Bodzás () község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.
Fekvése Sztropkótól 14 km-re délre, az Ondava-víztározó északnyugati partján fekszik.
Története
A falu 1365 körül keletkezhetett. 1372-ben „Bospataka” néven említik először, Csicsva várának uradalmához tartozott. Mai magyar nevén a 15. század közepén említik először „Bozyas” alakban. 1493-ban mindössze 5 háztartás volt a településen. A ruszin betelepítések következtében a 16.–17. században a csicsvai uradalom ruszin falvai közé tartozott. 1600-ban négy jobbágyház és egy soltészház állt a faluban, a század folyamán azonban a lakosság száma emelkedett. A kuruc harcokban a lakosságszám ismét visszaesett. 1715-ben 9, 1720-ban 10 jobbágy háztartást említenek itt. Lakói erdei munkákkal, szénégetéssel, fuvarozással foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BODZÁS. Bzane. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Barkóczy Uraság, Ondova partyán fekszik a’ Varonnói járásban, határbéli földgye hasonló alsó Ozsvához, középszerű vagyonnyaihoz képest, második Osztálybéli.”
A 18.–19. században a Barkóczy és Szirmay családok birtoka.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bodzás, orosz falu, Zemplén vármegyében, Turány fiókja: 3 r., 230 g. kath., 5 zsidó lak., 739 h. szántófölddel, vízimalommal az Ondava vizén. F. u. b. Barkóczy, Szirmay, Szulovszky. Ut. p. Orlik.”
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Bodzás, Sáros vármegye határán fekvő tót kisközség, melyben 34 ház és 193 gör. kath. vallású lakos van. Postája és távírója Kelecse és vasúti állomása Varannó. Már a tatárjárás után említik Bozzas néven; 1270-től Ratiszló orosz herczeg birtoka. A XVI. század közepén Csicsva várának tartozéka volt s annak sorsában osztozott. A XVIII. század végén a báró Barkóczy, a Szirmay és a Szulyovszky családok voltak az urai. Most nincs nagyobb birtokosa. Gör.-kath. temploma 1825-ben épült.”
1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Népessége
1869-ben 32 háza volt 239 lakossal.
1910-ben 195, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 175 lakosából 163 szlovák és 11 ruszin volt.
2011-ben 164 lakosából 133 szlovák és 12 cigány volt.
Nevezetességei Szent Miklós tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1825-ben épült. Külterületének nagy részén ma az Ondava-víztározó vize hullámzik.
Jegyzetek
További információk Tourist-channel.sk Községinfó Bodzás Szlovákia térképén E-obce
Bodzas Kategória:Zemplén vármegye települései