Eudoxosz (görög: Εύδοξος), knidoszi (Knidosz, Kis-Ázsia, i. e. 408 körül – 355 körül, Knidosz, Kis-Ázsia)Blackburn, Simon (2008). The Oxford Dictionary of Philosophy (revised 2nd ed.). Oxford, United Kingdom: Oxford University Press. . Megtekintés: 2021. szeptember 12.O'Connor, J. J.; Robertson, E. F. "Eudoxus of Cnidus". University of St Andrews. Megtekintés: 2021. szeptember 12. matematikus és csillagász, akinek nagy érdeme volt az, hogy megkísérelte az égitestek mozgásának egységes leírását. Elméletében a Földet a szférák középpontjába helyezte, ezzel megalkotta a majdnem 2000 évig fennálló földközéppontú (geocentrikus) világképet. Néha összekeverik egy i. e. 280 körül élt azonos nevű földrajztudóssal.
Élete és munkássága Eudoxosz a görögországi Knidoszban született az i. e. 5. században. Tanulmányait Athénban végezte, majd Egyiptomba utazott, ahol csillagászati ismereteit szerezte. Platón legtehetségesebb tanítványának tartották (i. e. 367 és 364 között ő helyettesítette Platónt az iskola élén, míg az II. Dionüsziosznál időzött Szürakuszaiban). Az ókori Görögországban neki köszönhető a csillagképek bevezetése.
Legnagyobb érdemének tartották az égitestek mozgásainak magyarázatát a szférák segítségével:
A gömb alakú Földet helyezte a Világmindenség középpontjába, ekörül forogtak a szférák, amelyek leginkább gömb alakú héjaknak képzelhetők el. Elképzelése szerint az égitestek saját szférával rendelkeztek. Csak az állócsillagok kerültek valamennyien egy szférába. Külön szférája volt a hét égitestnek; a Napnak, a Holdnak és az öt bolygónak: a Merkúrnak, Vénusznak, Marsnak, Jupiternek, és a Szaturnusznak.
A bolygók mozgásának modellezésére Eudoxosz egy óraműhöz hasonló bonyolult szerkezetet készített, mely végül 26 egymáshoz kapcsolódó és ellentétesen mozgó gömbből állt.Walter R. Fuchs: Mielőtt a Föld „mozgásba jött” – A természetismeret történetéből. Minerva, Budapest, 1978. 121. oldal. Ennek elkészítése zseniális matematikai és logikai érzékre vallott.
Munkássága vége felé írhatta a Gész Periodosz című geográfiai munkáját. Tematikájában, stílusában kissé eltér korábbi matematikai és csillagászati műveitől, ezért előfordul, hogy egy nem sokkal később élő, hipotetikus pszeudo-Eudoxosz művének tartják. Szintén e személyhez kötik a nyolc könyvből álló Gész Periodosz („Körutazás”) című munkát, mely nem tévesztendő össze milétoszi Hekataiosz azonos című munkájával.Siehe zu diesem Werk John Gardiner-Garden: Eudoxos, Skylax and the Syrmatai. In: Eranos 86, 1988, S. 31–42, hier: 31f. und den ausführlichen Rekonstruktionsversuch von Friedrich Gisinger: Die Erdbeschreibung des Eudoxos von Knidos, Berlin 1921, S. 15ff.Susan A. Stephens: Seeing Double: Intercultural Poetics in Ptolemaic Alexandria A munkából körülbelül 100 töredék maradt fenn különböző kompilátoroknál.John Freely: Flame of Miletus: The Birth of Science in Ancient Greece* Ez a munkája, csak úgy mint az összes többi, elveszett.
Jegyzetek
További információk Eudoxosz (csonka) képmása a Szépművészeti Múzeumban
Kategória:Ókori görög csillagászok Kategória:Ókori görög matematikusok