autója (BUBU shuttle 50) 1983 – Holden és a Nissan egy vegyesvállalatot indít Ausztráliában