bélyegkép|270px|Humoros egészségügyi propaganda film angolul, a köhögés és tüsszentés veszélyeiről, 1948
A köhögés a légutak ingere által kiváltott, görcsös, lökésszerű kilégzés, amely az emberi szervezet önkéntelen reakciója. A köhögés során a légutak megtisztulnak, a légutakban lévő váladék, oda bejutott füst, por, vegyi anyag vagy idegen test el tud távozni, így a köhögés megvédi az alsó légutakat és a tüdőt az oda nem való károsító anyagoktól és kórokozóktól.
Szerepe A tartós köhögés hátterében a felső – (ritkábban) az alsó – légutak gyulladásos megbetegedései állnak (torok, gége, légcső, hörgő- és tüdőgyulladás), melyek kórokozói leginkább vírusok, baktériumok, ezeken kívül ritka esetekben gombák.
A pillanatnyi köhögés a szervezet normális reakciója, a légúti akadályoknak a tüdőből és a légutakból való eltávolítása, a légutak tisztítását szolgálja. A köhögés nem betegség, hanem egy tünet, oka sokrétű lehet.
Folyamata Köhögési ingerkor a rekeszizom hirtelen összehúzódik, izomerő hatására a tüdőben lévő levegő lökésszerűen távozik a légutakból. Köhögés hatására az idegen anyagok (részecskék, kórokozók) távoznak.
Típusai Akut köhögés Akut köhögésről beszélünk, ha a köhögés kevesebb mint három hétig tart.
Szubakut köhögés Szubakut köhögésről beszélünk, ha a köhögés három és nyolc hét között tart. Gyakran légúti fertőzést követően marad fenn, de elhúzódó panasz esetén az ok tisztázása orvosi mérlegelést igényelhet.
Krónikus köhögés Krónikus köhögésről beszélünk, ha a köhögés nyolc hétnél hosszabb ideig fennáll. A három és nyolc hét közötti időtartamú köhögést szubakut köhögésnek nevezik.
A krónikus köhögésnek különböző okai lehetnek: asthma bronchiale, allergia, krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), szívbillenytű-hiba (aorta inszufficiencia), tüdőtágulat (tüdőemphysema), krónikus bronchitis (pl. dohányosoknál), krónikus arcüreggyulladás (szinuszitisz), gyomortartalom visszafolyása a nyelőcsőbe (gasztroözofagális reflux), gyógyszerek mellékhatása (pl. ACE-gátlók).
Köhögéstípusok A nyákos köhögés (COPD krónikus obstriktív tüdőbetegség) főbb tünetei: érdes, időnként "húzós" (spasztikus) légzés. Gyakori köhögés, kezdetben főleg ébredés után, később egész nap. Fokozott nyáktermelés, bő köpetürítés. Légszomj, zihálás, különösen fizikai aktivitás, sportolás közben. Leggyakoribb oka a megfázás, a tüdőgyulladás, a krónikus bronchitis vagy a krónikus obstruktív tüdőbetegség, amely 2020-ra várhatóan a 3. leggyakoribb halálokká válik a világon. Az asztma vagy más allergiás megbetegedés is gyakran okoz fokozott nyáktermelést. A felköhögött váladék üvegszerűen tiszta, többnyire folyékony, míg megfázás esetén sárgás vagy zöldes, és sűrű. A véres köhögés okai: tüdőembólia, tuberkulózis, szívelégtelenség vagy tüdőrák. Ritka esetben véralvadási zavarok vagy vérzékenység is lehet a köhögés oka. Ingerköhögés: a tüdő akut ingerlése, a porszemcsék vagy más idegen részecskék (félrenyelés, bogár belégzés) által, reflexes köhögéshez vezethet. A köhögés pszichés alapon is előfordulhat, mint feszültséget levezető jelenség. Néhány gyógyszer is okozhat ingerköhögést. A szamárköhögés (pertussis), a légúti szűkület okai: meghűlés, megfázás, nátha. Védőoltás alkalmazásával ezzel a köhögési formával nagyon ritkán találkozhatunk.
Jegyzetek
Források
Egyetemes Lexikon (A-Z) – 1998; Budapest, Officia Nova Magyar Könyvklub;
További információk A köhögés fajtái és kezelésük
Kategória:Tünetek