Hutter Ottó állami díjas (1985) villamosmérnök, a Távközlési Kutató Intézet tudományos főosztályvezetője.
Pályafutása Félvezetőgyártás, technológiai feladatok A Távközlési Kutató Intézet vezető munkatársa, sokoldalú mérnök volt, aki több területen is eredményesen munkálkodott. Kezdetben elektronikai-technológiai problémák megoldásában kifejtett munkásságát említik. Ezek a félvezetőgyártás, majd a radar- illetve televíziós képmegjelenítés témakörébe estek.
Ezek a témák a későbbi időszakokban sem kerültek távolabb tőle. Színes tévétechnikai fejlesztésről ad hírt, közreműködésével, a Népszava, 1963-ban.
Átviteltechnikai és kapcsolástechnikai fejlesztések Később csoportjával átviteltechnikai berendezések kifejlesztésében tűnt ki. Hutter és munkatársai olyan korszerű, digitális vivőfrekvenciás berendezéseket és rendszereket fejlesztettek, amelyek mind a vezetékes, mind a vezeték nélküli átvitelt ki tudják szolgálni. Rendszertechnikailag meg kellett oldani azt is, hogy a már meglévő átviteli vonalak és központok is felhasználhatók maradjanak, és bővítéskor ezeket össze lehessen kapcsolni a legfejlettebb készülékekkel. Így például a csatornáknak a frekvencia-tartományban egymás mellett történő átvitele, FDM-rendszerben már az analóg átviteltechnikában is alkalmazott módszer volt. A korszerű vivőfrekvenciás rendszereket pedig a PCM impulzuskód-modulációs elv szerint alakították ki.
Már az 1960-as években felfigyelt a honvédség vivőfrekvenciás átviteltechnikai fejlesztéseik eredményeire, ekkor a csoportot ráállították speciális híradástechnikai berendezések kidolgozására. Ezek jelentősége mind védelmi, mind gazdasági – export – szempontból a következő évtizedben teljesedett ki.
Természetesen azonban nem csak ezeknek a rendszereknek a fejlesztése történt az irányításával. Közreműködött egyebek közt az AKS modulációs rendszer kidolgozásában is, ami a TKI igazgatója, Ács Ernő koncepciója volt, és 1962-től egészen 1975-ig napirenden maradt. Az AKS-rendszer azt az ígéretet hordozta, hogy lényegesen több, végső összevetésben körülbelül kétszer annyi információt képes átvinni egy csatornán, mint az akkor már létező, de sorozatgyártásba még nem került PCM–TDM (impulzuskód-moduláció, és a jeleknek nem frekvencia szerinti, hanem időosztásos multiplexelés révén történő átvitele). Az AKS elv szerinti megoldás végül nem maradt talpon a nemzetközi versenyben, de az elképzelésben érdekes párhuzamokat fedezhetünk fel a későbbiekben általánosan elterjedt internetes átviteli protokollal.
Impulzuskód-modulációs rendszerek fejlesztése A 70-es évek elején határozta el a TKI, hogy távközlési profilját a digitális átvitel irányában bővíti ki, korábbi tevékenységük révén ebben is Hutter és munkatársai kerültek meghatározó pozícióba. Ennek az évtizednek összegzi az eredményeit a PCM a távközlésben című szakmunka, melynek létrehozásában társszerzőként működött közre.
A Hutter Ottó vezetése alatt álló osztály a távbeszélő és adatátvivő rendszerek kifejlesztése során kezdettől fogva korszerű, digitális, mikroprocesszoros megoldásokat keresett. Egy jó példa az Orion megbízásából történt modem-fejlesztés, melyre 1981-ből tekint vissza.
Telefonhálózatok és telefonközpontok A magyar telefonhálózatnak az ismertetett időszakban a Magyar Posta volt a tulajdonosa és üzemeltetője. Ez az intézmény maga is elkötelezettje volt (bár erőforrásai korlátozottak voltak) a távközlési összeköttetések korszerűsítésének. A városi illetve falusi („rural”) környezetben telepített elektromechanikus (a korszakban tipikusan crossbar) központok, illetve a mikrohullámú, vivőfrekvenciás átvitel jellemzi a fejlesztési elképzelések irányait. Ebbe a vonulatba illeszkedett Hutter Ottó osztályának tevékenysége is.
Állami Díj 1985-ben Állami Díjat kapott, a vele ezen a területen együtt tevékenykedő kollégáival megosztva („A híradástechnikai nagyberendezések, komplex rendszerek kidolgozásában, a termékszerkezet korszerűsítésében végzett kimagasló tudományos és irányító munkásságukért”). A díj indoklásában felsoroltak egy része ugyancsak a Távközlési Kutató Intézet alkalmazottja volt, a többiek ezzel szemben az állítólagos Elektronikai Igazgatósági Vállalat munkatársai. Az elnevezés a Vezérkar 2. Csoportfőnöksége (vagyis a katonai felderítés) mellett működő Magyar Néphadsereg Elektronikai Igazgatósága intézményét takarta. Ez a körülmény magyarázza, hogy a magas elismerés ellenére nyilvánosan nem részletezték a fejlesztők eredményeit.
Optikai távközlési rendszerek fejlesztése Nyugdíjba vonulása előtt még részese volt annak a nagy paradigmaváltásnak, amit az optikai távközlés megjelenése és elterjedése jelentett.
Jegyzetek
Források
OTRS-bejegyzés, azonosítója 2022070910003275
További információk Ács E.: Hutter O.: Eine 30. Kanal-Multipleceinrichtung nach dem lagemodulierten Adressen-Kode-System. Nachrichtentechnik. Jg. 17. H. 2. (Feb. 1967) S. 55–58. Ács Ernő AKS-tanulmánya:
Kapcsolódó szócikkek Távközlési Kutató Intézet BHG Híradástechnikai Vállalat Ifjabb Hutter Ottó, a szócikk alanyának fia
Kategória:1930-ban született személyek Kategória:2008-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar villamosmérnökök Kategória:Állami díjasok